2009. szeptember 20., vasárnap

Baltimore-i napok // Baltiomore days

A hét első felében visszatért a nyár, aztán megint hideg lett és esős, majd újra ragyogó napsütés. Londonra készülve inkább beruháztam egy átmeneti kabátra, hogy legyen valami hosszúujjúm. A robotrendszer lassan összeállt, Peter nélkül tuti nem ment volna. Kölcsönvettük egy másik projektből a kamerát, mert amit küldtek pótalkatrészt, csak szerdára érkezett meg, és ráadásul nem is a mi rendszerünkhöz való volt. Kedden volt az Eisenhower szeminárium-sorozat évadnyitó előadása, amit Ben Carson, a Hopkins kórház gyerek-idegsebészetének vezetője, az USA egyik leghíresebb orvosa tartott. A héten is sokat másztam, bár a kitűzött falat (5.12 a/b) végül sem sikerült tisztán kimásznom. Pénteken volt az éves nagy ME (mechanical engineer) party Toméknál. (Ezen már tavaly is voltam.) Mindenkinek valami fényeset kellett magára vennie, ennek megfelelően elég vicces jelmezek voltak. (Sütöttem egy jó adag pogácsát.) Utolsó délelőtt a csajokkal elmentünk egy kellemes brunch helyre, aztán irány a reptér, 4 óra várakozás Detroitban, majd landolás Londonban. A MICCAI konferenciáról a következő postban mesélek majd.
**********
Work went pretty slow. We borrowed another Polaris from Yoshi’s project, and Peter fixed the new code. Later a whole camera holder arm came in from Medtronic as a replacement, too bad, it’s not compatible with our system. As the first lecture of the Eisenhower seminar series, Ben Carson, the head of the dept. of pediatric neurosurgery gave a mind-blowing presentation in Shriver Hall on Tuesday. I climbed like three times this week, though failed to cleanly ascend the 5.12a/b that I set as a target last week. Sarah, Tom and Tomo hosted the annual ME/LCSR party with the theme „shiny”, so people dressed up really cool. Saturday morning we went to Shirley’s with the girls to have a good bye brunch, then headed out to the airport, and after a 4 hours of layover in Detroit I arrived safe to London to show up at MICCAI.

Nincsenek megjegyzések: