Idézet // Quote for the week

"Az embernek ahhoz, hogy boldog legyen, két dolgot kell tennie: először hinnie kell, hogy van az életének értelme.

Másodszor meg kell találnia, hogy mi az."

/Lev Tolsztoj/

********

"I've got a theory that if you give 100 percent all of the time, somehow things will work out in the end."

/Larry Bird/

Flickstop

További kalandok // Moving on to the North

Az utazás remek szakmai programmal folytatódott. Hétfő reggel levonatoztam Lövenbe, ahol egy órám volt a belvárosban sétálni egyet a fantasztikusan gazdagon díszített reneszánsz épületek között, aztán tovább kellett mennem a Katoische Universitate Leuven egyetemre, hogy meglátogassam a biomechanikai csoportot. Nagyjából 20 ember dolgozik prof. Vander Sloten alatt, és a legtöbbjüket már ismerem különböző konferenciákról. Remek kis demót csaptak a kedvemért (pl. égethettem robot-vezérelt lézerrel almába), és próbáltunk valami ACMIT-os együttműködést is körvonalazni (lásd majd a SurgRob-on). Délután meglátogattam a Catolique Universite Louvain-t, ahol Benoit dolgozik. Habár a neve egy az egyben megegyezik a K.U. Leuven-nel fordításban, egy teljesen független intézményről van szó. A CU Louvain kampuszát 30 évvel ezelőtt egy üres telken kezdték el felépíteni, de mára már egy 30 ezres kis város nőtt köré. Ahogy sétáltunk a tereken, leginkább Disneyworld jutott eszembe, hogy mindenhol csak fiatalok vannak, és szolgáltatásra szakosodott üzletek. Megnéztem a laborjukban az aktuális fejlesztéseiket, majd egy remek sör után visszabuszoztunk Brüsszelbe, és Benoit kivitt a reptérre (sikerült 5 km-t egy óra alatt megtennünk a körgyűrűn az esti dugóban.)
Átrepültem Hamburgba, ahol folytatódott a program. Este még a hostelemben összeszereltem a magammal hozott Hand-in-Scan készüléket a másnapi demóra. Az egyik nagy kézfertőtlenítőgyártó céghez jöttünk tárgyalni, és keddre kirepült Bacsa Laci is (a BME Technológia Transzfer iroda vezetője). A meeting egész jól sikerült, meglátjuk, mit tudunk majd kihozni belőle, milyen ajánlatot tesznek. Utána sétáltunk még egy rövidet a belvárosban (a városháza gyönyörű) aztán este még egy “kis” munka várt rám; így másnapra maradt a turistáskodás.
Reggel a Speicherstadt városrész felderítésével kezdtem, ami az egykori kikötőnek és raktáraknak adott helyet. Hangulatos kis csatornákkal tarkított (ezért is hívják észak Velencéjének), a házakat szépen felújították, sőt egy egész új üzleti negyedet is felhúztak.
Itt található a hatalmas tengerészeti múzeum, több kiállítóhely is (ezeket kihagytam), viszont megnéztem a helyi modellkiállítást, amely az utóbbi idők legkellemesebb meglepetése volt. Ámulatba ejtő mennyiségben és minőségben építettek össze terepasztalokat, jelenleg 8 teremben 13 km-nyi sínen majdnem ezer mozdony kering, és végső kapacitásán majd kétszer ennyi lesz. Több mint 200 ezer figurát is elhelyeztek, egész tömegjelenteket, sporteseményeket csináltak meg. A legjobb, hogy mindenféle jópofa, vicces apróságokat is elrejtettek az alkotók. (Érdemes végignézni ezt a rövid videót.) Elsétáltam még a Szt. Michael templomhoz, majd a hírhedt piroslámpás Reeperbahn negyedbe (ami délután még persze semmit nem utatott magából) és a városparkba mielőtt elindultam a reptérre a gépemhez.

*******

The trip continued with great professional program. On Monday, I took the train the Leuven, to visit the renowned Katoische Universitate Leuven. I had one hour beforehand to walk the beautiful old town of Leuven, most know for its ornamented Town Hall and medieval churches. I toured Prof. Vander Sloten’s lab, met many of my people from previous workshops and conferences, and tried to initiate some joint research within the frames of ACMIT. (More professional details on SurgRob.)
Next, I went to Catolique Universite Louvain, which has the same name only in French. However, that university is entirely independent from K. U. Leuven, and locates 40 km apart. The main campus was put up in the middle of an abandoned field 30 years ago, but by now, there is even a small town around it. We toured the main square and areas, then after a wonderful Belgian beer, we took the bus back to Brussels, and then Benoit took me a ride to the airport (through the crazy traffic jam on the ring.)
I flew to Hamburg straight, fo find a lot of beautiy...

Idézet // Quote for the week

"A kihívások nem arra valók, hogy győzz, hanem hogy megtudd, milyen ember vagy.

/Pedersoni/

********

"The whole problem with the world is that fools and fanatics are always so certain of themselves, but wiser people so full of doubts."

/Bertrand Russell/

Belga édességek // Belgian sweets

Kifejezetten szeretem azokat az utakat, amikor több program van egymás után, és jut idő egy kis kikapcsolódásra, turistáskodásra is. Ez a legutóbbi kör pont ilyen volt. Az egész apropót egy hamburgi befektetői találkozó adta, mivel kiderült, hogy pár nappal előtte van Brüsszelben az  Európai Endoszkópos Sebészeti Társaság téli szimpóziuma, így gyorsan összeállt a fejemben a program. „Ha már erre jártam”, felkerestem régi jó barátomat, Benoit-t, akivel mindkét alkalommal együtt voltunk Montpellierben, találkoztam az EU bizottságban dolgozó ismerősömmel, Emilivel (őt Tel Avivból ismerem), valamint meglátogattam végre a K. U. Leuven egyetemen a robotikai csoportot, akikkel már sokszor találkoztam különböző konferenciákon. (Legutóbb pl. a SCATh-on.)
A csütörtöki nap nyugisan telt, felderítettem a várost, körbesétáltam a központját, elfoglaltam szállásomat közvetlenül a főtéren (a Grand Place hostelben), és este egy remek helyi étteremben találkoztam Emilievel. A várost gyalogosan könnyen át lehet szelni, nem is kellett metróznom, csak egyszer. Az estéket nagyon élveztem, mert minden alkalommal gyönyörű naplemente és utána ragyogó „kék óra” volt. Egyetlen kellemetlenség az volt, hogy nem volt WiFi a szálláson, így órákat csöveztem a sarki McDonaldsban.
Pénteken délelőtt volt az EAES szimpózium, ahol a terveknek megfelelően megismerkedtem  Sir Alfred Cuschierivel, az ALF-X robot fejlesztőivel, és még jó pár emberrel. (Bővebben a SurgRob-on.) A meeting után elsétáltam az igazságügyi palotába, ami elég nagy benyomást tett rám, mivel brutálisan monumentális épület (a legnagyobb, amit a XIX. sz.-ban építettek). Teraszáról (csak úgy, mint a királyi palota dombjának többi részéről) szép kilátás nyílik az óvárosra. Megnéztem a Notre-Dame du Sablon és a Notre-Dame de la Chapelle templomokat és. Naplementét nézni felmentem az egyik belvárosi parkolóház tetejére, majd a kék órában a főtéren fényképezkedtem. Elsétáltam még a pisilő kisfiúhoz (Manneken-Pis), majd munkával töltöttem az estéből hátralevő időt. (Nagy nehezen sikerült végre a szingapúri méréseinkből készített cikket egyenesbe kalapálnunk.)
Szombaton elsétáltam Brüsszel folyójához (Senne, illetve már csak egy csatorna, amit még meghagytak belőle), majd a botanikus kertbe, az afrikai negyedbe és a hangulatos XIX. sz-i Art Nouveou lakónegyedbe. A nap meglepetése a Cinquantenaire emlékmű (Belgium 500 éves fennállására épített monumentális kapu) tömbjében elhelyezkedő Katonai Múzeum volt, amely nemcsak ingyenes, hanem a szokásos történelmi ereklyéken kívül hajókat, repülőket, speciális tárlatokat is bemutat. (Pl. egy igen szórakoztató politikai karikatúrista páros kiállítása volt látható.) Mindemellett fel lehet menni a diadalív tetejére, ahonnan remekül látszik az Európai negyed két monumentális épülete, a Bizottság Központja és az Európai Parlament. Este Benoit-val találkoztam, aki megmutatta az egyetemi kórházat, Brüsszel legelitebb lakórészét, majd náluk vacsoráztam. Felesége, Sophie, most várja a második gyereküket, a kis Chloé-val meg egész jól eljátszottam.
Vasárnap már nyitás előtt ott voltam a főtéri Musée de la Ville de Bruxelles-nél (igaz, pont szembe volt csak a szállásommal), és megnézhettem a közepesen izgalmas tárlatukat a város történetéről, kialakulásáról. A felső emeleten található a Manneken-Pis „öltözőszobája”. A legfurcsább történetek keringenek a szobor és a legenda eredetéről, de tény, hogy már a XV. sz. eleji krónikák említik. 1747-óta rendszeresen felöltöztetik mindenféle kosztümökbe. Aznap épp a helyi evezős klub egyenruháját kapta. A Grand Place a városházával különben minden napszakban fantasztikus látványt nyújt. A házak egységesen a XVII. sz. végéről valók, ugyanis 1695-ben XIV Lajos erődemonstráció céljából porrá lövette a belvárost, és az ágyúi a városháza tornyát használták irányzéknak. (Azt ugyan nem sikerült eltalálniuk, de körülötte a téren minden mást igen.) A házak egy-egy gazdag céhhez tartoztak, és számos szimbólum, dekoráció emlékeztet az egykor lakókra, funkcionáriusokra. Átsétáltam a Galeries Royales St-Hubert-en (a varázslatos csokoládéboltok között), majd el a helyi ócskapiacra, kóstoltam friss osztrigát, megnéztem a városfal egykori kapuerődjét (kívülről), valamint elmerültem a helyi piac forgatagában. Következett a szépművészeti múzeum (Musées Royaux des Beaux-Arts de Belgique), amelynek változatos és igen gazdag gyűjteménye van főként festészetből. (Kiemelkedő a Brueggel kollekciójuk.) Átsétáltam a Parc de Bruxelles-en a Parlamenthez (erre még úgy is jövök februárban), és végezetül megnéztem a képregénymúzeumot, amely könyvtárjában több mint 30.000 kötetet őriznek. Este naplementenézés és munka volt a program.

 *******

Brussels was quite a positive surprise. My original goal was to attend the EAES symposium, to meet  Sir Alfred Cuschier, the developers of the ALF-X robot and some others (More on SurgRob.)  I primarily liked the architecture in Brussels, despite the fact that apparently they tried to stick a modern building in between every two old.

• The majestic Palace of Justice
• Notre-Dame du Sablon and the Notre-Dame de la Chapelle
• The Grand Place is magnificent, together with the Musée de la Ville de Bruxelles
• Galeries Royales St-Hubert is also a must see with the choclate shops 
• Manneken-Pis
  
• Art Nouveou district
• Cinquantenaire arc
• Most awesome Military Museum
• The Sunday flee market
• Buildings of the EU commission and the  European Parliamen
• Musées Royaux des Beaux-Arts de Belgique
• Parlament (a little British style)
• Cartoon museum

Flickstop

Recept extra

Kiscsaládom ismét megbízott bennem, és a tavalyi után megint én állhattam elő a karácsonyi menüvel. Új és régi egyaránt volt: egy sütőtökös-gombás zöldségkrémlevest készítettem, utána pedig a jól bevált harcsapaprikás következett (Sanyi után szabadon), végül pedig egy improvizált túróssüti.

Harcsapaprikás
(4 személyre)
60 dkg harcsafilé
4-5 dkg füstölt szalonna
1 fej vöröshagyma
20 dkg zöldpaprika (2-3 db)
20 dkg paradicsom (2-3 db)
2 gerezd fokhagyma
3 pohár tejföl
1 csomag csuszatészta
25 dkg túró
só, fűszerpaprika

Elkészítés: "Gyakorlatilag ugyanúgy kell hozzáállni, mint egy normál pörkölthöz. Mivel a hal nagyon hamar megfő, a zöldségek viszont nem, a hagymás-paprikás-paradicsomos alapot főzni kell kb. 45 percig, majd leturmixolni, és csak ezután kerül bele a kockákra vágott hal. Együtt már csak kb. 15-20 percig kell főzni. A végén a szaftjából kiveszünk, 1 pohár tejföllel és kis liszttel bekeverjük, visszaönjük és megrottyantjuk."
A csuszatésztát megfőzzük, majd a túróval kikevert tejföllel elterítjük egy tepsiben, és addig sütjük, amíg a tészta széle aranybarna nem lesz. Ízlés szerint tejföllel, pörccel tálaljuk.

Jó étvágyat! 

Az alaprecept Csapó Katalin: Ízek városa - Budapest című könyvéből származik, és Sanyi adaptálta.

Idézet // Quote for the week

"A demokrácia a legrosszabb rendszer, leszámítva az összes többit, amit eddig kipróbáltunk." 

/Sir Winston Churchill/

********
“One reason a gentleman may be obliged to lie is to protect the reputation of a woman.”

/Christopher Hitchens/

Évvége // End of year

Tavalyi utolsó ACMIT-os körömről 23-án értem haza, így nem sok időm maradt a karácsonyi lázra, de végül is minden rendben volt, békésen eltöltöttük az ünnepeket, és 26-án este már indultunk is ki Andrissal és Zsófival egy hét nassfeldi síelésre. Tíz nappal korábban még hezitáltunk, hogy lemondjuk-e, mert alig volt hó, és nem voltak jók a kilátások, de végül remek körülmények között síeltünk, és bőven volt elég hó, sőt, még a nap is sütött. Első este Wiener Neustadtban megálltunk még, és elkezdtük pusztítani a karácsonyi maradékokat, amik gyakorlatilag egész hétre kitartottak. 

A szállásunk Mellweg city központjában volt (olyan kicsi falu, hogy még a GPS-en sincs rendesen rajta), így a helyi fiatalokkal való megismerkedésről le kellett mondanunk, mivel csak pár tehén lakott a közelben. Első nap még csak a zúzmarától volt fehér a völgy, aztán két nap alatt esett 10-15 centi hó, ami nagyon jót tett a panorámának és a pályáknak is. A Szilvesztert egy étteremben kezdtük, ahova fergeteges bulit ígértek, de mivel ez nem látszott nekünk valónak (csak osztrák nyugdíjasok voltak), inkább átmentünk egy hüttébe a sípálya alján Hermagorban (ahol viszont főként 16 évesek mulattak).

Utolsó napra elég zord idő lett, így kevésbé fájt a szívünk, hogy ott kellett hagynunk a pályákat. (Hazafelé meg még megálltam az ACMIT-ban dolgozni egy kicsit.)
Az élményről az alábbi videó mindent elmond.

********

Once survived the epic food flood at Christmas, we packed up for a week of skiing in Nassfeld, Austria. The good treat continued. Not only we had all the delicious leftovers from Christmas and lovely wine, but also the great local hütte meals as well. Despite all predictions, we had wonderful snow and decent weather. Played a lot of games, had a lot of laughs and even survived New Year's Eve. Since both Andis and Zsófi are excellent skiers, we had enormous fun taking skiing videos and nice pics. We decided to continue the year like this.