A következő két nap is változatos programot hozott: kedden az elektronikai szektorba kaptunk betekintést, szerdán pedig a biotechbe. Elsőként a MediaTek fejlesztőközpontját látogattuk meg, amely az 5. legnagyobb IC gyártó, és világelső optikai meghajtók vezérlőelektronikájában. Ezután következett az abszolút első nagytestvér, a Qualcomm, amely a mobiltelefonok nagyjának alkatrészeit gyártja, különös tekintettel az integrált antennák vezérlőire. (A Fortune 500-as listán 16. a cég, évi 1.8 milliárd dolláros árbevétellel.) Jelenleg a mobilok mellett az egyre kisebbé váló laptopok piacára kívánnak betörni, most jelenik meg az első smartbookjuk, a Snapdragon. A cég éves bevételének 22%-át fordítja kutatásra, ebből tartják fenn a most is épp bővülő szingapúri központot is, ahol egy komplett tesztlabor üzemel. Részletesen bemutatták a chipek egyedi áramköri, globális és környezeti tesztjeit, mindenféle funkcióit vizsgáló tesztpadokat és az automatizált boot-tesztereket is.
Harmadik állomásunk a technológiai folyamatban egy lépéssel előrébb álló, szilikon chipeket gyártó Tech Semiconductor Singapore cég volt, amelyet a ’60-as években a TI, az EDB a Micron a Canon és a HP együtt hozott létre (jelenleg 80%-ban a Micron kezében vannak a részvények), és a világ félvezetőtermelésének 10%-át adja. 1993 áprilisában nyitották meg 300 M dolláros beruházással a jelenleg is csúcstechnológiás (továbbfejlesztett) DRAM gyárukat. (Itt álltak át először a világon a 300 mm átmérőjű szeletekre 2006 végén.) Pár előadás után beöltöztünk tetőtől talpig, és körbejártunk a chipgyárban. Nagyon nagy élmény volt az elektronikai technológia laborokban megtanult folyamatokat nagyban látni, miközben tucatjával rohangálnak az ember feje velett a szilikon ostyákat szállító transzport robotok. A gyár gyakorlatilag teljesen automatizált, naponta kb. 1000 ostyát készítenek el, mindegyiken 800 memóriamodullal. (A teljes gyártási folyamat mintegy 600 lépésből áll, és egy hétig is eltarthat.) Este a maláj konyhát próbáltuk ki, és valami pizza-féléből ettük magunkat degeszre, majd találkoztunk néhány itt tanuló magyarral a kínai negyedben, ahol kipróbálhattuk a friss kókuszdiót. Ezután ellátogattunk Szingapúr, és talán az egész régió egyik legfelkapottabb helyére, a Zouk klubba. Mi magyarok húztuk a legtovább a táncot, majd hajnalig beszélgettünk a hotelben.
Az előző estét elég keményen éreztük még reggel a Fusionopolis-ban tett első látogatásunk során. A helyi kutatási és technológiai hivatal, az A*STAR mutatkozott be, amely azért is volt fontos nekem, mert az NKTH-val közösen kiírt pályázatukra szeretnénk jelentkezni. Az A*STAR évente több mint 5 milliárd dollárból gazdálkodik, és valamennyire betölti a tudományos akadémia szerepét is, összesen 14 kutatóintézet tartozik alá. Büszkeségük az első fázisán túljutott Biopolis és Fusionopolis, ahol a biotechnológia, orvostechnika és egyéb innovatív határterületi tudományok klasztereit alakították ki. A komoly állami támogatások révén sok nemzetközi céget meggyőztek, hogy helyezzék ide kutatás-fejlesztésüket, és így a poliszok fejlesztésének második üteme már magántőkéből valósul meg.
Délután a National University of Singapore kantinjában ebédeltünk, majd ellátogattunk a városállam legnyugatibb csücskében fekvő pharma klaszterhez, ahol a legnagyobb gyógyszergyártók telepei vannak. A Schering-Plough 1997 óta üzemeltet itt API (active pharmaceutical ingredient) gyárat, amely 10-15 féle gyógyszer hatóanyagait képes folyamatosan termelni (évente kb. 45 tonnát), majd továbbítani a szomszédos tablettázó üzemhez. A gyár belülről nem volt annyira izgalmas, megnéztük a reaktorokat, a keverőket, kristályosítókat. A legnagyobb kihívást az jelenti, hogy a por alakban előállított anyagok statikus feltöltődését és esetleges robbanását minden áron meg kell akadályozni.
Mindezek után visszatértünk a Contact Singapore irodájába, ahol cégek vezetőivel találkoztunk és beszélgethettünk. Ott volt például az AMD Singapore volt ügyvezető igazgatója, aki nagyon jókat mondott a karrierépítésről.
Az egész út egyik fénypontja volt, hogy naplemente után felültünk a Singapore Flyer-re, amely ugyanolyan panorámás óriáskerék, mint a London Eye, csak jelenleg ez a világon a legnagyobb. (De már épül Shanghai-ban a még hatalmasabb!) Fantasztikus volt a kilátás, az egész Marina öböl mint egy ékszerdoboz hevert a lábainknál 165 méter magasból nézve. A Flyer mellett bőszen építik a szeptemberi Forma 1-es nagydíj épületeit, mivel tavaly óta Szingapúrban is rendeznek városi futamot, ráadásul éjszaka. Egy kellemes indonéziai vacsora után elnéztünk csoportosan is a Merlion szoborhoz, majd az egyik legnagyobb piacra (Bugis), de ott sajnos már zártak. Végül a koloniális időkből megmaradt (120 éves) Raffles hotel megtekintése után hazafelé vettük az irányt.
Third stop was probably the most fascinating, a closeup view on a silicon wafer integrated DRAM factory, Tech Semiconductor Singapore. The company s mostly owned by Micron ,and produces approximately 10% of the world’s ICs. They opened this factory in 1993 with a 300 M USD investment, and more recently retrofitted it, having the world’s first 300mm diameter wafer production chain. The factory is entirely automated, robots are running on ceiling mounted rails to deliver the wafer to the different workstations. The total capacity is 1000 wafer/day, each containing 800 1GB DRAM memory modules. The total time of manufacturing can take up to a week as it has more than 600 steps.
We finished the day at a Malay restaurant, then went to Chinatown meet some Hungarians studying here, and later joined the group at the most upheap dance club of the region: the Zouk. Talked over a palinka till the morning.
The program continued with a visit to Fusionopolis, getting introduced to the head organization of R&D: A*STAR. Their budget us more than 5B SGD per year, and A*STAR is also the coordinator of 14 research institutes. In the proximity of Fusionopolis lies Biopolis, that was created to (successfully) attract international biotech companies to Singapore. We had a lunch at the canteen of the National University of Singapore, than headed to the far east shore of the island, to visit the biotech cluster. Schering-Plough is here since 1997 with other pharma companies, running an API (active pharmaceutical ingredient) factory. We saw the huge containers, feeders, reactors and cristalizing chambers. The biggest challenge is to avoid explosion hazard from static charging of the powder. Later we returned to Contact Singapore’s headquarters to meet with representatives of hiring companies. Most impressive was the great talk with Mr. Tan, former managing director of AMD Singapore. One of the very best was the night ride we took on the Singapore Flyer, that is currently the biggest Ferris wheel in the world. The harbor and the financial district looked gorgeous from 165m above. Next to the Flyer we saw the pit stops of the Formula 1 being built for the September Grand Prix. An Indonesian dinner followed and then we went to the Merlion statue, and later to Bugis market to get some souvenirs. In the end, we checked the beautiful colonial style building of Raffles hotel and went home.
Harmadik állomásunk a technológiai folyamatban egy lépéssel előrébb álló, szilikon chipeket gyártó Tech Semiconductor Singapore cég volt, amelyet a ’60-as években a TI, az EDB a Micron a Canon és a HP együtt hozott létre (jelenleg 80%-ban a Micron kezében vannak a részvények), és a világ félvezetőtermelésének 10%-át adja. 1993 áprilisában nyitották meg 300 M dolláros beruházással a jelenleg is csúcstechnológiás (továbbfejlesztett) DRAM gyárukat. (Itt álltak át először a világon a 300 mm átmérőjű szeletekre 2006 végén.) Pár előadás után beöltöztünk tetőtől talpig, és körbejártunk a chipgyárban. Nagyon nagy élmény volt az elektronikai technológia laborokban megtanult folyamatokat nagyban látni, miközben tucatjával rohangálnak az ember feje velett a szilikon ostyákat szállító transzport robotok. A gyár gyakorlatilag teljesen automatizált, naponta kb. 1000 ostyát készítenek el, mindegyiken 800 memóriamodullal. (A teljes gyártási folyamat mintegy 600 lépésből áll, és egy hétig is eltarthat.) Este a maláj konyhát próbáltuk ki, és valami pizza-féléből ettük magunkat degeszre, majd találkoztunk néhány itt tanuló magyarral a kínai negyedben, ahol kipróbálhattuk a friss kókuszdiót. Ezután ellátogattunk Szingapúr, és talán az egész régió egyik legfelkapottabb helyére, a Zouk klubba. Mi magyarok húztuk a legtovább a táncot, majd hajnalig beszélgettünk a hotelben.
Az előző estét elég keményen éreztük még reggel a Fusionopolis-ban tett első látogatásunk során. A helyi kutatási és technológiai hivatal, az A*STAR mutatkozott be, amely azért is volt fontos nekem, mert az NKTH-val közösen kiírt pályázatukra szeretnénk jelentkezni. Az A*STAR évente több mint 5 milliárd dollárból gazdálkodik, és valamennyire betölti a tudományos akadémia szerepét is, összesen 14 kutatóintézet tartozik alá. Büszkeségük az első fázisán túljutott Biopolis és Fusionopolis, ahol a biotechnológia, orvostechnika és egyéb innovatív határterületi tudományok klasztereit alakították ki. A komoly állami támogatások révén sok nemzetközi céget meggyőztek, hogy helyezzék ide kutatás-fejlesztésüket, és így a poliszok fejlesztésének második üteme már magántőkéből valósul meg.
