2010. augusztus 26., csütörtök

Rio, Rio, Rio de Janeiro

Már a tavalyi EMBC konferencián egyértelművé vált, hogy szeretném látogatni rendszeresen ezt az eseményt. Idén különösen izgalmas a dolog, mert Buenos Airesben kerül megrendezésre. Különböző szervezési bonyodalmak után végül is egyedül indultam neki az útnak, és mivel sikerült egy egész olcsó jegyet szereznem Rio de Janeiro-n keresztül, így megálltam ott 5 napra. (Először a déli félteken!)
Az indulás az eddigi legmacerásabb volt, mert Ferihegyen több mint egy órát álltam sorba a biztonsági ellenőrzéshez, de szerencsére a gép mindenkit megvárt. Frankfurti átszállással reggel 6 előtt érkeztem Rio-ba, és egész könnyen megtaláltam a hostelemet, ahol nagyon jó fej srácokkal találkoztam. Első utam a híres rioi tengerpartokra vezetett, végigsétáltam a Botafogo öböl mentén a Cukorsüveghegy (Acucar) lábánál, Copacabana beach-en (a hullámokban gázolva, meg a fantasztikusan finom fehér homokban), majd a még sokkal szebb Ipanema-n. Útközben kókusztejet ittam, felkerestem a Copacabana erődöt impresszív 330 mm-es ágyúival, a fontosabb kilátópontokat és a Rodrigo lagúna puccos környékét. Péntek este lévén a hostelesekkel bementünk a hires Lapa szórakozónegyedbe, ahol az őrült utcai kavalkádban mulattunk hajnalig. 24 óra talponlét után nem voltak alvási gondjaim…
Másnap Brazília legnagyobb, leghíresebb focistadionjának (Maracana) megnézésével kezdtem, ahol a hírességek lábnyomai is ki vannak téve a trófeák mellé. Utána elsétáltam a Sambodromo-hoz, ahol az éves karnevál vonul. (Ilyenkor mondjuk nem sok a látnivaló.) A belvárosban csavarogtam még hosszasan, ahol főként modern irodaházak vannak, illetve az ijesztő stílusú Sao Sebastiano katedrális. Utamat Lapa és a viaduct érintésével a helyi Rózsadomb, a Santa Teressa negyed felé vettem, aminek a tetején áll a Chácara do Céu múz
eum, egykori villa remek kilátással, körülötte pedig hangulatos botanikus kert. Cikk-cakk-ban besétáltam az óvárost, megnézve minden útbaeső nevezetességet (pl. a mozaik lépcsőt, több templomot és a haditengerészeti múzeumot), de az utcák általában kihaltak voltak, a boltok érdekes módon zárva. Az estét a Modern Művészeti Múzeumban fejeztem be, ahol sok izgalmas nem volt, kivéve, hogy végignézhettem, hogy emelnek helyére egy méretes platánfa törzset, amely részét képezi egy új kiállításnak.
Másnap következett a város fő nevezetessége, a megváltó Krisztus szobra. (Nagy nehezen találtam a neten egy térképet az útról.) Előtte még el akartam menni a Morro de Leme erődöt meglátogatni, da valamiért nem engedtek be (egy aktív katonai létesítmény különben). A hostelben őrültnek néztek, de én mindenképp gyalog vágtam neki a 730 méter magas Corcovado hegynek a tetején a Krisztussal a Lage parkból, (a botanikus kert mellett) miután nagy nehezen sikerült egy térképet szereznem az ösvényről. Valójában nem volt nehéz megtalálni, és egy bő óra alatt fel is értem a hegyre. Fenn aztán közölték, hogy csak jeggyel lehet bemenni, amit kizárólag lenn árusítanak, és menjek vissza le (a hegy 3/4-ig), de szerencsére kisbuszokkal szállítottak oda-vissza. A Cristo Redentor szobor, amit nagyjából függetlenségük 100 éves évfordulójára emeltek 1921-32 között, nagyon megkapó volt, de még inkább a panoráma tetszett: Rio valóban ott hevert a lábaimnál. Lesétáltam egy másik kilátópontig, a Miranta da Marta-hoz. Ez talán még szebb volt, egészen képeslapra való fények játszottak a rio-i öblökben. Megvártam a naplementét, aztán elindultam lefele gyalog, de hamar felszedett egy fiatal pár kocsival, mondván, hogy nem jó dolog errefelé sötétben mászkálni - ez mégis csak Rio. Este szobatársaimmal kicsit kivettük a részünket a brazil focimániából, és helyiekkel néztük a bajnokságot egy helyi étterembent. Nagy élmény volt!
Hétfő reggel úgy alaklult, hogy egy szobatársam (David Kanadából) is csatlakozott hozzám egy kis kirándulásra.
(folyt köv.)

******
I decided last year at EMBC to continue visiting this event. Even better, in 2010, it takes place in Buenos Aires!

I managed to book a flight with a 5 day stopover in Rio. What an amazing place! Can't stop loving its rocks. Experience and recommendations:

Nincsenek megjegyzések: