2012. augusztus 22., szerda

Idézet // Quote for the week

„Aki nem hisz a csodákban, az nem realista…”
/André Kostolany/
**********

"Choose a job you love, and you will never have to work a day in your life."
/Confucius/

Kedvenc ferrátáim // Best of the klettersteigs

A hétvégén eljött a várva-várt via ferrátázás. Nórival ezt már nyár eleje óta terveztük, amikor kiderült, hogy ő Innsbruckban székel, és hogy megszerette a klettersteiget. Gondoltam, lehetünk bevállalósak, és kinéztem egy ütős utat szombat délutánra és vasárnapra is. Közben bejelentkezett Kristóf (EESTEC-es haverom) Erlangenből, hogy egy barátnőjvel együtt szívesen csatlakozna. Mivel péntek este még HP 30. szülinapját ünnepeltük, szombaton 6-kor indultam kocsival, 7:15-kor felszedtem Gyöngyit Győrben, 11:30-kor Nórit a Mondsee-nél, elautóztunk a salzkammergut-i tavak másik végébe, és 1-kor megkezdtük a mászást. (Kristóf a dugók miatt csak később ért utól minket.) A Postalmklamm steig egy patak szurdokán halad végig, helyenként 20 méteres mélység fölött, végig bevert fém rudakkal és láncokkal. Nagyon látványos és élvezetes volt, főleg, hogy helyenként át kellett lendülni az egyik oldalról a másikra, vagy ingó fa-hidakon átkelni. A steig második vele egy sziklafalban vezetett fölfelé, egyre szebb kilátást nyújtva a környező hegyekre. A fal alján pár éve nyitottak egy extrém E/F-es szakaszt (tulajdonképpen ezért jöttünk ide), amit Kristóffal sikeresen abszolváltunk. A fal tetején pezsgővel és csokival ünnepeltünk. Kicsit esett az eső, emiatt elég vizes volt minden, de gond nélkül visszaértünk a kocsihoz, és átvezettünk Kaprunba, ahol a szállásunk volt. (Persze, mire megérkeztünk, már rég zárva volt a recepció, de rendesek voltak, és otthagyták nekünk a kulcsot egy levéllel.) Este még benéztünk a faluba, ahol épp nagy mulatság volt, ettünk sültkolbászt, ittunk sört, bár táncra nem perdültünk, remekül szórakoztunk.
Másnap reggel Kristóf hamarabb távozott, mert raftingolni ment kollégákkal, mi viszont átautóztunk a szomszéd völgybe, és egy remek kávé után fellifteztünk 2300 méterre, a Weisssee-hez. A tó egészen elképesztő volt, igazi alpesi táj közepén egy kristálytiszta tengerszem, mögöttünk a Grossglocknerrel, Ausztria legmagasabb csúcsával. Miután kiugráltuk és kifényképeztük magunkat, elsétáltunk a tó hátsó oldalán lévő klettersteig-hez, amely egy gleccserpatakon való át-flyingfox-ozással kezdődött. A beszállónál elég sokat kellett várnunk, míg egy csoport előttünk átküzdötte magát az első nehéz szakaszon, és aztán mi is nekiállhattunk a víz fölötti falon való mászásnak. Az útnak voltak kifejezetten nehéz részei, de így is nagyon élveztük. Egyedüli problémát a rövid E-s szakasz jelentette a végén, ahol egy létráról kellett egy negatív falba kimászni áthajlásban. De mindkét lány ügyes volt, együtt megoldottuk a problémát, és a tetőről gyönyörű kilátás nyílt a gleccserre, a tóra, meg az egész környékre. Gyakorlatilag már csak mi voltunk a hegyen, eddigre a lift sem üzemelt, így el kellett kezdenünk kapkodni a lábunkat, ha időben le akartunk még érni a hegyről (1400 méter szint ereszkedéssel), hogy Nóri visszajusson Innsbruckba a másnap reggeli meetingjére, Gyöngyi pedig Szombathelyre, megkezdeni a 24 órás ügyeletét. Végül úgy sikerült ez a mutatvány, hogy Kitzbüchelig elvittük Nórit (ott értük utol a vonatát), Gyöngyi meg Bécsújhelyen aludt, és a reggel 7 órás vonathoz átvittem Sopronba. Értelemszerűen friss és üde voltam egész nap a munkában, de bőven megérte, nagyon jó kis hétvége volt. Mintegy befejezésül, Gyöngyivel kedden még találkoztunk Sopronban, ahol megmutatta nekem a helyi mászófalat, és az ottani csapatot.

********
We had a wonderful weekend klettersteiging the most beautiful routes in  the Alps. First, we did Postalmklamm steig, a deep river gorge, with waterfalls, suspension bridges and a cute (lethal) E/F overhang section, then hiked/lifted up to Weisssee, where we toured the majestic Kristalsteig (crawling through the E section), over the water and with a great view to Grossglockner and all the surrounding 3000+ peaks and glaciers. The team was excellent, I just met Gyöngyi from Szombathely, picking her up at Győr, 7am, then Nóri at Mondsee, arriving from Innsbruck and finally, Kristóf joined us, driving down from Erlangen. The way back was equally complex: Kristóf left us Sunday morning, and after having run down 1400 m elevation, we intercepted Nóri's train in Kitzbüchel, drove a mere 5 hours to Wiener NEustadt, slept for 2 hours, then delivered Gyöngyi to Sopron trainstation! Such a perfect weekend… 

2012. augusztus 19., vasárnap

2012. augusztus 12., vasárnap

Idézet // Quote for the week

"Abból a tényből, hogy magam sem látom tisztán festményeim értelmét, nem következik, hogy nincs értelmük." 
/Dali/
*********

“Those who have the privilege to know have the duty to act.”
/ Albert Einstein/

2012. augusztus 7., kedd

Schneeberg tetején // Schneeberg--check


Mióta legelőször megláttam a Schneeberget, fel akartam rá menni, de annyi minden egyéb program volt, máskor az időjárás szólt közbe, hogy végül csak július utolsó hétvégéjén tudtunk menni. Marc kollégám szintén sportos srác, így ketten is nagy örömmel vágtunk neki az útnak. Én vasárnap, a kora reggeli vonattal érkeztem (szombatig még amerikai tárgyalópartnerek voltak nálunk), az állomáson Marc felszedett, és egyből a hegy hátához autóztunk, ahol a technikailag nehezebb utak vannak. 1600 méter szintkülönbséget toltunk le vidám szűk 3 óra alatt, útbaejtve egy rövid C klettersteiget is egy oldalsó csúcsra. Sajnos, mire felértünk a 2076 méteres tetőre, már egy felhő ránkakaszkodott, így még a menedékházat is alig találtuk meg. Kis evés-ivás után pedig olyan viharos szél és zuhé lett, hogy még egy órát nem mozdultunk ki a házból. Végül rávettük magunkat, és bár az esőkabátunk nem sokat számított, nekivágtunk a lefele útnak. Szerencsére félút táján elkezdett felszakadozni a felhőzet, és végül még a nap is kisütött, így egész kellemesre fordult a túra. Sok ember már nem volt fenn a hegyen, de egy zergét azért láttunk. Lefelé megtaláltuk a szurdokot, ahol eredetileg felfelé szerettünk volna jönni, így mindenféle létrás, láncos, vasalt úton jutottunk vissza a lenti vendégházig.
Másnap megint Anettáékkal sétáltunk, és ezúttal náluk kötöttünk ki egy remek házi készítésű sajttortára.
Következő hétvégén remek Clariton-os team buildinget tartottunk Aranyhegyen, egy kis kirándulással egybekötve. (Csak a Nagy Kevélyig mentünk, meg a pincébe…)


**********
Hiking Schneeberg was fun, but not for the ordinary. We have been planning it for long, but even this time, only Marc made it to the appointment. The weather forecast was not terrific, but the sun was out in the morning, and we wanted to do the hike anyway. We drove to the back of the hill, where the harder routes are. Picked a climb that was supposed to include a lot of ladders, chains and easy klettersteigs, but we missed the trailhead and only made it to the gorge on the way down. Either way, we found a small cliff halfway up with a 50 m section of C ferrata. Was fun to do that! By the time we got the top (~3 hours), a big cloud covered the 2076m peak, and we could not enjoy the view. Even worth, the weather turned stormy while we were having a beer in the hütte, forcing us to take an extra nap, until we had had enough, and started our descent despite the desperate conditions. Luckily, half way down, the sky started to clear up, and we could dry. It was great fun! 

2012. augusztus 5., vasárnap

Idézet // Quote for the week

„Csak egy jó emberből lehet jó orvos.”
/Hermann Nothnagel, 1882/
*********

"The best interest of the patient is the only interest to consider."
/W. J. Mayo, 1910/

2012. július 28., szombat

Egy sima, egy fordított... // Week in, week out

Az elmúlt két hét a korábbiakhoz képest egészen nyugisan, békésen telt. Jutott időm otthon a barátokra, családra, bulira, munkára egyaránt. Kétszer két napot töltöttem kinn, mivel most épp nincs szállásom, így átmenetileg csak szállodákban húzom meg magam, amíg nem találok rendes helyet. Megnéztük, hogyan kerekedik Anetta hasa, meg hogy milyen félős a fehér-egerük a terráriumon kívül. Mostanában a naplementék és a napfelkelték is nagyon szépek. (Előbbit Kapuvár környékén szoktam nézni, utóbbit Kelenföldön.) Itthon közben az IEEE POCO konferencia volt, azaz a konferenciaszervezők éves konferenciája. Ezen nagy örömmel vettem részt, mert amellett, hogy az egész IEEE felső vezetés itt volt Budapesten, ha valaha nagy IEEE konferenciát fogok szervezni (és miért is ne akarnék?) akkor legalább egyszer el kell látogatni erre az eseményre. No meg az Intercontinentálban és a Cyranoban kényeztettek minket legjobb ételeikkel-italaikkal. Emmáék hazajöttek a keresztelőre, és ennek kapcsán szépen összegyűlt a család apraja-nagyja. Egyik este Sanyival Várkert nézőbe mentünk. A hírek szerint már csak pár évtized, és újra használható lesz (valamire) a Várkert Bazár.
********
The past two weeks were quite calm and relaxed, especially compared to the previous months. I took some time to have fun with family and friends, while also working here and there. The two ACMIT visits were fine and nice, but now I have to find a new place for myself, since Altabachgasse is gone, and now I can only stay in some hotels. In the mean while, we had the annual IEEE POCO meeting in Budapest, the conference of the conference organizers. (With all the IEEE top officers and some good food.) One evening, we went for a nice walk in the Castle with Sanyi, just enriching the My Budapest folder with some nice shots

2012. július 24., kedd

2012. július 20., péntek

Idézet // Quote for the week

„Ahhoz, hogy szabadok legyünk, nem elég lerázni a láncainkat, olyan módon kell élnünk, hogy másokat is hozzásegítsünk szabadságuk elnyeréséhez.”
 /Nelson Mandela/
 *********

 "The 21st century is a terrible time to be a control freak." 
 /Alec Ross, senior advisor for innovation to Hillary Clinton/