Az
utolsó nagy állomásom a Keleti Part volt, méghozzá Baltimore-ban kezdtem. Tian
most is nagyon rendes volt (mint mindig), és nála lakhattam. Vasárnap délelőtt
felkerestem a labort, megnéztem a legújabb szerzeményeiket (egy Raven, a Balaur display
és hasonlók), délután pedig öten biciklizni mentünk (Vi-ékkel) a GunpowderFalls State Park melletti Rail-trail-re, amit egy korábbi vasúti vágány helyén
alakítottak ki. Ugyan csak az első 10 mérföldet csináltam meg a túrából (a
többiek már hamarabb visszafordultak), így is nagyon jól esett.
Hétfő
kora reggel átvonatoztam Philadelphiába, mivel egy másik kezes minőségellenőrző
céggel kellett találkoznom. A University of Pennsylvania Alumni Clubjában volt
a megbeszélés (nagyon illusztris helyen, mint a filmekben). Utána terv szerint
átbuszoztam volna D.C.-be, ahol már kezdődött a konferenciám, de a reggeli
esőzések miatt több mint két órát késett a busz (amiről emailt küldtek!), így
inkább vonattal mentem. Kis késéssel, de még megérkeztem a GLEX konferencia
elő-fogadására, majd elfoglaltam a hostelemet a belvárostól északra, és
szinkronizálódtam Bacsiékkal (Bacsi, Melcsi és Melcsi egy kanadai barátnője)
egy közös esti sétára a Fehér ház körül és környékén.
Ez
volt az első GLEX konferencia, a nagy űrügynökségek közös rendezése az űr
felfedezéséről. Meglehetősen népszerű volt, minden várakozást felülmúlva, több
mint 600 ember vett részt, és az európai, orosz, kínai vezetők mind eljöttek (a
NASA adminisztrátorának az utolsó pillanatban le kellett mondania a részvételt).
A konferenciát a nem épp elbűvölő L’Enfent Plaza-ban rendezték, ami kicsit
szűkös volt ennyi embernek, de legalább közel volt a National Mall. Az
előadásom szerda délelőtt volt, és most éreztem először, hogy az
űrtávsebészetes témámmal végre jó szekcióban vagyok, mindenki a telepresence/teleoperation
térhódításáról beszélt. Rögtön utána viszont ellógtam Baltimore-ba, mert épp
akkor került sor egy új épület alapkőletételére (bár itt csak u.n.
groundbreaking van) a miénk mellett, és ennek kapcsán Dr. Taylor is kapott egy szép kitüntetést. Este pont visszaértem a fogadásra D.C.-be, amire stílusosan
az Air and Space múzeumban került sor. Az asztalunknál ült Buzz Aldrin, a
második ember, aki a Holdra lépett… A sok ismerőssel való beszélgetés miatt
alig maradt idő a múzeum felfedezésére, aztán még meglátogattuk helyi NASA-s
ismerősünket, Tibort, majd pedig Bacsiéknál kötöttünk ki.
Csütörtök
délre megbeszéltem egy laborlátogatást az egyik régi szakmai kapcsolatunkkal (és
ACMIT-os partnerünkkel), Kevin Cleary-vel, így a Sheikh Zayed Children’s
National Hospital-t is megismerhettem. Rájöttem, sokkal kellemesebb
gyerekkórházban dolgozni, mindenki mosolygós, és a környezet is sokkal sokkal
barátságosabb. (Arról nem is beszélve, hogy dől hozzájuk a pénz az Emirátusokból.)
Bacsi előadására visszamentem a konferenciára, megvártam a záróeseményt, aztán
estére csatlakoztam Kevinék „lab happy hour”-jához, majd utána még este elsétáltam egy közeli gym-be falat mászni, de a terem már be volt zárva, így
csak kis kondizásra volt lehetőségem.
*********
I flew over to the East Coast to meet firends, find business and to attend a conference. So pretty much a full set of programs for the second half of my US trip. Highlights of the program: - Just getting back to Homewood
- Checking out the new lab setups, the Raven, the Balaur display and so
- Biking with Vim Harmonie, Peng and Tian at GunpowderFalls State Park the Rail-trai
- A daytrip to Philadelphiába, to UPenn meeting in the Alumni Club
- The NASA GLEX conference at L’Enfent Plaza, near the National Mall
- Gala dinner at the Air and Space museum, featuring Buzz Aldrin
- Groundbreaking of the Malone Hall at Hopkins, inauguration of Dr. Taylor
- White House fancy bars and the Capitol
- Visiting the labs of Kevin Cleary at Sheikh Zayed Children’s National Hospital
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése