Igen, megcsináltam! // I did it

Orvosbiológiai-mérnöknek (egészségügyimérnöknek) lenni jó!

**************

Ms EE, Ms BME.

Idézet // Quote for the week

“A föld minden tájéka közül ez a zugocska mosolyog rám legjobban.”

/Horatius : Ódák/

********************
"Home is where one starts from."

/ T. S. Eliot/

Utolsó hét // Last week

Nagyon gyorsan eljött az utolsó júniusi itt töltött hetem, és bár igyekeztem minél több időt fordítani a tanulásra, nem volt egyszerű dolgom a sok sok program miatt. A héten volt Greg PhD védése, az elmúlt évek alatt elképesztően sok minden csinált itt a laborban, többek között elkészített egy komplett MRI kompatibilis prosztata brachyterápiás robotot. (Természetesen sikeres volt a védése, erről majd fogok írni a SurgRob-on.) Szombaton lángost sütöttem a barátoknak, meg volt még hideg őszibarackleves, majd átmentünk a szomszédos kerületben lévő Hon fesztiválra, ami a 60-as évek stílusát varázsolta az utcára. (Mindenki neon ruhában volt feltupírozott hajjal, és még a nagymamák is ott ropták.) Az estét végül Dan új házának tetején zártuk énekléssel és mandolinozással. Hétfőn a mászóteremben sikerült végre teljesítenem azt a falat, amivel egész félévben küzdöttem (igaz a bordám ennek nem örült annyira), aztán vettem új laptopot, és azzal bíbelődtem, meg szereztünk Triciának is egy biciklit (Craigs list-en). Közben visszajött egy hónap után az olasz lakótársam, Vanessa is otthonról, és hozta újdonsült férjét is (valamint kiderült, hogy terhes). Minden este pakoltam kicsit, így sok munka nem maradt az utolsó napra, azt leszámítva, hogy még este 9-kor is 50 alumninak tartottam bemutatót a robottal a laborban. Csütörtök reggel Tricia vitt ki a buszmegállóba, majd én északra vettem az irányt New York felé, ő meg haza pakolni, majd ki a reptérre, mert hétvégére hazarepült Kaliforniába. Gond nélkül kiértem a JFK reptérre, majd némi késéssel átrepültem az Atlanti óceánt, és Londonban kötöttem ki. Itt volt majd 12 órám, amit valahogy cask sikerült elvernem (tanultam, emaileztem, voltam misén, kipróbáltam a váróban alvást és a helyi törzsutas-várót), és 34 óra utazás után hazaértem. Eseménydús két hét vár rám: államvizsgák, kirándulás, család, barátok, esküvő, munka. Izgi lesz!

****************

The last week came too quickly. I did not have much time to study for my upcoming final exams, as I had to deal with my new laptop, ascend the 11d wall I have been dealing with all semester, ride home Tricia’s new bike and hold demo to more than 50 alumni with the robot, attend Greg's defense. I organized another cooking event with friends, the traditional langos and a refreshing peach soup was on the menu. Later, we went to see the end of the Hon Fest (recalling the kitsch style of the '60s), and we went up to the roof of Dan's new house.
Thursday morning I started my epic journey to Hungary. Tricia took me to the bus station that rode to New York. I carried almost 100 pounds, so it was a real suffer to get through the subway to JFK. I had to change in London, and spend 12 hours at the terminal. Besides having some sleep, I could study a bit, and after only 34 hours of traveling, I arrived home.

A szellemi főváros // Intellectual capital

Boston mindig is haladó gondolkodású polgárairól és oktatási intézményeiről volt híres. 1630-ban alapították puritán telepesek, akik nyugodtan akarták végre gyakorolni vallásukat. 1635-ben kezdte meg működését meg az első köziskola, majd 1636-ban a Harvard egyetem, amely azóta a világ talán legismertebbb, legelitebb helye lett. A város vonzáskörzetében majd 100 egyetem és főiskola van, ahova mintegy 250.000 diák jár - fiatalos lendületben tarvta az egész vidéket. Itt található a világ első számú műszaki egyeteme is, az MIT (Massachusetts Institute of Technology). Rengeteg olcsó és jó könyvesboltjuk van, amit én is nagyon élveztem. Épp kosárlabda lázban égett a város, mivel a helyi csapat, a Celtics bejutott a döntőbe az NBA-ben, és épp nyerésre álltak a LA Lakers ellen. (Pár nappal később meg is szerezték a bajnoki címet 22 év után.)

