A héten végre már én is ott voltam a nyári sebészeti kurzusunkon (Surgery for engineers). Hétfőn és kedden tartották az óráinkat a kórházban, ahol az elméleti oktatás mellett megtanultunk sebészi varratokat készíteni, anasztamózisokat tűzni és hasonló izgalmas dolgokat. Első nap disznólábon, második alkalommal pedig egy altatásban lévő disznón gyakorolhattunk, megfelelő szakmai felügyelet mellett. (Minderről részletesebben a SurgRob-ban írok.)Szerda este repülőre száltam, és átutaztam az ország észak-közepi részén (a Michigan tó partján) fekvő Milwaukee-ba. Wisconsin állam fővárosa nem egy turistaközpont, de nem is ezért jöttem ide. Meglátogattam Ginát (viszonozván májusi útját), illetve főként a GE Healthcare részlegének kutató-fejlesztő központját, ahol ő is dolgozik épp kiküldetésen. Annak ellenére, hogy Milwaukeenak majd 600.000 lakosa van, még a belváros is nagyon tágas; szélesek az utcák, nagy terek és sok zöld van. A nyugodt hangulata és a folyót övező riverwalk sétány egészen San Antonio-ra emlékeztetnek. Milwaukee első sorban a fesztiváljairól híres. Egész nyáron egymást érik a különböző zenés rendezvények, amelyek közül a legidősebb SummerFest-et a világ legnagyob zenei fesztiváljaként hírdetik. (A Sziget azért nagyobb . Illetve kétszer akkora területen fekszik, de csak feleannyian látogatják.) További nevezetesség, hogy innen indult, és mai napig többnyire itt gyártják a Harley-Davidson motorokat. Mivel a várost anno főleg német és lengyel telepesek népesítették be, mai napig jelentős a söripar. Rengeteg féle jó sörük van, igaz, a leghíresebbjük, a Miller light pont tipikus amerikai vizes lé. A sörházakba lehet túrázni, alkalmi összejöveteket tartani, meg persze csak úgy inni is. Elég vicces sörmárkanevek vannak, mint például “foltos tehén” és a “kövér mókus”.
Az ital mellett az ételre sem lehet panasz, remek steaket ettem, másik nap pedig kiváló tengeri étterembe mentünk. Csütörtökön napközben besétáltam a várost. A tóparti elkerített fesztivál terület helyett (ahol épp Festa Italiana volt) inkább a yahtkikötőt néztem meg, a parkban a sárkányeregetőket, a hárorús emlékműveket és az extravagáns épületben helyet kapott művészeti múzeumot. Ez utóbbinak nagyon színes anyaga van, találtam például Vasarely-t és Munkácsy-t is. Este Gina elvitt a Waterhouse brewery-be, a végzős bulijukba (most fejezték be a két éves GE Edison vezetőképző programot). Itt találkoztam több magyarral is, ugyanis majd tucatnyian dolgoznak a General Electric-nél.
Másnap együtt mentünk be a GE-hez Waukesha-ba, ahol először Gina mutatta körbe a látnivalókat, majd pedig én tartottam egy előadást a kutatásainkról az érdeklődőknek. Ebéd után az egyik kedves főnöknő vezetett körbe, és részletesen megmutatott mindent. Láttam az új Pet/CT készüléküket, a VCT HD skennert, amely dual-energiájú és 0.23mm-es szeleteket készít, régi és új röntgeneket, meg egyéb nagygépeket. (Ezekről fogok írni bővebben a SurgRob-ban.) Mint kiderült, nemcsak itt fejlesztik, hanem gyártják és szervizelik is ezeket. A gyártósor ugyan nem automatizált, de évi 1100 egység előállítására képes. A legérdekesebb az úgynevezett fejlesztőcella rész volt, ahol 70 elszigetelt, leárnyékolt kabinban egy-egy képalkotó készülék van, amit felváltva használnak a fejlesztők, sőt, én is kipróbálhattam. A tengeri vacsora után még egy kellemes kertes pubban szórakoztunk zárásig a kivonult tengerészekkel, majd egy rövid nyugovóra tértünk Gina apartmanjában. Szombaton a korábbi napok kánikulája után hűvösnek ható borús, esős időben buszoztam át Chicago-ba.
Másnap együtt mentünk be a GE-hez Waukesha-ba, ahol először Gina mutatta körbe a látnivalókat, majd pedig én tartottam egy előadást a kutatásainkról az érdeklődőknek. Ebéd után az egyik kedves főnöknő vezetett körbe, és részletesen megmutatott mindent. Láttam az új Pet/CT készüléküket, a VCT HD skennert, amely dual-energiájú és 0.23mm-es szeleteket készít, régi és új röntgeneket, meg egyéb nagygépeket. (Ezekről fogok írni bővebben a SurgRob-ban.) Mint kiderült, nemcsak itt fejlesztik, hanem gyártják és szervizelik is ezeket. A gyártósor ugyan nem automatizált, de évi 1100 egység előállítására képes. A legérdekesebb az úgynevezett fejlesztőcella rész volt, ahol 70 elszigetelt, leárnyékolt kabinban egy-egy képalkotó készülék van, amit felváltva használnak a fejlesztők, sőt, én is kipróbálhattam. A tengeri vacsora után még egy kellemes kertes pubban szórakoztunk zárásig a kivonult tengerészekkel, majd egy rövid nyugovóra tértünk Gina apartmanjában. Szombaton a korábbi napok kánikulája után hűvösnek ható borús, esős időben buszoztam át Chicago-ba.
**********************
Despite the fact that Milwaukee has roughly the size of Baltimore, it does look and feel a lot smaller. Even in downtown, there is enough space for wide parking lots, squares and bushes. It has a nice atmosphere with the lake front and the river flowing through. Honestly, this would not have been attractive enough to fly to the Midwest, but GE Healthcare has a major R&D facility nearby in Waukesha. Even better, Gina is working there now as an Edison intern (they just had the graduation party), and offered me the option to go. (And I planned to spend the weekend in Chicago.)On Thursday, I discovered the major attractions of the city, including the SummerFest area, where the world's biggest summer festival takes place (and many others), the yacht harbor, the incredible Art Museum and some kite shop. Gina introduced me to a couple of Hungarians also working for GE, and showed me some of the local breweries (founded by the German settlers long ago), good steak and sea food places. Milwaukee has excellent local beers, such as the Spotted cow and the Fat squirrel, too bad the most well-known become the Miller that recalls in me a nasty joke. (Why is American beer like making love in a canoe? They're both f*ing close to water!) The city is also known for the Harley-Davidsons produced here and the musical life.
I spent my Friday at GE touring around the center where they research, develop, manufacture and service their big imaging machines, such as PETs and CTs. (I'll write about it in SurgRob more.) I also gave a presentation about my research-who knows, we might end up doing something together one day.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése