Ki vágyna március közepén az örök hó birodalmába, télbe, fagyba? Mondjuk az a szerencsés flótás, aki az igazi tél legnagyobb részét valami melegebb éghajlaton töltötte. Az a vad ötlet, hogy Svájcban síeljünk onnan indult, hogy Zsolti barátunk feleségül vett egy zürichi lányt, és kiköltözött az alpesi havasok közé. Az
esküvő-pótló bulijuk nyáron volt Aranyhegyen, amikor is mindenki lufira kötve engedte útjára az ajándékát, ami részemről egy közös Hüttézés volt Európa legmagasabb síterepén, Zermattnál. Andris természetesen azonnal vevő volt az ötletre, és valami megmagyarázhatatlan okból kifolyólag Mariann is kedvet kapott a programhoz, így aztán hárman vágtunk neki pénteken a túrának. Hogy ne legyen olyan megterhelő az 1300 km-es út, elhatároztuk, hogy este kimegyünk Wiener Neustadtba. Aztán Mariann felvetésére kicsit kirándulósabbra vettük az első két napot, így szombat este is még csak
Münchenig jutottunk, amit mi Mariannnal nem láttunk gyerekkorunk óta. (Andris mondjuk idén már kétszer.) Jó idegenvezetőnk volt, és a kellemes
belvárosi csatangolás mellett megmutatta a legjobb sörfőzdéket is. A
Paulaner-ben ettünk egy rendes
bajor sültes vacsorát, majd pedig a
HB-nál kóstoltuk meg a sörüket,
Maas-ból.
Másnap reggel értelmes időben felkeltünk, besétáltunk az
olimpiai parkba, és kipróbáltunk pár csodaszép autót a
BMW Welt-nél. Bár az idő nem volt igazán kegyes hozzánk,
borúban, havasesőben is meg akartunk nézni a
neuschwainsteini kastélyt, ami Németország talán leghíresebb építészeti emléke. A kastély helyén már a XII. sz.-tól állt egy rendes erőd, de II. Ludvig bajor király leromboltatta, és a helyére az udvari festőjétől egy álom-szerű kastélyt rendelt: előbb volt meg a
festmény, majd utána álltak neki a tervezésnek. Ötleteket a gótikus Wartburg és a szomszédos
Hohenschwangau kastélyból merítettek, meg Wagner opera-díszleteiből. Ludvig nem volt teljesen normális, minden pénzét és idejét az építkezésre fordította, amely
1869-ben kezdődött. Először is leromboltatta régi várat, majd az udvari festőjével megfestettette álmai kastélyát, és a képet adta oda az építészeknek, hogy dolgozzanak. 1866-ban, mindössze két év uralkodás után a poroszok megverték, de ő képtelen volt elfogadni, hogy innentől valaki alattvalója, és egy alternatív valóságba menekült, ahol ő a wagneri hős, a középkor lovagkirálya. Egy ideig még hagyták, hogy építkezzen, de aztán egy délutáni sétája alkalmával 1886-ban „véletlenül” vízbe fulladt az orvosával együtt. Ennek megfelelően sajnos a kastély sem készült el teljesen soha, noha 1891-re mai állapotába hozták. Annak ellenére, hogy Ludvig életében senkinek nem engedte meg, hogy a palotába lépjen, halála után egy hónappal már múzeummá nyilvánították, és azóta minden évben több mint egy millióan járnak csodájára. Mi több, ez a kastély ihlette
Disney-t is a híres
csipkerózsika kastély megrajzolására.
A kastély látogatása szigorúan szabályozott menetrend szerint történik, csak a megadott időben lehet belépni a forgóajtókon a jegyekkel, majd gyorsan végigterelnek mindenkit az összes termen. Az eredeti berendezés csak
azokban a szobákban készült el, ahova Ludvig már beköltözött, így például a
trónterem szinte teljesen üres. (Mivel nem volt szabad fényképezni, ezért csak limitált számú képet készítettünk…) A kastély különben nagyon romantikus, és belül nem is túl nagy. A 120 évvel ezelőtti csúcstechnikát építették bele, így szinte el tudná képzelni az ember, hogy ott marad pár éjszakára. A kastély
kávézójában ettünk egy sütit, aztán felsétáltunk a
parkjában lévő gyaloghídra, hogy felülről is megcsodáljuk a tornyokat. Érdemes nyáron visszajönni, amikor el lehet kirándulni a hegyekben, mert a környező ormokról is
csodálatos látványt nyújt a kastély. (Illetve még két évet várni kell, mire befejezik a teljes felújítását.) Bokáig érő hóban sétáltunk le a hegyről, aztán irány Svájc!
Előző este Andris a neten talált egy gyanúsan olcsó
szállodát Luzern mellett, egy
hegytetőn. Azon túlmenően, hogy le volt robbanva az épület, nem volt vele nagyobb baj, és az erkélyünkről gyönyörű
kilátás nyílott a városra, és remek lehetőséget kínált egy
timelapse-re.
Reggel láttuk meg, hogy valójában milyen hatalmas hegyek vesznek máris körül minket. Gyorsan leautóztunk a
belvárosba, és körbesétáltunk a világ egyik legdrágább utcáján, meg a
14. századi fahídon, amely 1993-ban leégett. Fel akartunk menni a
Grimsel hágóra (de persze le volt zárva még a tél miatt), így a Brienz tó mentén folytattuk utunkat, ahol megpillantottuk Iselwald-ot és a
Seeburg kastélyt, az egyik legszebb látvány, amit valaha láttunk. Meg is álltunk egy órára
piknikezni, meg
fényképezkedni. Átautóztunk Interlaken-en, megkerültük a
Thun tavat (ide kedves emlékek kötnek a
2005-ös Swiss Adventure Week-ről), majd Thun-ból visszanéztünk a 3 híres nagy hegyre:
Eiger—Mönch—Jungfrau. Ezután délre vettük az irányt, majd Kandersteg-nél
vonatra pakoltuk az autót, és egy völggyel arrébb alagutaztunk. Végül Tasch-ben letettük a kocsit egy hétre, és
egy hadseregnek való felszerelésünkkel felszálltunk a vonatra, amely elvitt minket az igazi célállomásunkig: Zermatt-ba.
********
How could you possible make a wonderful ski trip aiming to the top of the Alps the even more magnificent? With a sidetrip, that covers various countries, lands and sites. After a brief stop in Wiener Neustadt (to warm up), we spent a half day in
Münich, guided by Andrew from one brewery to the other. The
Oktoberfest atmosphere of HB is just great. Next day, we began at the
BMW Welt,
Olimpic Park, then came the gorgeous
Neuschwanstein castle. It was
built by the last Bayern king, II Ludvig from 1869-91, however, the king became insane and died (or was killed) in 1986. The design was based on romantic ideas of the middle-ages, the Wartburg and
Hohenschwangau castles and Wagner's epic opera scenes. You can take a quick guided tour through the ornamented halls and look down on the towers that inspired
Disney. Once done with this gem (which could have been even more enjoyable provided no rain and sleet), we moved on towards Switzerland.
The past two weeks just flew away. Can't believe it's already April. Spring is around the corner, and the projects are just all moving forward. Good news to science, bad news to my slim sleeping hours... 
Mitől lesz egy hegy a világ egyik legjobb síterepe? Természetesen szubjektív a kérdés, de van pár mérőszám. Zermatt esetében a számok, amelyek alátámasztják a kiválóságot: 200 km sípálya, 33 sílift, 2250 méter szintkülönbség, 3880 m-es csúcs, külön rész az olaszoknál, 10 hónapos szezon, több tucatnyi 4000 fölötti hegy körpanorámában. No meg ehhez jött még hozzá a 4 nap ragyogó napsütés, valamint a korábbi időjárásnak köszönhető kiváló hó. Persze a minőséget meg kell fizetni, és annak ellenére, hogy a város leges-leges-leges-legolcsóbb szállásán voltunk, valamint az összes étkezést (egy-két déli hütté-zést leszámítva) szatyorból és főleg otthonról hozott kajából oldottuk meg, nem volt egy olcsó mulatság. 
A hét második felére Zsolti is csatlakozott hozzánk, ami révén így már több társasjátékot is ki tudtunk próbálni esténként. Mariann lelkesen főzött, mi meg cserébe szórakoztattuk. Utolsó két napra elromlott az idő. Megmutatta, hogy a hegyekben még márciusban is tud kemény lenni: a Matterhorn felőli részen -15 fok volt, havazás és olyan erős szél, hogy a legtöbb liftet leállították. Szerencsére ilyenkor is volt menekvés: átsíeltünk két heggyel arrébb, és ott élveztük a napsütést. Mindazonáltal nagyon fájt a szívünk, amikor vasárnap végül le kellett jönnünk a hegyről. Visszavonatoztunk a kocsihoz, majd 4 óra alatt értünk vissza Zürich-ig, mert szakadt a hó. Este Zsoltiéknál aludtunk, aztán másnap reggel én még bementem a University of Zürich-re meglátogatni az egyik professzort, és oda jöttek értem a többiek. Hazafelé Münchenig szakadt az eső, utána lettek csak jobbak a viszonyok. Csodával határos módon minden cuccunk befért, pedig Zsolti is velünk jött. A srácok este kidobtak Wiener Neustadban, és még értelmes időben hazaértek, én pedig kinn maradtam még plusz egy napot ACMIT-ozni. 
No doubt about it, this was by all metrics the very best skiing I have ever had. Some factors that counted: 
Ki vágyna március közepén az örök hó birodalmába, télbe, fagyba? Mondjuk az a szerencsés flótás, aki az igazi tél legnagyobb részét valami melegebb éghajlaton töltötte. Az a vad ötlet, hogy Svájcban síeljünk onnan indult, hogy Zsolti barátunk feleségül vett egy zürichi lányt, és kiköltözött az alpesi havasok közé. Az esküvő-pótló bulijuk nyáron volt Aranyhegyen, amikor is mindenki lufira kötve engedte útjára az ajándékát, ami részemről egy közös Hüttézés volt Európa legmagasabb síterepén, Zermattnál. Andris természetesen azonnal vevő volt az ötletre, és valami megmagyarázhatatlan okból kifolyólag Mariann is kedvet kapott a programhoz, így aztán hárman vágtunk neki pénteken a túrának. Hogy ne legyen olyan megterhelő az 1300 km-es út, elhatároztuk, hogy este kimegyünk Wiener Neustadtba. Aztán Mariann felvetésére kicsit kirándulósabbra vettük az első két napot, így szombat este is még csak Münchenig jutottunk, amit mi Mariannnal nem láttunk gyerekkorunk óta. (Andris mondjuk idén már kétszer.) Jó idegenvezetőnk volt, és a kellemes belvárosi csatangolás mellett megmutatta a legjobb sörfőzdéket is. A Paulaner-ben ettünk egy rendes bajor sültes vacsorát, majd pedig a HB-nál kóstoltuk meg a sörüket, Maas-ból.
How could you possible make a wonderful ski trip aiming to the top of the Alps the even more magnificent? With a sidetrip, that covers various countries, lands and sites. After a brief stop in Wiener Neustadt (to warm up), we spent a half day in Münich, guided by Andrew from one brewery to the other. The Oktoberfest atmosphere of HB is just great. Next day, we began at the BMW Welt, Olimpic Park, then came the gorgeous Neuschwanstein castle. It was built by the last Bayern king, II Ludvig from 1869-91, however, the king became insane and died (or was killed) in 1986. The design was based on romantic ideas of the middle-ages, the Wartburg and Hohenschwangau castles and Wagner's epic opera scenes. You can take a quick guided tour through the ornamented halls and look down on the towers that inspired Disney. Once done with this gem (which could have been even more enjoyable provided no rain and sleet), we moved on towards Switzerland.
Minden nekem sem sikerülhet... mivel nem kerültem be az Európai Robotikai Hálózat (EURON) PhD disszertációs díjának a döntőjébe, így inkább lemondtam a március elejére tervezett dán utamat, és helyette próbáltam magamat utólérni a munkában három helyen is. A két hét alatt, amit az otthonaimban töltöttem kétszer látogattam meg az ACMIT-ot, egy-két napra. Végre részt vettem a Ritka napon (ritka betegségek konferenciája) a Vajdahunyad várban, még ha csak egy pár órára is, vezettem repülőgép szimulátort, voltunk a Sziklakórházban, és megünnepeltük a nagyi 80 éves születésnapját.