Boston emellett történelméről is híres: az amerikai függetlenségi mozgalom tulajdonképpen innen indult. 1770-re állandóvá váltak az összetűzések a helyi lakosok és a brit koronát kéviselő mintegy 2000 angol katona között. (A feszültség fő oka az emelkedő adóterhek voltak, míg mindez nem járt megfelelő politikai érdekérvényesítési lehetőségekkel.) A bostoniak mindig is hajlamosak voltak tüntetni, protestálni, ha valami nem tetszett nekik. A brit járőröket inzultálták, megdobálták, és 1770 telén két halálos áldozata is volt az incidenseknek. A március 5-i estén mindez odáig fajult, hogy amikor a tömeg körbevette és lincseléssel fenyegette az őrt álló katonákat egyik este, ők tüzet nyitottak, és 5 embert megöltek (ez volt a "Bostoni mészárlás"). A helyzet nem javult később sem, és amikor 1773-ban a Korona elhatározta, hogy megszakítja az amerikaiak adóelkerülő módszerét, amellyel a francia csempészek révén jutnak hozzá az indiai teához, a felháborodott bostoniak a tengerbe zúdították a kikötőben állomásozó három teherhajó rakományát. A bostoni teadélután volt az egyik közvetlen kiváltó oka az 1775-től kezdődő fegyveres konfliktusoknak, amely során a 13 egyesült kolónia meglepő módon végül sikerrel szállt szembe a kor legnagyobb katonai hatalmával, és kivívta függetlenségét.

Mindig is terveztem, hogy ellátogatok Bostonba itt létem alatt, és a múlt héten megrendezett Robots 2008 szakkiállítás és konferencia kiváló apropónak tűnt. Mivel már úgyis New Yorkban voltunk, csak felpattantam a Chinatown buszra, és 5 órával később megérkeztem Massachusetts fővárosába. Pirosnál szálltam meg, aki szintén a HASEF-fel van itt, és együtt túráztunk a Grand Canyonban. Hétfőn rögtön a belvároson végigvezető, 4 km hosszan jelzett “Freedom trail” (Szabadság ösvény) játram végig, amely elvezet a legfontosabb történelmi helyszínekhez. Boston belvárosa egy félszigetre épült, amely könnyűszerrel bejárható gyalogosan is. Az út a Boston Common parkban kezdődik, amely a kontinens legrégebbi közparkja (eredetileg köz-legelő, majd katonai gyakorlóterep és kivégzőtér). Megnéztem a régi és az új városházát és az Old South Meeting House-t, ahol a fent is említett történelmi események jó része játszódott. Több temetőn vezetett át az út, majd a Haymarket piac után kiértem a kikötőbe. Ezen a részen csupa új építésű luxus ház áll, szép kilátással az apró szigetekkel tűzdelt óceánra, illetve a város üzleti negyedére. (Az egész környéken számos építkezést láttam, folyamatosan bővül a központ.) Utamat az északi részen folytattam, az olasz negyedben. Itt áll az egyetlen megmaradt 17. sz.-i ház, Paul Revere ötvösműhelye. Revere nagy hazafi volt, és azzal vált híressé, hogy 1775-ben egész éjszaka lovagolt, hogy idejében értesítse az amerikaiakat a brit seregek szárazföldi manővereiről, amikor elhagyták Bostont; a másnapi lexington és concordi ütközettel kezdetét vette a függetlenségi háború. Délután visszasétáltam a város déli részére, a Charles folyó partján elterülő MIT-ra, hogy találkozzam egy kedves olasz ismerősömmel, Chiara-val. Még Hyderabadban találkoztunk, és ő is egy évre jött az MIT-ra kutatni. Jelenleg űrrobotikával (“súlytalanságban mozgó, flexibilis tárgyakkat kooperáló módban manipuláló dual-robotkarok irányítása”) foglalkozik. Megmutatta a laborjukat, meg az MIT érdekesebb részeit, majd átsétáltunk a Cambridge városrészben lévő Harvard-ra. Nagyon szép a campusuk (de a Hopkins szebb), csak sajnos nem tudtunk bejutni az épületekbe-gyanítom, túl sok turista kíváncsi rá. A harvardos címerek iránti éhségünket a Harvard könyvesboltban és ajándékshopban élhettük ki, majd egy kellemes pizzázóban vacsoráztunk, amely érdekes módon egy régi temetőre nézett.

Másnap kezdődött a szakkiállítás, amire jöttem igazándiból, de még csak a látórendszerek része nyitott meg. Sok sok ipari kamerát mutattak be, közülük néhány a száguldó dobozokról is könnyűszerrel leolvasta a vonalkódot. A legjobb a Mátrix effekteket produkáló kamerarendszer volt (különösen, mert a sorsjátékukon nyertem egy iPod Touch-ot), illetve a képfelismerésen alapuló interaktív DJ asztal és zenepult. Boston felderítését a déli egyetemváros felé folytattam, majd néhány parkon és a kínai negyeden keresztül visszatértem a kikötői frontra, és Charlestowna-ban (északon) fejeztem be a sétámat. Aranyos volt, hogy nagy hőség miatt minden szökőkútban gyerekek játszottak. A hadikikötőben található az amerikai tengerészet legrégebbi szolgálatban levő hajója, az 1797-ben épült USS Constitution, valamint több másik múzeális hadihajó. A szomszédos domb tetején a washingtoni obelix harmadára kicsinyített mása magasodik, a Bunker hill-i csatának állítva emléket. Ugyan az angolok 1775 júniusában sikeresen elfoglalták a szomszédos dombon kiépített amerikai állásokat, de hatalmas veszteségeket szenvedtek, ami hozzájárult későbbi végső vereségükhöz. Este Ádám hívott meg új lakásába (ő is HASEF-fel van itt), és egy hatalmas adag milánóit főzött nekünk.

Utolsó napom is élménydús volt; immáron teljes menetfelszerelésben vágtam neki a városnak. Először is Chiara-val megnéztük a robot kiállítás másik részét is, illetve beültünk egy előadásra, majd pedig felmentem a 230 méter magas Prudential toronyház 52. emeletén lévő üvegteraszra, ahonnan egész Bostont kiválóan be lehet látni. Ebédre a leghíresebb helyi specialitást, a Clam chowder-t (halkrémleves) fogyasztottam, a maradék rövid időmet pedig a Művészeti múzeum pár érdekesebb alkotásának megtekintésére fordítottam. Este repülővel jöttem vissza Baltimore-ba, ahol Tricia meg a munkám vártak rám.

********************

Boston really touched my heart; not only the 300-year-old history that you can touch and experience everywhere around the city, not only the world renown universities such as Harvard and MIT, but also the charming french-style houses, the waterfront, the cheap books and the compact size of the inner city.
Boston was one of the first colonies, funded by puritans. It claims the first public school in the US, the famous Harvard University dating back to 1636. Bostoners are proud of the US history that they formed actively: in the late 18th century, the people got fed up with the British taxes and troops patrolling the streets and provoked many conflicts that led up to the increased pressure from the crown. Finally, in 1773 the new taxes on tea outraged the citizens so much that they destroyed the British tea cargo in the harbor (the “Boston tea party”) that lead to the armed conflict that become the American revolutionary war. The historical sites are located all around the downtown peninsula and a marked with a 4-mile-long route, leading to almost all. (This is the Freedom Trail.) I walked all day long despite the heat, and discovered the best places of the city that was all decorated with green flags, as the local Celtics basketball team was winning in the finals of the NBA against the LA Lakers.
Monday afternoon I met with Chiara who is studying space robotics at MIT. She gave me a tour to their lab and then walked together to see Harvard. (Nice campus indeed, but Hopkins is even more beautiful.) Tuesday, besides further touring the city, (USS Constellation, Bunker Hill Monument, Charlestown, etc.) I attended the Robots 2008 trade show in the Haynes Conference Center and went to Adam for a macaroni dinner.
Wednesday, I followed with the Robot and Vision show, and also climbed to the observation deck of the Prudential tower’s 52nd store. Before going to the airport, I only had some time to visit the Museum of Art and a fraction of their nice collection. Finally I took off above the beautiful sunset at Boston.

Idézet // Quote for the week

“Annyira munkál mibennünk Isten, amennyire mi bízunk Őbenne.”

