Schneeberg tetején // Schneeberg--check

Mióta legelőször megláttam a Schneeberget, fel akartam rá menni, de annyi minden egyéb program volt, máskor az időjárás szólt közbe, hogy végül csak július utolsó hétvégéjén tudtunk menni. Marc kollégám szintén sportos srác, így ketten is nagy örömmel vágtunk neki az útnak. Én vasárnap, a kora reggeli vonattal érkeztem (szombatig még amerikai tárgyalópartnerek voltak nálunk), az állomáson Marc felszedett, és egyből a hegy hátához autóztunk, ahol a technikailag nehezebb utak vannak. 1600 méter szintkülönbséget toltunk le vidám szűk 3 óra alatt, útbaejtve egy rövid C klettersteiget is egy oldalsó csúcsra. Sajnos, mire felértünk a 2076 méteres tetőre, már egy felhő ránkakaszkodott, így még a menedékházat is alig találtuk meg. Kis evés-ivás után pedig olyan viharos szél és zuhé lett, hogy még egy órát nem mozdultunk ki a házból. Végül rávettük magunkat, és bár az esőkabátunk nem sokat számított, nekivágtunk a lefele útnak. Szerencsére félút táján elkezdett felszakadozni a felhőzet, és végül még a nap is kisütött, így egész kellemesre fordult a túra. Sok ember már nem volt fenn a hegyen, de egy zergét azért láttunk. Lefelé megtaláltuk a szurdokot, ahol eredetileg felfelé szerettünk volna jönni, így mindenféle létrás, láncos, vasalt úton jutottunk vissza a lenti vendégházig.
Másnap megint Anettáékkal sétáltunk, és ezúttal náluk kötöttünk ki egy remek házi készítésű sajttortára.
Következő hétvégén remek Clariton-os team buildinget tartottunk Aranyhegyen, egy kis kirándulással egybekötve. (Csak a Nagy Kevélyig mentünk, meg a pincébe…)

**********

Hiking Schneeberg was fun, but not for the ordinary. We have been planning it for long, but even this time, only Marc made it to the appointment. The weather forecast was not terrific, but the sun was out in the morning, and we wanted to do the hike anyway. We drove to the back of the hill, where the harder routes are. Picked a climb that was supposed to include a lot of ladders, chains and easy klettersteigs, but we missed the trailhead and only made it to the gorge on the way down. Either way, we found a small cliff halfway up with a 50 m section of C ferrata. Was fun to do that! By the time we got the top (~3 hours), a big cloud covered the 2076m peak, and we could not enjoy the view. Even worth, the weather turned stormy while we were having a beer in the hütte, forcing us to take an extra nap, until we had had enough, and started our descent despite the desperate conditions. Luckily, half way down, the sky started to clear up, and we could dry. It was great fun!