2012. augusztus 22., szerda

Idézet // Quote for the week

„Aki nem hisz a csodákban, az nem realista…”
/André Kostolany/
**********

"Choose a job you love, and you will never have to work a day in your life."
/Confucius/

Kedvenc ferrátáim // Best of the klettersteigs

A hétvégén eljött a várva-várt via ferrátázás. Nórival ezt már nyár eleje óta terveztük, amikor kiderült, hogy ő Innsbruckban székel, és hogy megszerette a klettersteiget. Gondoltam, lehetünk bevállalósak, és kinéztem egy ütős utat szombat délutánra és vasárnapra is. Közben bejelentkezett Kristóf (EESTEC-es haverom) Erlangenből, hogy egy barátnőjvel együtt szívesen csatlakozna. Mivel péntek este még HP 30. szülinapját ünnepeltük, szombaton 6-kor indultam kocsival, 7:15-kor felszedtem Gyöngyit Győrben, 11:30-kor Nórit a Mondsee-nél, elautóztunk a salzkammergut-i tavak másik végébe, és 1-kor megkezdtük a mászást. (Kristóf a dugók miatt csak később ért utól minket.) A Postalmklamm steig egy patak szurdokán halad végig, helyenként 20 méteres mélység fölött, végig bevert fém rudakkal és láncokkal. Nagyon látványos és élvezetes volt, főleg, hogy helyenként át kellett lendülni az egyik oldalról a másikra, vagy ingó fa-hidakon átkelni. A steig második vele egy sziklafalban vezetett fölfelé, egyre szebb kilátást nyújtva a környező hegyekre. A fal alján pár éve nyitottak egy extrém E/F-es szakaszt (tulajdonképpen ezért jöttünk ide), amit Kristóffal sikeresen abszolváltunk. A fal tetején pezsgővel és csokival ünnepeltünk. Kicsit esett az eső, emiatt elég vizes volt minden, de gond nélkül visszaértünk a kocsihoz, és átvezettünk Kaprunba, ahol a szállásunk volt. (Persze, mire megérkeztünk, már rég zárva volt a recepció, de rendesek voltak, és otthagyták nekünk a kulcsot egy levéllel.) Este még benéztünk a faluba, ahol épp nagy mulatság volt, ettünk sültkolbászt, ittunk sört, bár táncra nem perdültünk, remekül szórakoztunk.
Másnap reggel Kristóf hamarabb távozott, mert raftingolni ment kollégákkal, mi viszont átautóztunk a szomszéd völgybe, és egy remek kávé után fellifteztünk 2300 méterre, a Weisssee-hez. A tó egészen elképesztő volt, igazi alpesi táj közepén egy kristálytiszta tengerszem, mögöttünk a Grossglocknerrel, Ausztria legmagasabb csúcsával. Miután kiugráltuk és kifényképeztük magunkat, elsétáltunk a tó hátsó oldalán lévő klettersteig-hez, amely egy gleccserpatakon való át-flyingfox-ozással kezdődött. A beszállónál elég sokat kellett várnunk, míg egy csoport előttünk átküzdötte magát az első nehéz szakaszon, és aztán mi is nekiállhattunk a víz fölötti falon való mászásnak. Az útnak voltak kifejezetten nehéz részei, de így is nagyon élveztük. Egyedüli problémát a rövid E-s szakasz jelentette a végén, ahol egy létráról kellett egy negatív falba kimászni áthajlásban. De mindkét lány ügyes volt, együtt megoldottuk a problémát, és a tetőről gyönyörű kilátás nyílt a gleccserre, a tóra, meg az egész környékre. Gyakorlatilag már csak mi voltunk a hegyen, eddigre a lift sem üzemelt, így el kellett kezdenünk kapkodni a lábunkat, ha időben le akartunk még érni a hegyről (1400 méter szint ereszkedéssel), hogy Nóri visszajusson Innsbruckba a másnap reggeli meetingjére, Gyöngyi pedig Szombathelyre, megkezdeni a 24 órás ügyeletét. Végül úgy sikerült ez a mutatvány, hogy Kitzbüchelig elvittük Nórit (ott értük utol a vonatát), Gyöngyi meg Bécsújhelyen aludt, és a reggel 7 órás vonathoz átvittem Sopronba. Értelemszerűen friss és üde voltam egész nap a munkában, de bőven megérte, nagyon jó kis hétvége volt. Mintegy befejezésül, Gyöngyivel kedden még találkoztunk Sopronban, ahol megmutatta nekem a helyi mászófalat, és az ottani csapatot.

********
We had a wonderful weekend klettersteiging the most beautiful routes in  the Alps. First, we did Postalmklamm steig, a deep river gorge, with waterfalls, suspension bridges and a cute (lethal) E/F overhang section, then hiked/lifted up to Weisssee, where we toured the majestic Kristalsteig (crawling through the E section), over the water and with a great view to Grossglockner and all the surrounding 3000+ peaks and glaciers. The team was excellent, I just met Gyöngyi from Szombathely, picking her up at Győr, 7am, then Nóri at Mondsee, arriving from Innsbruck and finally, Kristóf joined us, driving down from Erlangen. The way back was equally complex: Kristóf left us Sunday morning, and after having run down 1400 m elevation, we intercepted Nóri's train in Kitzbüchel, drove a mere 5 hours to Wiener NEustadt, slept for 2 hours, then delivered Gyöngyi to Sopron trainstation! Such a perfect weekend… 

2012. augusztus 19., vasárnap

2012. augusztus 12., vasárnap

Idézet // Quote for the week

"Abból a tényből, hogy magam sem látom tisztán festményeim értelmét, nem következik, hogy nincs értelmük." 
/Dali/
*********

“Those who have the privilege to know have the duty to act.”
/ Albert Einstein/

2012. augusztus 7., kedd

Schneeberg tetején // Schneeberg--check


Mióta legelőször megláttam a Schneeberget, fel akartam rá menni, de annyi minden egyéb program volt, máskor az időjárás szólt közbe, hogy végül csak július utolsó hétvégéjén tudtunk menni. Marc kollégám szintén sportos srác, így ketten is nagy örömmel vágtunk neki az útnak. Én vasárnap, a kora reggeli vonattal érkeztem (szombatig még amerikai tárgyalópartnerek voltak nálunk), az állomáson Marc felszedett, és egyből a hegy hátához autóztunk, ahol a technikailag nehezebb utak vannak. 1600 méter szintkülönbséget toltunk le vidám szűk 3 óra alatt, útbaejtve egy rövid C klettersteiget is egy oldalsó csúcsra. Sajnos, mire felértünk a 2076 méteres tetőre, már egy felhő ránkakaszkodott, így még a menedékházat is alig találtuk meg. Kis evés-ivás után pedig olyan viharos szél és zuhé lett, hogy még egy órát nem mozdultunk ki a házból. Végül rávettük magunkat, és bár az esőkabátunk nem sokat számított, nekivágtunk a lefele útnak. Szerencsére félút táján elkezdett felszakadozni a felhőzet, és végül még a nap is kisütött, így egész kellemesre fordult a túra. Sok ember már nem volt fenn a hegyen, de egy zergét azért láttunk. Lefelé megtaláltuk a szurdokot, ahol eredetileg felfelé szerettünk volna jönni, így mindenféle létrás, láncos, vasalt úton jutottunk vissza a lenti vendégházig.
Másnap megint Anettáékkal sétáltunk, és ezúttal náluk kötöttünk ki egy remek házi készítésű sajttortára.
Következő hétvégén remek Clariton-os team buildinget tartottunk Aranyhegyen, egy kis kirándulással egybekötve. (Csak a Nagy Kevélyig mentünk, meg a pincébe…)


**********
Hiking Schneeberg was fun, but not for the ordinary. We have been planning it for long, but even this time, only Marc made it to the appointment. The weather forecast was not terrific, but the sun was out in the morning, and we wanted to do the hike anyway. We drove to the back of the hill, where the harder routes are. Picked a climb that was supposed to include a lot of ladders, chains and easy klettersteigs, but we missed the trailhead and only made it to the gorge on the way down. Either way, we found a small cliff halfway up with a 50 m section of C ferrata. Was fun to do that! By the time we got the top (~3 hours), a big cloud covered the 2076m peak, and we could not enjoy the view. Even worth, the weather turned stormy while we were having a beer in the hütte, forcing us to take an extra nap, until we had had enough, and started our descent despite the desperate conditions. Luckily, half way down, the sky started to clear up, and we could dry. It was great fun! 

2012. augusztus 5., vasárnap

Idézet // Quote for the week

„Csak egy jó emberből lehet jó orvos.”
/Hermann Nothnagel, 1882/
*********

"The best interest of the patient is the only interest to consider."
/W. J. Mayo, 1910/