/ Nagy Szent Vazul /

*********************
"One has a moral responsibility to disobey unjust laws"

/ Martin Luther King Jr/

Magyarok, hőség, New York! // Hungarians, heat, New York

Hétfőn végre leadtam a diplomámat, amit egy nagy adag krumplifőzelék társaságában ünnepeltünk meg. A dolog szépsége, hogy ettől még egyáltalán nem maradtam munka nélkül, sőt, most kezd csak körvonalazódni, mi jót fogok itt csinálni, ami a doktorim szempontjából igazán hasznos lesz.

Csütörtökön reggel Marcin-nal elautóztunk New York-ba, a kontinens legnagyobb orvosi eszközkiállítására (MDM East - Medical Design and Manufacturing). Az expo a Javits Convention Center-ben tényleg hatalmas volt, de szakmailag kicsit csalódás, mert főleg gyógyszeripari és orvosi eszközdarabok, alkatrészek voltak, de azért láttunk néhány érdekesebb anyagmozgatásra és integrált látórendszerre épülő robotos bemutatót. A show után leraktuk a csomagjainkat a Broadway felső részén (101. utca) lévő szállásunkon, és besétáltunk az éjszakai életéről híres Broadway-en egészen a Times Square-ig (42. utca). Útközben számos érdekes, látványos boltba betértünk; legelképesztőbb talán az M&Ms csokigyár, bolt és bemutatóterem volt, ahol még kutyára való pulcsit is lehetett kapni különböző csokigolyó színekben. Hazafelé már a metrót választottunk, hogy legyen másnap erőnk a természettudományi múzeumhoz.
A Central Park nyugati oldalán fekvő hatalmas Museum of Natural History elképesztő mennyiségű kitömött állatot, diorámát, dínó csontvázat, űrkollekciót, ásványt és egyéb érdekeséget tartogat az érdeklődők számára. Következő állomásunk a modern művészeti múzeum (MoMA) volt, amit ugyan alaposan megnéztünk mindketten Hálaadáskor, de épp ingyenes volt, ezért bementünk az időszakos kiállítások kedvéért. Utána a TCKT-nél szerencsénkre még kaptunk kedvezményes jegyet az esti Chicago musical előadásra. Tricia ugyan már volt számos Broadway show-n, de nekem ez volt az első, és nagyon élveztem. Színvonalas és szorakoztató volt, nem csoda, hogy még a méreg drága helyárak mellett is minden este meg tudják tölteni a több tucatnyi színházat.
Szombaton Tricia unkotestvérével, Stephanie-val reggeliztünk, majd pedig a többi magyarral találkoztunk Manhatten déli részén. Együtt megnéztük a Ground Zero-t (a World Trade Center helyét, ahol még mindig nem kezdődtek meg az építkezések), a Hudson partot, a félsziget déli csücskét, és átkompoltunk Staten Island-re. Amellett, hogy odaát megittunk pár sört, sétáltunk egy nagyot és megpróbáltunk egy igazi anyahajó közelébe férközni (sikertelenül) az út legjobb része mégis csak az volt, amikor elhajóztunk a szabadságszobor mellett, illettve visszanéztünk Manhattan-re. A hétvégére igazi hőhullám érte el New York-ot, 35-38 fok volt árnyékban; majd ráolvadtunk az aszfaltra. (Persze ha bárhova bemegy az ember, akkor 15 fok van, mert megy a légkondi izomból, amitől az európai szervezet hamar kikészül.) Egy nagy seta után egy remek kínai étteremben (Shanghai Cafe) kötöttünk ki, majd miután még több magyar csatlakozott hozzánk, elmentünk fényképezkedni a Brooklyn hídhoz, végül pedig egy ír kocsmában zártuk a napot Greenwich village-ben. Összesen 11-en verődtünk össze (Boston-ból, Milwaukee-ból, Kaliforniából, Philadelphia-ból, Washington-ból, Baltimore-ból és New York-ból), mert mindenkinek jó volt ez a hétvége.
Vasárnap Triciával a Central parkot jártuk be, és megnéztük az éppen zajló Puerto Rican fesztivált. 50 utca hosszan vonultak a mindenféle táncosok és zenészek, maskarások. Majd egymillió ember nézte őket, és végig sikítoztak, tapsoltak, sípoltak, igazi fesztivál-hangulatot teremtettek; mindezt elképesztő rendőri biztosítás mellett. A hőség elől a Metropolitan múzeumban kerestünk menedéket; a hatalmas gyűjtemény töredékét tudtuk csak megnézni, de feljutottunk a tetőteraszra, ahonnan remek kilátás nyílik a Central Park zöld tengerére. Visszasétáltunk a csomagunkért, majd Tricia hazafelé vette az irányt a Chinatown busszal, én meg északra, Boston felé.

*****************

At last: I submitted my thesis on Monday. What a great reveal; now I can focus on the future work and further projects. Taking some time off, we left Baltimore to visit the MDM East (Medical Design and Manufacturing) trade show in New York.
New York is always great. I did not find everything I was looking for at the MDM show, but there were nice robotic demos and cool gadgets. The rest of the weekend spent in The Big Apple was really cool: we walked all along the upper Broadway day and night, enjoyed the Chicago musical for half price, paid a thorough visit to the Natural Science Museum, to the MoMA and The Met, while we had a chance to enjoy a massive Puerto Rican festival, the crazy M&Ms factory and the gigantic Toys'R'us store at Times Square. I also had a chance to meet Tricia's cuisine, Stephanie for a brunch.
Primarily, we scheduled our visit for this week to see the show, but I let know all the other Hungarians on the East Coast, and finally, 11 of us could make it (coming from Washington to Milwaukee, all around). We had a great time together, discovering the site of the Ground Zero, touristic lower Manhattan, Battery park and so on. We did the major attractions; having fun on the ferry to Staten Island (riding next to the Liberty Statue), then strolling on Wall street, Brooklyn bridge (day and night), eating in Chinatown and drinking in Greenwich Village.
By the weekend an extreme heat wave reached New York, raising the temperature to 100F (38 C) for the first time this year. It was just to hot for many people, and we also stopped time to time to cool down in the (over) air conditioned public buildings and restaurants.
When we had to leave on Sunday, spreading back all over the States again, I was a little sad; it was such a perfect weekend! But Boston was also waiting for me anxiously...

Idézet // Quote for the week

“Minden projekt határidőre készül el, és nem előbb.”

/Kovács Ákos/

***************

“Well done is better than well said.”

/Benjamin Franklin/

A természet lágy ölén // Out to nature

A finisbe érkezett a diplomaírásom, eljött a leadás hete, ennek megfelelően még a korábbiaknál is többet foglalkoztam vele. Közben azért pár egyéb említésre méltó dolog is történt. Cyndi, az egyik kedves nő az adminisztrációról munkahelyet váltott, őt búcsúztattuk csütörtökön némi fagylalttal és egyéb meglepetéssel. Pénteken a rendes havi Birthday Social (laboros szülinapozás) soha nem látott mennyiségű gyümölcsöt vonultatott fel Marcin piacia vásárlásának köszönhetően, és egész pofás dekorációt sikerült összehoznunk. Időközben Róna Petiék befejezték fantasztikus egy hónapos körutazásukat, és végleg hazatértek: lejárt az ösztöndíjuk. Legközelebb majd otthon találkozom velük.
A hétvége igen kellemes kikapcsolódás volt, szombaton az egész labor kivonult az egyik állami parkba (Patapsco Valley State Park) piknikezni. Volt nagy gyerek sereg, grillezés, labdázás, móka és vidámság. A gondot csak az jelentette, hogy végig szakadt az eső, így nem tudtuk teljesen kiélvezni a helyet. A másik, hogy kicsit túlságosan lelkesen frizbiztem, aminek következtében sikerült elrepesztenem az egyik bordámat­-emiatt most messze nem megy olyan jól a falmászás.
Vasárnapra egész napos kajakozást terveztünk, ám az utolsó pillanatban kirándulás lett belőle, mert kiderült, hogy a helyi kölcsönző fejenként 100 dollárt számol fel a hajóbérlésért. (De nem nekünk!) Akkor már inkább sétáltunk a megcélzott patak mentén-meg benne. (Nem adtuk ettől még fel a tervünket, igyekszünk legközelebbre valami olcsóbb helyet keríteni). A Gunpowder Falls State Park különben nagyon jó hely. Kellően nyugodt, rajtunk kívül csak néhány horgász volt, így csendes és nagyon szép volt. Hódoknak és pisztrángoknak csak a nyomát találtuk, de láttunk gémeket, és két kígyót is. Élveztük, hogy végre kiszabadultunk a természetbe. Az időjárás is egész kedvező volt (igaz két felhőszakadás volt a nap folyamán), de a bátrabbak még fürödtek is a jéghideg vízben.

*****************

Last week we said good bye to Cyndi, a nice girl at the administration, who left Hopkins. Later we had an amazing amount of fruit for the monthly Birthday Social, thanks to Marcin and the H-Mart market. I got really close to finish my thesis, and it was nice to get out to nature during the weekend.
First, there was the Robofest on Saturday, the annual picnic and grilling for the entire lab. It took place in the Patapsco Valley State Park and many people brought their families. (I did not know there are so many kids.) The only bad thing was the pouring rain that prevented us from playing real frisbee outdoors.
We scheduled a river kayaking for Sunday, but it turned out in the last minute, that there is no cheap way of getting a kayak, so we ended up with hiking along (and in) the river we picked in Big Gunpowder Falls State Park. We did not regret it at all, as the weather was graceful (except for the two quick showers), the nature nice (saw big birds, trout, snakes and marks of beavers) and we had a great time. The bravest even went into the cold water, but I kept that for next time.

Idézet // Quote for the week

„A szerencse csak az arra felkészült szellemeknek kedvez”.

/Louis Pasteur/

************************

„We must become the change we wish to see.”

/Graffiti/

Ünnepek // Celebrations

Hétfőn volt Tricia 23. szülinapja, ezt megünneplendő elvittem a város legjobb tapas éttermébe. (Tulajdonképpen már a philadelphiai kirándulás is az ünneplésről szólt.) Kedden végre használtam a Gaál családtól útravalóul kapott recepteskönyvet, és főztem egy nagy adag francia hagymalevest. (Mivel cipó nem volt, kivájt bagettben tálaltam.) Közben az is kiderült, hogy nem tudom elmutogatni a nevemet siketnéma nyelven, mert a jobb kezemen a hüvelykujjam nem elég hosszú, hogy elérje a kisujjamat az "m" betűhöz. Érdekes…
A szép időnek köszönhetően minden kizöldült, már alig látszódnak az épületek a campus-on. A héten voltak a diplomaosztók és a laborból négyen is most végeztek, így volt kis házi ünneplés is. Az egyetemi buli elég nagyszabású, minden karon egész estés ceremóniát tartanak, talárba szépen beöltözve. Sajnos nem tudtam túl aktívan részt venni, mert a saját diplomám eléggé lefoglalt, így még a hétvégén sem csináltam semmi érdekeset.
Hétfőn nemzeti ünnep volt, a Memorial day, amelynek eredete a polgárháborúig nyúlik vissza. Ez alkalomból a különböző háborúkban elesett amerikai katonákra emlékeznek, és felvonulásokat tartanak országszerte, valamint zászlókat tűznek a sírokra. Volt más ünnepelni való is, Triciával fél évesek lettünk. Kihasználva a szünnapot, egy nagyon kellemes brunch-helyre (reggeli-ebéd) mentünk, és egészen kivételes finomságokat ettünk: fűszeres goffrit csirkével és kókuszos sajtkrémmel töltött francia piritóst. Később sétáltunk egy kellemeset a környéki kertes negyedben, ahol csupa csupa takaros és szép ház van. No meg persze rengeteg szürke mókus és macska...

***********************

We had something to celebrate: Tricia turned 23 on Monday! Beyond the Phili trip, we went to Mezze, Baltimore's best tapas restaurant, and the next day I cooked some French onion soup (that turned out to be easy and very tasty).
This was graduation week at Hopkins; there were ceremonies and galas every night for the different faculties, where everyone was dressed nicely in uniforms. Four guys graduated from our lab; therefore we also had a small celebration one afternoon. The next Monday was national holiday-Memorial Day-when Americans remember their lost soldiers. They celebrate it on the last Monday of May since the Ciliv war. There are street parades all around the country and they flag the graves in the national cemeteries. On the same day, we turned 6-month-old with Tricia, so we went to a nice brunch place to celebrate. they had excellent food, and it was just good to walk around afterwards in the green neighborhood of northern Baltimore.