Atlantis és az STS-122 // Mission STS-122 with Atlantis

Múlt héten épségben landolt az Atlantis űrsikó, amely többszöri halasztás után sikerrel teljesítette az STS-122 űrmissziót. Mivel decemberben az Atlantis indítására mentünk Floridába, különösen érdekelt a küldetés, és ami mögötte van.

Eredetileg december 6-án indult volna az űrsikó, és minden rendben is ment, felkészültek az asztronauták, kigurult a kilövőállásra a rakéta, remek idő volt Orlandóban, és mi is sikeresen odaértünk Cape Canaveral-ra, hogy tanúi lehessünk a jeles eseménynek. Azonban amikor reggel elkezdték feltölteni a tartályokat majd kétmillió liter folyékony oxigénnel és hidrogénnel, az egyik üzemanyagszint jelző (LH2 Engine Cutoff (ECO) szenzor) nem működött. Ez még nem lett volna baj, mert összesen négy van, de később egy másik is téves adatokat regisztrált. Az üzemanyagszint alapján vezérlik a hajtásfokozatok leválást, ezért kritikus tényező. Délben egyértelművé vált, hogy nem fogják indítani az űrsiklót, amíg meg nem szerelik. Elhalasztották a startot két nappal későbbre. Azonban hiába dolgoztak a problémán folyamatosan, kicserélték a szenzorokat, a szombati kísérletnél újra azt tapasztalták, hogy a szenzorok nem megfelelően működnek. Az indítási ablak bezárult, így az egész küldetést 2008-ra kellett halasztani. (A dátumváltással kapcsolatos technikai okokból nem engedik, hogy az űrsikó fenn töltse a szilvesztert.)
Időközben kiderült, hogy a szenzorok csatlakozóival lehetett a gond, mert ezek átkötésével megoldották a problémát, és végül február 7-én indult útjára az Atlantis fedélzetén hét űrhajóssal. Remek idő volt, de a többszöri halasztás miatt nem voltak olyan sokan a helyszínen. A startokat élőben lehet követni a NASA interneten is sugárzott TV csatornáján. Az űrsikó indítási összsúlya 2030 tonna, aminek mindössze 6%-a hasznos teher, jó részét az üzemanyag teszi ki. Másodpercenként fél tonna folyékony hidrogént éget el, ami 4 perc alatt 8000 km/h sebességre gyorsítja az űrsiklót, 8 perc után pedig 27.000-re. A start után két nappal történik meg a dokkolás a Nemzetközi Űrállomáshoz (ISS).
A küldetés elsődleges célja az európai Columbus kutatómodul csatlakoztatása volt az ISS-hez. A Columbus öt belső kutatóegységből áll, ehhez jönnek még a külső modulok. Eredetileg 2006-ban szerették volna beüzemelni, Columbus halálának 500. évfordulójára, de a Columbia űrsikló kataszrófája késleltette a projektet. A 13 napos küldetés végül teljes sikerrel zárult, és az űrhajósok február 20-án épségben landoltak a Kenney Űrközpontban. További részletek itt olvashatók.
A következő misszó (STS-123) tervezett startja március 11, és a Endeavour űrsikló a japán kísérleti modult, a KIBO-t szállítja, valamint az ISS robotrendszerének (MSS) utolsó darabját, a kanadai Dexter manipulátort.

******************************

As we almost made it to be present at the launch of Atlantis last December, I was following the STS-122 mission with great interested. They had to postpone the start because two of the four fuel sensors (LH2 Engine Cutoff (ECO) sensors) gave false readings when they started to fill up the tanks with liquid H2 and O2. They could not fix the problem in two days, the same happened on the second attempt, so they rescheduled the entire mission for February 2008. Finally, two weeks ago, the launch went flawless, one of the clearest ever, and we could follow it live via the NASA online TV. The 13-day-long mission achieved everything what it aimed for and returned safely on February 20. Here is a brief sumup form NASA:
Space shuttle Atlantis' mission on STS-122 is what everyone's been working toward: expanding the science capabilities of the International Space Station. Over the past year and a half, solar arrays and a connecting module have been added for power and to provide a pathway to new modules. But the mission of shuttle Atlantis’ crew marked the beginning of the culmination of all that work. That utilization comes in the form of Columbus, a 23-by-15-feet research laboratory and the future center of the European Space Agency’s activities in space. In addition to the Columbus module itself, Atlantis delivered experiments to be performed in orbit and two astronauts to perform them – one to visit and one to stay. NASA’s ground control was in charge for some of the initial activation of Columbus systems, but once the laboratory’s computers were up and running, the Columbus Control Center took over. Columbus will be followed over the next two missions by components of the Japan Aerospace Exploration Agency’s module, called Kibo, along with the Canadian Dexter robot, the Special Purpose Dexterous Manipulator.