Petiék távoztával újra a munkának szenteltem majd minden ébren töltött percemet. Az undergraduate diákoknak tavaszi szünet volt a héten, ezért elég kihalt volt a Campus. Apu csütörtök este érkezett némi tekergés után Philadelphiából kocsival. Persze nagyon örültünk egymásnak. Rengeteg mindent hozott ki, a legjobban talán a túrórudinak örültem. Az időeltolódás miatt ki volt fáradva, így csak megettük a rakott egytálételt, amivel vártam, és mentünk aludni. Pénteken megmutattam a labort (kezdek belejönni a tárlatvezetésbe), aztán ő bement a belvárosba, én meg még délutánig dolgoztam. Később együtt mentünk fel a Top of the World kilátóba, majd pedig a Baltimore-ban vendégeskedő anatómiai kiállításra, a Body Worlds 2-re. Ez utóbbi minden várakozásomat felülmúlta. Annak ellenére, hogy korábban már volt szerencsém mindenféle preparátumhoz, lenyűgözött, hogy milyen megoldásokkal tették láthatóvá a legkülönbözőbb emberi szerveket. Tilos volt fényképezni, de persze mi csináltunk jó pár képet, ezek érzékeltetik, milyen különleges volt az egész bemutató. Végre benn voltam este a belvárosban, így megragadtam az alkalmat néhány éjszakai kép készítésére, majd az estét az Akbar indiai étteremben zártuk Triciával és Balázzsal.Mivel volt kocsink, ezért kicsit távolabbi célpontokat választhattunk a szombati kiránduláshoz. Elsőként Annapolisba autóztunk át, ami Maryland fővárosa (egy évig a kongresszus is itt ülésezett 1784-ben). Nagyon kellemes hangulatú, helyi viszonok között igen öreg városka, leginkább Szentendrére hasonlít. A városháza (államháza) mellett a fő nevezetessége az 1845-ben alapított US Naval Academy. Hatalmas területen (338 acre) fekszik a tengerészeti akadémia, amely négy éves tiszti főiskola. Az Államokban ritka módon ingyenes a képzés, viszont alá kell írni öt évre a sereghez utána. Egy részletes vezetést (és PR agymosást) kaptunk, ahol bemutatták a világ legnagyobb, 4200 fős koedukált kollégiumát, az olimpiai szabványok szerinti sportkomplexumot, és betekintést nyerhettünk a midshipmen-ek (kadétok) életébe. Kiderült, hogy a kollégium folyosóin, meg úgy általában sehol nem jelenhetnek meg mésképp, csak egyenruhában, azaz akkor is fel kell öltözniük kifogástalanul, ha az éjszaka közepén kimennek a mosdóba. A tantárgyaik között olyanok is szerepelnek, mint birkózás, judo, box, etikett, retorika és társastánc. Az egyik érdekes hagyomány, hogy az egész évfolyam csak akkor válhat hivatalosan végzőssé, ha sikeresen kitűzik a 6 méter magas, obeliszk-szerű Herndon emlékmű tetejére a szimbólumukat. A feladatot a felsőbb évesek előző éjszakai előkezelése nehezíti, amely során néhány kiló zsírt és olajat kennek fel az oszlopra. Általában 1-4 óra között ingadozik a szükséges idő, amíg az emberpiramis megoldja a feladatot, kiváló szórakoztatást nyújtva a nézőknek. A ránk hulló hó és jég ellenére nagyon sétáltunk az óvárosban még mielőtt a Dulles Airport melletti Udvar-hazy Air and Space museum felé vettük az irányt. Udvar-házy István magyar származású üzletember, és nagy repülős, aki 1999-ben 66 millió dollárt adományozott egy megfelelő repülősmúzeum kialakítására. A 2003-ban megnyílt hangárszerű létesítmény a Smithonian intézet részét képezi, és fantasztikus betekintést nyújt a repülés történetébe. Csak hogy néhány kiemelkedőbb példát említsek: ki van állítva az Enterprise űrsikló, az egyik Concorde, egy Lockheed SR-71 Blackbird, egy F-14G Tomcat és vagy száz másik gép. Külön tárlatok mutatják be a helikoptereket, motorokat, fegyvereket, egyéb felszerelést. Igazán lenyűgöző volt, pedig idő híján nem is tudtunk mindent alaposan megnézni, és az IMAX mozikba se jutottunk el. Találkoztunk viszont Erdős Balázzsal és családjával, aki jelenleg a tudományos attaché Washingtonban. A nap zárásaként sétáltunk egy nagyot a National Mall-on, körbe a Fehér háznál, az emlékműveknél és a Capitolium-nál.
Vasárnap a közeli Mary our Queen katedrálisba mentünk misére, ahova már rég el akartam menni. Egy rendes sonkás reggeli után az öböl végén lévő Fort McHenry erőd felé vettük az irányt. A britek elleni 6 éves háború során 1814-ben az angolok elfoglalták Washingtont, és Baltimore-t is meg kívánták leckéztetni a tartomány rebellis viselkedéséért. Szárazföldön és vízen egyszerre támadtak, de az 5000 fős sereg hiába futamította meg a szedett-vedett amerikai seregeket, a várost nem merték megostromolni, a hajókat pedig távol tartotta az öböltől a Fort McHenry 36 fontos ágyúja. Az angolok egy napon keresztül bombázták az erődöt (szeptember 13-14), 1500 gyújtógránátot lőve ki rá (mégis csak minimális kárt okozva benne), és amikor látták, hogy az amerikaiak nem menekültek el, egyszerűen felhagytak az ostrommal, és véget vetettek a háborúnak. Ezt a csetepatét az amerikaiak a történelmük egyik legnagyobb gyűzelmeként tartják számon, és itt esett meg, hogy a reggeli fényben az erődben felhúzott gigantikus amerikai lobogó látványa megihlette Francis Scott Key-t, aki papírra vetette a Star-Spangled Banner című költeményét, ami később az amerikai himnusz lett. Ennek emlékére minden új amerikai zászlót itt húznak fel először, július 4-én. Az öböl után a vasúti múzeumot szerettük volna megnézni, de csak körbesétálni tudtuk, mivel zárva volt, csak úgy, mint az E. A. Poe ház. Szerencsére a Baltimore Museum of Art az egyetemnél tárt karokkal várt minket, így bőven megtelhettünk művészettel a rengeteg Rodin, Monet, Picasso, Matisse, Rembrandt és egyéb műalkotások által. Az este folyamán elé sok időt vett el a pakolás, mivel apu minden korábbi várakozását felülmúló mennyiségű csomagot küldtem vele haza. Igazi kihívás volt mindent összepakolni. Hétfő reggel bedobáltuk a cuccunkat a kocsiba, és átautóztuk Philadelphiába.
Once Szilvi and Peti left, I could devote my entire days to work again. We had a farewell social on Wednesday, saying goodbye to Luwanna, our beloved administratior, as she is leaving Hopkins after three years. My dad came to visit me on Thursday. As he arranged to attend a conference in Philadelphia, he rented a car, and after having succeeded to find his way in the concrete jungle of the highways, he drove down to Baltimore for the weekend. It was pretty amazing, full of great programs! Just to mention the highlights: we visited the Body Worlds 2 anatomical exhibit. It was hilarious! A ways above all my expectations: so innovative, so effective to present and stunning. It is a must see to everyone whose stomach can deal with it.
On Saturday, after dropping Tricia off to her New York bus, we visited Annapolis and the US Naval Academy. They have serious competition every year to get in, as they offer free BSC for a 5 year contract. They are most proud of their sport achievements, especial when it involves the defeat of the Army team. The PR movies and exhibits all showed the best of the Navy, it was a bit like a brainwash. We have also visited the Udvar-hazy Air and Space Museum, next to Dulles airport. The exhibit was primarily founded by the Hungary-born Stephen F. Udvar-hazy’s 66 million USD donation in 1999. Now they have a superb collection of warplanes and commercial aviation machines, from a Concorde to a Blackbird through a space shuttle.
On Sunday, we have visited the Fort McHenry, the spot of the turning point of the 6 year war against Britain. We were literary given an hour-by-hour introduction to all the happenings of those two days in September 1814. After the Battle of North-Point, but the failure to besiege Baltimore on land, the Brits tried to gain access to the harbor. They heavily bombarded the Fort McHenry for a day, but the Americans just pulled up a huge flag the next morning instead of surrendering. This touched Francis Scott Key so much that he wrote the poem The Star-Spangled Banner (that become the national anthem), while the Brits gave up and returned home. Later, we walked around the B&O Railroad museum, the E.A. Poe house and toured around the Baltimore Museum of Art, being impressed by its vast collection of masterpieces. After three packed and beautiful day, we drove to Philadelphia.
Vasárnap a közeli Mary our Queen katedrálisba mentünk misére, ahova már rég el akartam menni. Egy rendes sonkás reggeli után az öböl végén lévő Fort McHenry erőd felé vettük az irányt. A britek elleni 6 éves háború során 1814-ben az angolok elfoglalták Washingtont, és Baltimore-t is meg kívánták leckéztetni a tartomány rebellis viselkedéséért. Szárazföldön és vízen egyszerre támadtak, de az 5000 fős sereg hiába futamította meg a szedett-vedett amerikai seregeket, a várost nem merték megostromolni, a hajókat pedig távol tartotta az öböltől a Fort McHenry 36 fontos ágyúja. Az angolok egy napon keresztül bombázták az erődöt (szeptember 13-14), 1500 gyújtógránátot lőve ki rá (mégis csak minimális kárt okozva benne), és amikor látták, hogy az amerikaiak nem menekültek el, egyszerűen felhagytak az ostrommal, és véget vetettek a háborúnak. Ezt a csetepatét az amerikaiak a történelmük egyik legnagyobb gyűzelmeként tartják számon, és itt esett meg, hogy a reggeli fényben az erődben felhúzott gigantikus amerikai lobogó látványa megihlette Francis Scott Key-t, aki papírra vetette a Star-Spangled Banner című költeményét, ami később az amerikai himnusz lett. Ennek emlékére minden új amerikai zászlót itt húznak fel először, július 4-én. Az öböl után a vasúti múzeumot szerettük volna megnézni, de csak körbesétálni tudtuk, mivel zárva volt, csak úgy, mint az E. A. Poe ház. Szerencsére a Baltimore Museum of Art az egyetemnél tárt karokkal várt minket, így bőven megtelhettünk művészettel a rengeteg Rodin, Monet, Picasso, Matisse, Rembrandt és egyéb műalkotások által. Az este folyamán elé sok időt vett el a pakolás, mivel apu minden korábbi várakozását felülmúló mennyiségű csomagot küldtem vele haza. Igazi kihívás volt mindent összepakolni. Hétfő reggel bedobáltuk a cuccunkat a kocsiba, és átautóztuk Philadelphiába.
**********************
Once Szilvi and Peti left, I could devote my entire days to work again. We had a farewell social on Wednesday, saying goodbye to Luwanna, our beloved administratior, as she is leaving Hopkins after three years. My dad came to visit me on Thursday. As he arranged to attend a conference in Philadelphia, he rented a car, and after having succeeded to find his way in the concrete jungle of the highways, he drove down to Baltimore for the weekend. It was pretty amazing, full of great programs! Just to mention the highlights: we visited the Body Worlds 2 anatomical exhibit. It was hilarious! A ways above all my expectations: so innovative, so effective to present and stunning. It is a must see to everyone whose stomach can deal with it.On Saturday, after dropping Tricia off to her New York bus, we visited Annapolis and the US Naval Academy. They have serious competition every year to get in, as they offer free BSC for a 5 year contract. They are most proud of their sport achievements, especial when it involves the defeat of the Army team. The PR movies and exhibits all showed the best of the Navy, it was a bit like a brainwash. We have also visited the Udvar-hazy Air and Space Museum, next to Dulles airport. The exhibit was primarily founded by the Hungary-born Stephen F. Udvar-hazy’s 66 million USD donation in 1999. Now they have a superb collection of warplanes and commercial aviation machines, from a Concorde to a Blackbird through a space shuttle.
On Sunday, we have visited the Fort McHenry, the spot of the turning point of the 6 year war against Britain. We were literary given an hour-by-hour introduction to all the happenings of those two days in September 1814. After the Battle of North-Point, but the failure to besiege Baltimore on land, the Brits tried to gain access to the harbor. They heavily bombarded the Fort McHenry for a day, but the Americans just pulled up a huge flag the next morning instead of surrendering. This touched Francis Scott Key so much that he wrote the poem The Star-Spangled Banner (that become the national anthem), while the Brits gave up and returned home. Later, we walked around the B&O Railroad museum, the E.A. Poe house and toured around the Baltimore Museum of Art, being impressed by its vast collection of masterpieces. After three packed and beautiful day, we drove to Philadelphia.
