Egy kis ráadás // Encore: Stockholm

Hazafelé Londonba eddigi legnagyobb repülőmmel, egy Boeing 777-essel repültem (2+5+2 szék volt soronként), majd tovább, Stockholmba is egy meglepően nagy és teli járat vitt. Szerencsére a svédeknél nem volt annyira hideg (-1-3 fok), de persze Puerto Rico után ez sem volt olyan kellemes. Gond nélkül megtaláltam a hostelemet, ahol egészen nyugati módon csak egy borítékot hagytak a nevemre a szobámhoz való kóddal. A szállás nem volt olcsó, de maximálisan kulturált és tiszta, valamint egyik este jót mulattunk a bennlakó osztrák és brit társasággal. (A fiatalok többsége a Ryanair filléres jegyeit választja hétvégi skandináv kirándulásaihoz.)

Stockholm nagyjából 10 km-re fekszik a tengertől, a jégkorszakból visszamaradt apró szigetek hálózatán. Mindössze egyetlen biztonságosan hajózható csatorna vezet ki a tengerre, ezért nagyon jól védhető kikötője volt a városnak. Ennek megfelelően már a 13. században laktak itt bányászok, és a mai városközpont területén a 17. századra virágzó főváros épült, amely a svéd királyság és az uralkodó székhelye volt. A svéd birodalom a 18. században is még Európa egyik meghatározó hatalma volt, és Stockholm is ennek megfelelően gyarapodott. Az óvárosnak számító Gamla Stan szigeten a házak jó része még ebből az időszakból származik. A fejlődés kitartott a 20. századig, és mivel a világháborúk megkímélték, könnyebben tudott egyszerre hagyományos és modern, technológiai és kulturális központtá fejlődni. Stockholm mai területének 30%-át a csatornák és nyíltabb vizű öblök teszik ki, további 30%-a pedig park és zöld terület.
A város felderítését egy rövid orientációs sétával kezdtem még este, de a hideg miatt túl messzire nem jutottam. Másnap első utam a Vasa múzeumba vezetett. Gusztáv Adolf király egy minden korábbinál erősebb, két ágyúsoros zászlóshajó építését rendelte el 1626-ban. Az új hajónak rohamléptekben kellett készülnie, hogy mielőbb bevethessék a lengyelek ellen. 1628-ban a pompás hajó el is készült, kifutott az öbölre, majd az ünneplő tömeg szeme láttára 20 perc hajózás után egy széllökéstől túlságosan oldalra billent, megtelt vízzel és elsüllyedt. Legalább 20-an vesztették életüket, és oda lett a teljes felszerelés. A tragédia elsődleges oka a tervezési hiányosságokban keresendő, a hajó nem volt eléggé leterhelve méretéhez képest. Ugyanakkor a holland főmérnököt már nem lehetett felelősségre vonni, mivel korábban elhalálozott. Noha az ágyúk egy részét később sikerült kimenteni, a hajó érintetlenül pihent 300 évig, jól konzerválódva az öböl hideg vizében. 1956-ban egy amatőr régésznek sikerült lokalizálnia, és közös kormányzati és katonai összefogással 3 éven belül kiemelték a hajótestet, száraz dokkba vontatták, és még 30 éven át dolgoztak a restaurációján. A 70 méteres hajótest 90%-ban ép maradt, és a köré épített múzeum Stockholm egyik fő nevezetessége lett. A múzeum után a közelben lévő nevezetes skanzent kerestem fel, amely ízelítőt ad Svédország különböző tájain fellelhető hagyományos építészetből, kultúrából. A szentendreihez hasonlóan itt is szépen be vannak rendezve a házak, többen mesteremberek dolgoznak. A tél miatt sajnos csak töredéke volt nyitva az 1891-ben alapított Skansen-nek, de így is több órát töltöttem benne a fagyos idő ellenére. Őshonos állatokat is tartanak, így a jópofa rénszarvasok és jávorszarvasok mellett láthattam rozsomákot, farkast, hiúzt és vidrát is. (A medvék tényleg aludtak.) A varázslatos esti fényeket kiélvezve besétáltam a belváros jelentős részét, a múzeum szigettől kezdve a fő sétáló utcán át az óvárosig és a királyi palotáig. (Igaz, közben haza kellett mennem egyszer melegedni.) Külön elsétáltam a városházához, ahol a Nobel díj gálákat tartják.
Az óvárosnak remek hangulata van szűk utcáival, ódon házakkal és árkádokkal, mind nappal, mind éjszaka. Mivel elég korán voltam benn, láttam a munkába menő embereket, meg egy csomó óvodást, ahogy megkezdték a napjukat a csoportjukkal. Amikor kirándulni, vagy sétálni mennek, mindenki egy hosszú kötélbe kapaszkodik, nem egymás kezét fogják, mint itthon. A királyi palotában ma is az uralkodó család lakik, bár a hatalom 1974 óta a parlament kezében van, ami a közeli stílusos Riksdag épületében ülésezik.
Sajnálatos módon a gépem indulását előre hozták 5 órával, így nem tudtam többet megnézni a gyönyörű és még hidegben is nagyon hangulatos Stockholmból. Némi buszozás és repülés után újra itthon voltam, és téli kalandjaim végleg lezárultak.

**********

Stockholm is a great place! Despite the chilly weather I enjoyed a lot hanging around, surrounded by instant history.
Things to do (or at least I did):
-Just strolling around in the city. Some part of the city preserved the 400-year-old buildings that give a truly European charm.
- Wondering in Gamla Stan (old town) among the XVII. century houses
The Parliament and the Royal Palace are also there in Gamla Stan
- Do not miss the Vasa Museum, the magnificent frigate built by Gustav Adolf in 1626 that sank after 20 min on water. The 70-meter-long shipwreck was recovered in 1956 and restored
- The Skansen is an open air folk museum with cottages and farm houses from all around Sweden. You can also meet the traditional wildlife: elks, rain deer, bears, wolves, wolverines
- The City Hall is most famous for the annual Nobel prize award ceremonies. Meet you there next time!