Délután a National University of Singapore kantinjában ebédeltünk, majd ellátogattunk a városállam legnyugatibb csücskében fekvő pharma klaszterhez, ahol a legnagyobb gyógyszergyártók telepei vannak. A Schering-Plough 1997 óta üzemeltet itt API (active pharmaceutical ingredient) gyárat, amely 10-15 féle gyógyszer hatóanyagait képes folyamatosan termelni (évente kb. 45 tonnát), majd továbbítani a szomszédos tablettázó üzemhez. A gyár belülről nem volt annyira izgalmas, megnéztük a reaktorokat, a keverőket, kristályosítókat. A legnagyobb kihívást az jelenti, hogy a por alakban előállított anyagok statikus feltöltődését és esetleges robbanását minden áron meg kell akadályozni.
Mindezek után visszatértünk a Contact Singapore irodájába, ahol cégek vezetőivel találkoztunk és beszélgethettünk. Ott volt például az AMD Singapore volt ügyvezető igazgatója, aki nagyon jókat mondott a karrierépítésről.
Az egész út egyik fénypontja volt, hogy naplemente után felültünk a Singapore Flyer-re, amely ugyanolyan panorámás óriáskerék, mint a London Eye, csak jelenleg ez a világon a legnagyobb. (De már épül Shanghai-ban a még hatalmasabb!) Fantasztikus volt a kilátás, az egész Marina öböl mint egy ékszerdoboz hevert a lábainknál 165 méter magasból nézve. A Flyer mellett bőszen építik a szeptemberi Forma 1-es nagydíj épületeit, mivel tavaly óta Szingapúrban is rendeznek városi futamot, ráadásul éjszaka. Egy kellemes indonéziai vacsora után elnéztünk csoportosan is a Merlion szoborhoz, majd az egyik legnagyobb piacra (Bugis), de ott sajnos már zártak. Végül a koloniális időkből megmaradt (120 éves) Raffles hotel megtekintése után hazafelé vettük az irányt.
**********
In the next days we were overloaded with great tours to companies in electronics and biotech. On Thursday, we first visited MediaTek, the world’s 5th biggest IC manufacturer, and leader in control boards for optical drives. They have a development center in Singapore,that has just been enlarged. The no 1. of the IC sector, Qualcomm was next, that company is specialized on mobile control boards. (They now plan to enter the market of sub-notebooks with their new Snapdragon smartbook.) Qualcomm is no. 16 on Fortune’s 500 list, and has an annual revenue of 1.8B USD, of which they reinvest 22% to R&D. We got a thorough introduction to their global test facility in Singapore, that is brand new. They have million dollar equipment for individual, functional, environmental and fault testing of chips. The automated bootloader tester was also very impressive.Third stop was probably the most fascinating, a closeup view on a silicon wafer integrated DRAM factory, Tech Semiconductor Singapore. The company s mostly owned by Micron ,and produces approximately 10% of the world’s ICs. They opened this factory in 1993 with a 300 M USD investment, and more recently retrofitted it, having the world’s first 300mm diameter wafer production chain. The factory is entirely automated, robots are running on ceiling mounted rails to deliver the wafer to the different workstations. The total capacity is 1000 wafer/day, each containing 800 1GB DRAM memory modules. The total time of manufacturing can take up to a week as it has more than 600 steps.
We finished the day at a Malay restaurant, then went to Chinatown meet some Hungarians studying here, and later joined the group at the most upheap dance club of the region: the Zouk. Talked over a palinka till the morning.
The program continued with a visit to Fusionopolis, getting introduced to the head organization of R&D: A*STAR. Their budget us more than 5B SGD per year, and A*STAR is also the coordinator of 14 research institutes. In the proximity of Fusionopolis lies Biopolis, that was created to (successfully) attract international biotech companies to Singapore. We had a lunch at the canteen of the National University of Singapore, than headed to the far east shore of the island, to visit the biotech cluster. Schering-Plough is here since 1997 with other pharma companies, running an API (active pharmaceutical ingredient) factory. We saw the huge containers, feeders, reactors and cristalizing chambers. The biggest challenge is to avoid explosion hazard from static charging of the powder. Later we returned to Contact Singapore’s headquarters to meet with representatives of hiring companies. Most impressive was the great talk with Mr. Tan, former managing director of AMD Singapore. One of the very best was the night ride we took on the Singapore Flyer, that is currently the biggest Ferris wheel in the world. The harbor and the financial district looked gorgeous from 165m above. Next to the Flyer we saw the pit stops of the Formula 1 being built for the September Grand Prix. An Indonesian dinner followed and then we went to the Merlion statue, and later to Bugis market to get some souvenirs. In the end, we checked the beautiful colonial style building of Raffles hotel and went home.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése