2007. december 26., szerda

Idézet // Quote for the week

Minden kedves Olvasómnak áldott, békés Karácsonyt kívánok, valamint boldogságban és örömökben gazdag új évet!

„Megcélozni a legszebb álmot, komolyan venni a világot, mindig szeretni és remélni, úgy érdemes a földön élni.”
/Papp Lajos/

*****************************

Wishing a merry merry Christmas and a happy New Year to all my dear Readers!

"Nothing can replace the absence of love, but love can make up for anything."
/ P. Matteo/

Úton hazafelé // Heading back home


Az utolsó napok lázas munkával és készülődéssel teltek. Döbbenetesen hamar elérkezett a Karácsony, és igyekeznem kellett minél több mindent elrendezni az ünnepekre. Amíg Floridában voltam elkészült az épület másik szárnyában a Student office, ahova fokozatosan átköltöztek a srácok, így elég kihalt lett a lenti Robotorium rész, majd meglátjuk, hogy ez a közösségi életet mennyire befolyásolja. Közben a kórházban is költöztünk, kaptunk egy külön szobát a robotnak, de még nem az igazi az elrendezése.
Péntek reggel a legkorábbi (7:20-as) busszal mentem New York-ba. Az úton végig aludtam, hogy utána legyen erőm a városnézésre. Terveimmel ellentétben nem tudtam lerakni egy cosmagmerőrzőben a hátizsákomat, mivel nincs egyetlen egy sem a vasútállomáson. A hátizsákom nem volt kib írhatatlanul nehéz, de azért jól megtömtem ajándékokkal, mint a télapó a puttonyát, és estére már kikészült tőle a hátam. Sétáltam egy hatalmasat végig a sugárutakon, keresztül NOHO-n, Greenwich Village-en és Little Italy-n, aztán vissza északra a Broadway-en. Mindenhol kegyetlen tömeg volt, hömpölyögtek az emberek az utcán és a boltokban sem nagyon lehetett elférni. Délután találkoztam Rácz Viktorral a Rockefeller Center-nél. (Őt is Balázson keresztül ismertem meg két évvel ezelőtt, és most átmenetileg újra itt él.) A Rockefellernél volt a csúcsponton a zsúfoltság, mindenki látni akarta a híres fenyőfát meg a korcsolyázó embereket. Elsétáltunk a gyémátkereskedők utcájába meg még néhány érdekesebb helyre, aztán ő ment dolgozni, nekem meg találkozóm volt Titi másodunokatestvérével a Grand Central állomásnál. A lányok (név szerint Kristen, Kristen és Krista) nagyon aranyosak voltak, egy pub-ba vittek el a 13-on, ahol egy ismerősüknek volt a szülinapi bulija. Elég jól mulattunk mindannyian, megismertem egy csomó jófej embert. Kristen lakásán aludtunk mindannyian Trerrytown-ba, mintegy 40 percnyi vonatútra Manhatten-től északra. Meglepő volt, hogy a környékem még mindenhol megmaradt a hó, ami egy héttel korábban esett.
Szombat reggel egyedül mentem vissza a belvárosba, átsétáltam a Central Park-on, és a Természettudományi múzeumot akartam megnézni, de végül csak az előcsarnokban barátkoztam a dínókkal, mivel egyrészt hatalmas volt a tömeg, msárészt nem maradt más olyan sok időm, mert a vonatom 500 méterrel a végállomás előtt ledöglött, és meg kellett várni a szerelőket. Búcsúzóul még sétáltam egyet a Time Square környékén, illetve megpróbáltam körbenézni a világ egyik legnagyobb játékboltjában, a Toys’R’us-ban, de olyan tömeg volt, hogy hamar kifordultam. Gond nélkül kijutottam a Newark reptérre, de ott is folytatódott az őrület, hihetetlen tömeg volt. Sajnos Juliékkal nem sikerült összefutnom, pedig igyekeztem megtalálni őket. A repülőutam eseménytelen volt, egy flott milánói átszállás után már a családom karjaiban pihentem ki fáradalmaimat. Igaz, a csoamgomat cask egy nappal később szállították ki, de legalább sértetlenül. Vidáman indulhatott a Karácsonyi ünneplés-sorozat!

******************************

In the last days I was very busy arranging all my stuff and trying to catch up with the work in the mean time. I left Baltimore on Friday morning, with the earliest Chinatown bus. I arrived to New York after four hours of sleeping on the bus. As I could not find any lockers, I had to walk all day with my entire stuff that consisted of gifts and deliveries to friends in 95%. The crowd was even bigger than at Thanksgiving, there were people everywhere. I walked up and down on the avenues till Little Italy, met Victor later at Rockefeller, and joined the mass of people glimmering at the huge Christmas tree. Also did some shopping and finally went out with Kristen (Titi's cousin) and her friends (Kristen and Krista) to a nice pub (a birthday and Christmas party). We all had a great time, and took the last train back to Kristen's place 40 minutes north from Manhattan.
I only had a bit of time on Saturday; went to the Natural History Museum, walked around the Central Park and the always busy Times Square. I caught my flight without difficulty, but missed the meeting with Juli at the airport unfortunately as a result of the huge crowd. After a delightful flight and change in Milan, I found myself suddenly at snowy home, (and even without my luggage) having a wonderful Christmas with my beloved family.


2007. december 20., csütörtök

Florida után // After Florida


Amint visszatértem Floridából, fel kellett kötnöm az alsóneműmet, hogy utólérjem magam munkaügyben. Ebben segítségemre volt az időjárás, mivel a nulla fok körüli esős, borongós idő nem nagyon kedvezett az alternatív programoknak. Szépen haladtam a munkámmal, bár még így is egy jó heti van hátra, amit jó lenne elvégezni, mielőtt hazautazom karácsonyozni. Csütörtökön és pénteken a kórházban voltunk fúrni, de az igazi koponyán nem nagyon sikerült a beavatkozás, és aztán a program is mindenféle problémákat hozott elő, de legalább fontos adatokat gyűjtöttem. Szerdán megtartottam a Magyarországról szóló bemutatómat a laborértekezleten, azt hiszem tetszett a népnek. (Érdeklődők itt megnézhetik.)
Azért nem minden a projektről szólt, szombaton elmentem Tricia-val a szomszédos Baltimore Museum of Art-ba, ahol épp a világ legnagyobb Matisse gyűjteménye van. Henri Matisse alapvetően festőnek vallotta magát, és azért kezdett szobrászkodni, hogy bizonyos kompozíciókat jobban ki tudjon dolgozni. Ennek ellenére elég sokra vitte, és számos maradandó alkotása van. A kiállítás mintegy 150 szobrot, festményt és grafikát vontultatott fel, nagyon élveztük. Vasárnap este Netta lakásán volt egy társasági vacsi, amire sütöttem jó kis crumb pie-t, hétfőn pedig Fran tartott meglepetés szülinapi bulit Hassannak. Hétvégén intéztem a jézuskázást is, az otthoni megrendeléseket, valamint végre vettem rendes ágyneműt, így már nem a hálózsákomban alszom.
A munkás év sokaknak a szerda esti Holiday Social összejövetellel ért véget, amelyen szép számmal megjelent a labor apraja-nagyja. Volt sör, bor meg olasz kaja. A idősebbek hozták a családjukat is, így gyerekek is rohangásztak mindenfele. A karácsonyi parti szolgált az e havi szülinapi megemlékezés helyszínéül is, volt köszöntés és finom csokitorta a decemberieknek. Később Wii-zéssel és mézeskalácsházépítő versennyel szórakoztattuk magunkat (ez utóbbiban mindenki díjazott lett), aztán következett a hópihe vágás és színezés, ami átment arcfestésbe.
A bulit Tian-ék házában folytatódott, ugyanis a lakótársának (Dannek) volt a Graduation (diplomázós) partija. Tipikus US házibuli volt grillezéssel, sörtölcsérrel, beer-pong-ozással, country line tánccal és a helyi sörváltóval. Kipróbálhattam a nagyon amerikai S'more-t (grillezett mályvacukor) és a Dr. Pepper Flame koktélt. Ilyen tartalmas programok mellett hamar elröpülnek a napok.

*******************************

As soon as got back from Florida I really had to work hard to catch up with my project. While I was in the South, people moved from the Robotorium area to the brand new student office in the other wing of the building. That is a nice huge cubical, but most of the folks like it. The Robotorium is more deserted now, but it may increase my productivity at least. I had my presentation on Hungary required by HAESF on Wednesday, and we did some cutting and data collection in the hospital afterwards. I managed to get some important conclusion. During the weekend finally I had some time to visit the nearby Baltimore Museum of Art that features the world's biggest collection of Matisse (primarily sculptures). We had a nice dinner and some party at Netta on Sunday and Hassan's birthday party at Fran on Monday.
The December birthday celebration and Christmas Social event at the lab was just awesome! A lot of people came, some even brought their family. Beside the good food, drinks and Wii, we also had a Gingerbreadhouse building competition and other creative fun stuff. We all had a wonderful time, and the party just sped up at Tian's place, where Dan had his graduation party. It was everything you ever wish for: beer contest, beer-pong, S'mores, Dr. Pepper Flame, country line dancing and so on.

2007. december 17., hétfő

Idézet // Quote for the week

„Az ember sora az ember jelleme.”
/ Reviczky Gyula/

********************************

"We must live as we think, otherwise we shall end up by thinking as we have lived."
/Bourget/

2007. december 15., szombat

Floridai kalandok III. – Élményparkok // Adventures in Florida III. – Theme Parks

Orlando nem volt különösebben ismert, amíg 1959-ben Walt Disney egy repülőút alkalmával elhatározta, hogy itt fogja felépíteni második mesebirodalmát (egy hatalmas mocsaras területen). A központi park, a Magic Kingdom 1971-ben nyitotta meg kapuit, majd három másik Disney resort követte. A 100 km2-nyi területen ezen kívül tucatnyi szórakoztató központ, aquapark, szórakozóhely és egyéb létesült. Ma több tucat óriási élménypark üzemel Orlando környékén, és évente 70 millió ember látogatja őket. December eleje a legalacsonyabb forgalmú időszaknak számít, mégis rég láttunk akkora tömeget. Kétnapos jegyet vettünk, amit két szabadon választott parkban használhattunk fel. Sok ember egybehangzó véleménye alapján a Universal Studios Islands of Adventure és a Disney World – EPCOT parkját választottuk, és nem bántuk meg, két eszméeltlen élménydús napunk volt!
Az Islands of Adventure egy hatalmas vidámpark, amolyan igazi amerikai óriás. Nyitásra érkeztünk, hogy minél többet mehessünk még a tömeg megérkezte előtt, és kis bemelegítés után egyből a legnagyobb hullámvasút, tucatcsiszor átforduló, 0-70-re 2 másodperc alatt gyorsuló Hulk-ra ültünk fel. Remegő lábakkal szálltunk ki, de azonnal visszaálltunk a sorba egy még őrültebb menetért a legelső sorban. Életemben nem éreztem még ilyet, ahogy száguld, zuhan, pörög az ember… Csak vigyorogtunk és sikítottunk az adrenalintól. Kipróbáltunk minden komolyabb attrakciót, a szabadesés toronytól a 3D pókember-ride-on át a színpadi show-kig. A park északi részét egy hatalmas Jurassic Park replica foglalja el, dinókkal, a filmbeli épületekkel és mindenféle őrült vízes attrakcióval. Mivel kissé már eláztunk, Petivel nekivágtunk a hatalmas vízes csúszdának. Itt szembesültünk vele, hogy több ezer ember sorban állítására vannak felkészülve mindenféle kanyargós folyósokkal, ami legalább 2-3 órás várakozást jelent. Elképesztő! Persze a csúszás sem volt semi, csurom vizesek lettünk, de nem bántuk különösebben a 30 fokos melegben. A park legjobbja egyértelműen a Dueling Dragons nevű iker-hullámvasút volt. Az őrületes menet során felülről vagy felfüggesztve, így a lábad lóg a levegőben helyenként 50 méteres mélység felett, alig pár méterre kanyarodva el egy faltól, vagy épp a másik szerelvénytől. Ismét csak az első sor volt a kedvencünk, minden várakozásunkat felülmúlta az élmény. Persze a park jó részét teszi ki a gyerekeknek szóló meseország, amire mi kisebb figyelmet fordítottunk, de messziről az is nagyon igényes és szép volt. Zárásig még mentünk párat a legnagyobb hullámvasútakon, illetve nekem sikerült csurom vizesre áztatnom magma az egyik attrakción. Összesen 15-18 menetet szórakoztunk végig, és alig bírtuk feldolgozni a sok izgalmat. Ugyanakkor csúcsidőben max. 3-4-et lehet menni, ami borzasztóan kevés ugyanazért az árért. A park előtt még egy gigantikus szórakoztatóközpont van, ahol pár sör társaságában élveztünk egy koncertet késő estig.
Az EPCOT Center (The Experimental Prototype Community of Tomorrow) egyike a négy nagy Disney parknak, és két nagy részből áll: az egyik fele - Future Park - amolyan jövő-háza, mindenféle technikai orientációjú produkcióval, bemutatóval, a másik pedig egy hatalmas tó körül a világ kulturáit bemutató önálló városka, a World Showcase. Az első rész attrakcióival kezdtünk, és a 100 km/h-s tesztvezetést és a mars-szimulátort leszámítva igen nagy csalódás volt. A központi gömbbe renoválás miatt nem engedtek be minket (csak néha másokat), mivel újjáépítik épp. A műsorokon nagyon látszott, hogy 20-25 évvel ezelőtt tervezték őket, mind technikában, mind megvalósításban elég gyengék voltak. Ami még izgalmasabb volt, az egy sétahajókázás a teszt-üvegházukban, ahol is mindenféle kísérletet folytatnak a növények terméshozamának növelésére. Már kezdtünk kétségbe esni, amikor is a sárkányrepülő szimulátor (a világ legszebb tájai felett - VIDEO) visszahozta pozitívba a megítélést, a világrészek bemutatója pedig teljesen lenyűgözött. 11 nemzet tipikus épületei felépítve majd életnagyságban, mindenféle autentikus show-kkal, bemutatókkal, és temészetesen rengeteg étteremmel, szuvenír bolttal. Az összeállítás kicsit furcsa volt: Mexikó, Norvégia, Kína, Németország, Olaszország, USA, Japán, Marokkó, Franciaország, Anglia és Kanada. A lélegzetelállító ország-prezentációk és kiállítások után sorra úgy jöttünk ki, hogy ide muszáj elmenni! Természetesen mindenhol ott voltak a helyi ételkülönlegességeket áruló éttermek és autentikus szuvenírshopok is. Persze mindenhol a vásárlásra van kihegyezve a dolog, hatalmas shop-ok vannak 100 méterenként, ahol MINDEN létező disney-s kütyüt meg lehet vásárolni. Láttunk hatalmas Disney kórust is, épp karácsonyi koncertet adtak. Pazar tűzijáték és fényjáték előzte meg a park zárását, ami mellett a mi augusztus 20-ai tűzijátékunk is összehúzhatja magát. Több tízezer ember nézte a show-t, végig a tó körül. Este még elmentünk Downtown Disney-be, ami önmagában is egy látványosság rengeteg mozival, bárral, bolttal és persze karneváli tömeggel. A legjobb egy hatlamas LEGO bolt volt, körülötte mindenféle LEGO szobrokkal.
Két gyönyörteli napot zártunk a parkokban, soha nem volt még ilyen intenzív szülinapom! Petiékkel pedig még külön meg is ünnepeltük: volt torta, borozás, és kaptam egy készlet kiváló kubai szivart. Ez úton is nagyon köszönök nekik mindent, fejelthetetlen élmény volt! Nélkülük messze nem lett volna ilyen jó. Florida egy álom! Meseország gyereknek és felnőttnek egyaránt, mindenki megtalálhatja a számításait. Ha nagy leszek, egyszer elhozom ide a gyerekeimet, hogy újra átélhessem mindezt…

Érdeklődőknek ajánlom a videoimat is sok szeretettel, valamint Petiék blogját az eseményekről - nagyon jópofa.

********************************

Orlando got only famous when Walt Disney built up its second theme park here in the 60s. The Magic Kingdom, the central piece of the four huge Disney resorts opened in 1971, and now attracts 16 million people solely. Based on several people's recommendation we chose to visit the Islands of Adventure and the EPCOT parks.
Universal Studio's Islands of Adventures is a great theme park, offering amazing roller coasters, crazy 3D rides, gravity drop-towers, water-slides, magnificent shows and so on. After a quick warm-up round, we got into the spinning Hulk that speeds at 65 mph. We got out with trembling feet, but immediately went back for another ride-in the first row this time. I have never had such a thrill before! They have an entire Jurassic Park replica, and you can get totally wet on the huge splash-down rides. The best attraction in the park was the Dueling Dragons that is actually two separate coasters, spinning and corking together. This time of the year is the low season, therefore we only had to wait 10-40 minutes, but we saw the incredible lines that can be filled with people, extending the wait time for several hours for every single attraction. After a joyful day we cooled down with some beers at the local party area, just in front of the park.
Disney's EPCOT center (The Experimental Prototype Community of Tomorrow) was opened in 1982, and you can definitely see on some attractions that they are out of age. There are two parts, a Future world, showing what the world will be (actually what it is), and a World Showcase that is more like a small city that consists of 11 countries and their cultures. Despite the initial disappointment, we had some nice rides especially on Soarin' (here is the video on that), GM's Test drive and HP's Mars mission simulator. The World Showcase was magnificent in itself! Huge replicas of the typical buildings from Japan to Norway, filled with local shops, restaurant and presentations on the countries. Every day ends with a spectacular lightshow and fireworks that is called the reflections of Earth. After that, we went to Downtown Disney, a place full of clubs, bars and restaurants. They also had a wonderful LEGO store! We really had an amazing time, and personally my best birthday ever!

You are most welcome to take a look at my VIDEOs as well!

2007. december 12., szerda

Floridai kalandok II. – Kennedy Űrközpont // Adventures in Florida II. – Kennedy Space Center

Szerencsésen megérkeztünk szerda este Orlando déli részére, Kissimmee-ben lévő szállásunkra. A szoba egy igazi amerikai félkörös motelben volt, amit a filmekben is látni, és a színvonala felülmúlta várakozásunkat. Csütörtökön korán keltünk, hogy még a tömeg előtt odaérjünk a 120 km-re lévő Kennedy Űrközpontba (KSC), Cape Canaveral-ba. A mocsaras Merritt szigeten 1962-ben alapították meg a Merritt Island Launch Area-t, 567 km2-nyi területen (egy balatonnyi). Innen bocsájtották fel az amerikai űrprogram majd minden rakétáját (több mint 3000-et). Kennedy halála után nevezték el róla, jelenleg mintegy 17.000 ember dolgozik a területen. Ezúttal az STS-122 küldetés keretében az Atlantisz űrsikló várakozott a 39A launchpad-en, hogy némi késéssel (15 év) végre a Nemzetközi Űrállomásra (ISS) szállítsa az Európai Űrügynökség által épített Columbus kísérleti modult.
Délelőtt tudtuk meg, hogy a délután 4-re tervezett kilövést elhalasztották másnapra, mert gondok adódtak ez üzemaanyagszenzorokkal. Nagyon nem keseredtünk el, hiszen ezért időzítettük eleve hosszabbra orlandói tartózkodásunkat. Bejártuk az űrközpont elérhető részeit sorra. Először elbuszoztunk a Apollo / Saturn V egykori irányíközpontjába, ahol sok színvonalas kiállítás és film mellett egy eredeti rakétát is megcsodálhattunk. Innen már láthattuk a sziget másik oldalán az űrsiklót felkészítve a kilövőálláson. Űtközben elhaladtunk a 160 méter magas központi összeszerelő csarnok mellett, ahol egy hatalmas daruval tudják századmilliméter pontossággal összeilleszteni a 4000 tonnás siklót a 10000 tonnás hordozóval, és az egészet rárakják a lánctalpas szörnyre, amivel kigurul a kilövőállásig. A következő megálló az ISS összeszerelőcsarnoka volt. Betekintést nyerhettünk a teszt-terembe, ahol a soron következő ISS modulokat szerelik össze. Láthattam élőben a kilövésre váró Dexter robotkart is, amelyről már annyit olvastam. A látogatóközpontban számos attrakció gyönyörködteti az idelátogatókat: lenyűgöző 3D IMAX filmek, űrhajósok, űrszimulátor, eredeti rakéták és mindenféle innovativ játszóház. Hamar elszaladt a nap, és még csak meg sem néztünk mindent. Zárás előtt még betértünk az “Astronaut Hall of Fame” kiállításra is, amely mindenféle ereklyéket vonultatott fel, és interaktív módon mutatta be az űrkutatással kapcsolatos fizikai jelenségeket.
Az űrsikló fellövés alapvetően nagyon látványos dolog (bár az éjszakai indításokat megszűntették a Columbia katasztrófája óta), a hordozórakéta mitegy 20 mp alatt elégeti a másfél million liter kerozint a tankjából. A keletkező hő és hang 300 méteren belül azonnal végezne egy emberrel, de a talaj remegését is még lehet kilóméterekről is érezni. A NASA komoly figyelmet fordít rá, hogy minél kevesebb behatással legyen a környék egyedülálló vadvilágára. Persze egy fellövés igen nagy terhelést jelent mindenképp, de legalább igyekeznek. A sziget tele van alligátorokkal. Az utak mentén számos példányt láttunk a csatornákban, néhány egész nagyot is, mindössze pár méterre, minden kerités vagy egyéb elválasztás nélkül. Számos keselyű, pelikán, kormorán és gém él a környéken, valamit a fokozottan védett fehérfejű rétisas (az amerikai nemzeti szimbólum) is itt fészkel.
Este kiderült, hogy a fellövést szombatra halasztották, mert nem tudták teljesen feltérképezni a szenzoros hiba okát. A NASA honlapja szerint az történt, hogy a kerozin feltöltésénél a négy üzemanyagszint jelző közül kettő hibát jelzett, majd utána még egy. (Ha három rendben működik, akkor még elindítják a missziót.) Később ismét eltolták a tervezett startot vasárnap 3:21-re, így két teljes (élményekkel teli) napot töltöttünk a környékbeli élményparkokban.
Vasárnap reggel ismét nyitásra ott voltunk az űrközpontban, de ezúttal elmaradt a korábbi tömeg (a többiek már megérezték valahogy). Újra megcsodáltuk az óriásvásznú 3D-s IMAX filmet az ISS-ről, és megnéztük a KSC többi látványosságát. 11 körül derült ki, hogy nem boldogultak a szenzorokkal, újra hibát jeleztek a tank feltöltésénél, így az egész missziót eltoloták január elejére. Sajnos így jártunk, akkor már nem lesz alkalmunk visszajönni, de első a biztonság, ez érthető! Kiélveztük még a maradék látványosságokat, piknikeztünk egyet a rakétapark mellett, fényképezkedtünk űrhajósokkal, és normális időben elindultunk vissza Miami-ba, hogy legyen erőnk a másnaphoz. Fellövés nélkül is remekül szórakoztunk, és csodálatos dolgokat láttunk, mindenképp megérte!

Érdeklődőknek melegen ajánlom Petiék blogját is ezeről a napokról.

*******************************

The Kennedy Space Center (KSC) is located on a 140.000 acre swampy island at Cape Canaveral. There are 17.000 people working there, and app. three times that many alligators around. Such a lovely place! We were there at the opening on Thursday along with tens of thousands of other people. The KSC Visitor Center is an interactive playground itself with space simulators, amazing 3D IMAX movies, astronaut shows, museums and original rockets and other hardware. First we took a bus ride to the old Apollo and Saturn V. mission control center, where we got an introduction to the beginning of the US space program. We also had a chance to see Atlantis sitting on the 39A launch pad in a distance. Next stop was the International Space Station (ISS) assembly building, where I actually saw the Canadian Dexter robotic arm prepared for shipping. The area has a vivid wild life. You can see alligators everywhere, watching you from the canals along the roads just a few feet away. They also have a pack of vultures, and the national symbol, the bald eagle is nesting on the island. We got to know later in the morning, that the launch was rescheduled the next day due to some fuel sensor reading problems. In the evening, they further postponed it to Sunday, so we spent Friday and Saturday in the local theme parks, having an enormous amount of fun, and got back to KSC on Sunday.
There was no crowed at all on Sunday, and unfortunately it turned out, that they could not fix the sensors on Atlantis, so the put the whole mission to January. What a pity! - but security goes first, that is understandable. We had a great time in the visitor complex anyway, had a nice picnic in the shadow of the huge rackets. We got back to Miami safe, with amazing new experience.

2007. december 11., kedd

Floridai kalandok I. – Miami // Adventures in Florida I. – Miami

Floridai utazásom olyan fantasztikusan sikerült, hogy nem is tudom egyszerre leírni a rengeteg élményt és eseményt. Három post-ot tervezek: egyet Miamiról, ahol az első és az utolsó napomat töltöttem, egyet a Kennedy Space Center-ről, ahol két napot voltunk (csütörtök és vasárnap), valamint az utolsót Orlando elképesztő vidám- és kalandparkjairól.
Kedd délután hagytam el a hideg Baltimore-t, ahol addigra már leesett az első hó is (igaz, az még nem maradt meg, csak a szerdai). Miami mindössze 2,5 óra repülés, de a klímája egészen más. A reptéren rögtön megcsapott a 25 fokos esti meleg. Peti már ott várt, felszedtük Szilvit is (a kedvesét), és átautóztunk a tengerparttól mindössze három sarokra lévő lakásukba Miami Beach-en. Peti, miután leadta EESTEC elnöki posztját, benevezett a HAESF ösztöndíjra, és egy fél évvel előttem jött ki Miami-ba. (Tulajdonképpen neki köszönhetem, hogy itt vagyok, mert az ő bíztatásra néztem utána ennek a lehetőségnek.) Szilvi gondolt egyet, ő is szerzett egy ösztöníjat, és kijött Peti után, hogy ne legyen szegény olyan egyedül.
Miami két részből áll, a Miami Downtown a kontinensen van, míg Miami Beach a vele párhuzamosan futó négy utca széles sziget gazdag villákkal, szállókkal és klubokkal. Szerdán sétáltam egy nagyot a belvárosban, minden második felhőkarcolót most építik, nagyon dinamikusan fejlődik az egész region (egy hatalmas beton-dzsungellé). Északon van Little Haiti, a fekete negyed, délen pedig a hatalmas Little Havana, a spanyol negyed. A város ötmilliós lakosságának 70-80%-át ez utóbbiak teszik ki, Petiék szerint ez már nem is az USA, inkább latin-amerika. (Amikor kijöttek, el kellett kezdeniük tanulni spanyolul, hogy boldogulni tudjanak.) A közértben például senki nem beszélt angolul, és a hivatalokban is előbb spanyolul mondják be a közleményeket. A Downtown részben egy ingyenes magasvasút közlekedik, ahonnan kiváló rálátás nyílik a pálmafás sétányokra. A nappali hőmérséklet egész decemberben 23-28 fok között van, így mindneki nyári öltözékben flangál, és vidáman lubickol a kellemesen meleg Atlanti óceánban. Egy nagy séta után én is megmártóztam - hihetetlen élmény! Munka után beszálltunk Szandrába (Petiék kocsijába), és Orlando felé vettük az irányt.
Vasárnap este értünk vissza fantasztikus élményekkel gazdagodva Északról, hulla fáradtan. Hétfőt egy kis úszással kezdtem az óceánban, aztán volt alkalmam még egy nagyot sétálni. Miami Beach tele van luxusszállodákkal, magánvillákkal, yachtokkal és sportkocsikkal, pont ahogy az ember elképzeli. Eszméletlen, hogy itt is készülnek a Karácsonyra, így szépen feldszítik a pálmafákat karácsonyi díszekkel, kirakják a dekorációkat a házakra, és ultra-giccses műanyag fenyőfákat állítanak. Extrém, mondhatom! Este Petiékkel elmentünk még egy Argentin Steakhouse-ba, ahol kiváló kubai steaket ettem. Sétáltunk egyet az öböl mellett Bayside-on, hallgattunk kis mexikói koncertet, ittunk egy koktélt, aztán hazamentünk.
Sajnos kedden itt kellett hagynom ezt a csodás félszigetet, hogy újra átadjam magam a munkának. Gyönyörűséges volt, hálás vagyok érte Petiéknek! Hacsak egy mód van rá, ide még visszatérek!

******************************************

My last week-in Florida-is indescribable. It was awesome, amazing, fantastic! To give a full coverage, I will have three posts; this first one is about Miami, where I spent my first and last days with Peti and Szilvi. The next one will be on the adventures at the Kennedy Space Center and the last one the amazing fun park of Orlando.
Miami is pretty much how you imagine it: sunshine, palm trees, bikini girls, sport cars and yachts. I was pretty much surprised though when I arrived, that the temperature is so high even in December that people are looking for shade or go to the Atlantic for a swim. Really amazing, especially when you arrive from a cold Baltimore, where the first snow had already fell. On Wednesday, after a huge walk all around Miami Beach and Miami Downtown I had a nice swim in the Ocean, and then we left for Orlando.
We got back late Sunday, enriched with experience that will keep us smiling till the end of days! On Monday, I walked around the amazing beach with palm trees all around, fancy clubs, bars, five-star hotels and of course sport cars. Almost all of the US starts have a house in Miami, usually on the small islands in between the Beach and Downtown. You can see the incredible villas with yachts and gardens all around the bay. Miami is very peaceful; it is just entering the high season for tourists. It was great to walk along the skyscrapers or taking a ride with the Metromover (high-train). Most surprising is the dominance of the Hispanic people. They are everywhere (forming app. 70-80% of the entire population)! If you enter a shop, they will greet you in Spanish first, and even in the offices, that is the primary language. You may believe it is somewhere in Latin-America, and not within the States. After such a wonderful week, I had to return to Baltimore to finish my work, but I will never forget this week, thank you so much Szilvi and Peti!

2007. december 10., hétfő

Idézet // Quote for the week

Szilvinek és Petinek hálás szívvel!

„Merjünk nagyok lenni, s valóban nem oly nehéz, de legyünk egyszersmind bölcsek is!”
/ Széchenyi István/
*******************
Dedicated to Szilvi and Peti with gratitude!

"Do not live for anything you would not die for! "
/ Graffiti/

2007. december 4., kedd

6. hét // Sixth week


Alig értem haza a hosszú hétvégémről, bele kellett csapnom a közepébe - azonban ezúttal egy jó adag munka várt rám. A héten nem is mászkáltam nagyon, jó fiú módjára benn ültem a laborban, illetve a kórházban. Kedden voltam egy igazi da Vincis operáción. Egy vesekő és homok miatt félig elhalt vesét kellett kiszedni egy betegből. Nagyon izgalmas volt, végig ott állhattunk a sebészek mellett. A műtétről részletesebben is írtam a SurgRob blogomban. Csütörtök-pénteken benn voltunk a kórházban, és méréseket végeztünk az agysebészeti robottal, valamint kísérleteztünk egy hullán. (Igen, én is kipróbáltam a koponyafúrást, de meghalt volna szegény beteg a kezeim alatt…) A képek itt vannak, de vigyázat, némelyik azért elég randa. Csütörtökön a JHU rektora, B. Brody tartott egy jó előadást. A többi srácnak is elég munkás volt ez a hét, csütörtökön például még éjjel 2-kor is tömeg volt a laborban. A túlfáradt lányok deszkatöréssel és a többiek edzésre fogásával mulattatták az időt. Azért persze sok minden egyéb is történt velem, péládul megpróbálkoztam a pogácsasütéssel. A második adag egész jó lett, de az első nem annyira, mivel 200 fokra állítottam a sütőt, azonban elfelejtkeztem róla, hogy az Fahrenheit-ben van, így kiszáradt a tészta. Pénteken este megnéztem a hires baltimore-i akváriumot a kikötőben. Valóban gazdag kínálatok van mindenféle halakból, cápákból és tengeri here-berékből. Beültem a közepesen gyenge delfin-show-jukra is (az állatok minden esetre nagyon édes palackorrú delfinek voltak), valamint láttam egy izgi (állat) tárlatot Ausztrália élővilágáról. Külön élmény volt a mise a helyi templomban, valahogy sokkal közvetlenebb a hangulat, mint otthon, például a pap elbezsélget az emberekkel mise után. Persze lehet, ez azért is van, mert nagyon kevesen voltak. Vasárnap a Shriver Hall koncertsorozat aktuális előadását néztem meg, Ben Heppner (többek között Grammy díjas) tenorista énekelt Grieg, Sibelius, Csajkovszkij és Tosti műveket, miközben Thomas Muraco kísérte zongorán. Nagyon élvezetes volt! (Itt egy rövid video.)

*************************************

This week was quite busy (busy with work). I was lucky to go to a real da Vinci partial nephrectomy surgery on Tuesday (see SurgRob blog for details). Beside the different accuracy tests, we performed a cadaver test as well on our neurosurgery robot. It was exciting to cut a skullbone, though I would have killed the patient this time. The week was busy for the others as well, at 2 am the Robotorium area was still full of people, sometimes trying to get back focusing by some exercises. On Friday, I visited the famous National Aquarium. They have a huge collection of rays, sharks and other fishes. The dolphin show was just OK, though I loved the animals. I had a chance to attend the actual Shriver Hall concert, featuring famous Canadian tenor Ben Heppner singing masterpieces from Grieg, Sibelius, Tchaikovsky and Tosti with piano accompany. (Here is a short video.)

2007. december 3., hétfő

Idézet // Quote for the week

„Lenni azt jeleni: megvalósulni.”
/Henry Boulard/

**************

"It's kind of fun to do the impossible."
/Walt Disney /

2007. december 1., szombat

Baltimore története // History of Baltimore

A város nevét Lord Baltimore ír nemes után kapta, aki a 1729-ben az alapítók egyike volt (tulajdon szerint). Korábban számos kisebb település feküdt a Chesapeake öböl dimbes-dombos partján, mivel a Patapsco folyó torkolatvidéke kiváló kikőtőhelyet jelentett. Maryland és a vidék legdinamikusabban fejlődő városa lett Baltimore. 1814-ben a Britek megostromolták a McHenry erődöt, és ekkor örökítette meg az egyik fennkölt pillanatot Francis Scott Key egy versben (The Star-Spangled Banner), ami később az amerikai himnusz lett. A függetlenségi háború több fontos mozzanata is itt játszódott. Maryland, bár rabszolgatartó állam volt, az Unióhoz csatlakozott, de 1861-ben lázadás tört ki, ami után az északi hadseregnek kellett bevonulnia. A 19. században New York után Baltimore-ba érkezett a legtöbb bevándorló, és hamarosan az USA második legnagyobb városává vált. 1904 telén a nagy baltimore-i tűzvészben mintegy 1500 ház semmisült meg, és az egész kikötő a lángok martalékává vált. Ez után viszont alaposan áttervezték a belvárost, és modern elvek szerint építették újjá. Helyet kaptak a széles utak mellett nagy közparkok is, mint amilyen a Gwynn Falls park. Az elmúlt 50 évben fokozatosan csökkent a környék népessége, jelenleg mintegy 650 000-en lakják. A 20. század végére Baltimore komoly szociális problémákkal küszködött, elsősorban a társadalmi feszültségekből eredő bűnözéssel. Az elmúlt évtizedben nagy erőfeszítéseket tettek a város fejlesztése érdekében (jelenleg a 12. az amerikai bűnözési listán). Az utóbbi időben újra élénkülni kezdett a gazdaság, köszönhetően az ide települő szolgáltatói iparnak. 2003-ban az Isabelle hurrikán elöntötte Fells Pointot, Baltimore legrégebbi városrészét, azonban hamarosan helyreállították a károkat. A belváros ma szép, tiszta és rendezett, ugyanakkor egyes kerületek megtartották korábbi jelleg-ket.

***************************************

Baltimore got its name after the founding proprietor of the Maryland Colony, Lord Baltimore in the Irish House of Lords. Originally there were several small settlements all along Chesapeake bay, as the delta of river Patapsco offered a good natural harbor. Due to its good location, Baltimore grew rapidly, actively trading with Europe, the Caribbean and South America. It did not suffer any damage during the Civil war, and became the second largest city in the States, and the second most crowded port of entry for immigrants after Ellis Island. The Big Fire in 1904 destroyed the majority of the downtown, but they managed to rebuilt it, and transform the harbor area into a modern city with wide roads and huge city parks. In the 20th century, the Great Depression left Baltimore with falling industry and growing social problems. In recent decades, the city invested a great effort to renew itself, to cut down on crime and attract new investors. Fells Point, the old harbor area was totally flooded by Hurricane Isabelle in 2003, but managed to recover. Nowadays, the largest employer of the city is the Hopkins University and Hospital.

2007. november 28., szerda

Idézet // Quote for the week

„Ha boldogok akartok lenni, tegyetek másokat boldoggá!”
/ Batthyányi Boldog László/

**************************************

„The man loves danger and sport. That is why he loves woman, the most dangerous of all sports.”
/ Nietzsche/

New York, New York…


Összefoglalóan Manhattan bámulatos, lenyűgöző, elképesztő, ámulatba ejtő, döbbenetes! (Igen, megnéztem a szinonímaszótárat… :) ) Szombaton Rena-val mentem be New Yorkba. A kellemes napsütés ellenére elég fagyos idő volt. A nővére lakásában aludtunk a 76th Street és a 1st Avenue sarkán, nagyon jó helyen. Kezdetnek megnéztük a Metropolitan múzeumban az időszakos “Rembrandt és kora” kiállítást (nagyon furcsa volt, hogy a tárlatot a képek megszerzésének időrendjében állították ki), és pár egyéb híres alkotást. A hatalmas múzeum másodszorra is lenyűgözött, mindenképp vissza fogok még jönni ide. A Met után megpróbáltunk bejutni a Chrysler székházba, de ott tényleg csak irodák vannak, és földi halandót nem engednek fel. Marad az Empire State Building és a Rockefeller Center kilátónak. Végigsétáltunk a 5th Avenue-n, ahol már világlottak a bevásárlóközpontok méltán híres karácsonyi kirakatai. Évről évre egymást igyekeznek felülmúlni pompában és kreativitásban, amit persze a bámészkodó tömeg roppant mód élvez. Minden dekoráció mozog, zenél, csillog-villog. Mivel Hálaadás után már hivatalosan karácsonyi szezon van, működnek a jégpályák, állítják a fákat és a vásárokat, díszítik az utakat. Nagyon örülök, hogy Karácsony előtt visszajöhetek még egyszer. Este elmentünk egy remek pizzázóba, aztán kipróbáltunk kettőt a közeli tipikus amerikai bárok közül, mivel nem volt erőnk visszamászni a belvárosba, pedig többen is ott voltak a laborból. Másnap reggel Rena hazavonatozott, én pedig kis ügyintézés és vásárlás után a 7th Avenue-n sétálgattam, majd a Museum of Modern Arts (Moma) felé vettem az irányt. A város második leghíresebb múzeuma a Moma, 8 szinten hatalmas gyűjteményt mutat be a 19. századtól napjainkig (elsősorban festmények és szobrok). Épp Seurat grafikáiból volt egy tekintélyes ideiglenes kiállítás. Seurat a vászonpapír érdes textúráját építette be szénnel rajzolt képeibe, és első sorban a fény és árnyék, alakok megjelenítése érdekelte. Az ötödik szinten kapott helyet a számomra érdekes része a múzeumnak: impresszionisták és kortársaik művei. Számos Cézanne, van Gogh, Seurat, Gauguin, Monet volt. A többi teremben meg Matisse, Dali és Miro voltak említésre méltók. Hatalmas Picasso kollekcióval büszkélkedhetnek, és találtam több képet is, ami nagyon tetszett. A 6th Avenue-n sétáltam vissza néhány hatalmas játékbolt érintésével a Broadway és a 34th Street sarkára a megállóba, mivel az 5 órás Baltimore-i buszra volt jegyem. Az olcsó kínai busztársaságok azonban ár/értékben megfelelő szolgáltatást nyújtanak, így a hazajutás nem volt annyira egyszerű. A probléma abból adódott, hogy jóval több jegyet adtak el, mint amennyi hely volt a buszon, és így a kb. 100 fős tömegből elsőként a legagresszívebbek tudtak felszállni. Igazi Balkán volt, lökdösődő keménykedő feketékkel. Persze nem jutottam fel a buszra, de legalább kárpótlásként annyit elértünk, hogy sorszámot kaptunk az 5:30-as buszra. Enyém volt az 1-es, de az utazásszervező fantasztikus karizmájának köszönhetően ez arra volt elég, hogy kb. 30-adiknak tudtam felszállni. Mindegy, a lényeg, hogy lett helyem, és még találkoztam pár labortársammal is. Hálaadás és New York jó kombinációnak bizonyult.

******************************************

Saturday morning we went to New York with Rena by train. First we joined the mob at the Metropolitan museum. It has a fantastic collection of arts and architecture from ancient Egyptian and Green temples to Rodin sculptures. There was a nice temporary exhibition “The age of Rembrandt” highlighting the masterpieces of Rembrandt, van Dyck, Vermeer and others. After that we had a huge walk all along the 5th Avenue where the windows of the malls were already decorated for Christmas. Amazing sets, moving puppets and sceneries were everywhere. It was easy to catch Christmas feeling; it was cold, the street lights on, ice-courts open, the Christmas tree standing in front of the Rockefeller Center. And huge crowd everywhere; people shopping and wondering around. I went to the Museum of Modern Arts (Moma) on Sunday. They have an amazing collection of modern paintings and sculptures. I enjoyed most the numerous impressionists and other “classical” moderns. The temporary exhibit showed black-coal graphics of Seurat. After the museum I did some shopping and went back to the bus stop, where I literally had to fight for my seat on the Baltimore bus, and beside all my Eastern-European experience, I could only make it to the second bus. These Chinatown buses are really not the high-end service kind… At least I traveled with some very nice people from the lab. Happy Thanksgiving to all!—I had it.


2007. november 26., hétfő

Hálaadás // Thanksgiving


Gottlieb Paliékat Balázson keresztül ismertem meg, pár napot náluk töltöttünk két évvel ezelőtt New Jersey-ben. Nagyon kedvesek voltak, és meghívtak magukhoz Hálaadásra. Jersey olyan, mint egy hatalmas kertváros, a falvak és városok összenőttek a farmokkal és parkokkal. Minden esetre még mindig nagyon sok a zöld, és békés, nyugodt környék. A lejutást a legjobban még úgy tudtam megoldani, hogy elbuszoztam New Yorkba (az egyik kínai társasággal), aztán visszavonatoztam Jersey-be. Ebből kifolyólag (meg a hálaadási hatalmas népmozgások miatt) bruttó 9 órát tartott az út. A new yorki átszállásnál volt annyi időm, hogy körbesétáljak a 30-45th Street magasságában, azaz a Penn Station-től a Times Square-ig. Tényleg hatalmas tömegek özönlöttek mindenhol, és a boltokban már kinn volt a karácsonyi dekoráció. A Hálaadás után indul hivatalosan a vásárlási szezon, ami egész Karácsonyig tart. Az első pénteket Black (Shopping) Friday-nek hívják, és a legtöbb áruház komoly akciókkal készül, aminek következtében a lelkesebb emberek hajnaltól (3-4) fogva sorbanállnak az üzletek előtt. A Hálaadás az amerikaiak legfontosabb ünnepe a Karácsony után. Mindig november negyedik csütörtökje (bár Kanadában 6 héttel hamarabb ünneplik), és erdetileg az aratást és a jó szüretet ünnepelték (angol telepesek kezdték el a hagyományt, akik 1619-ben érkeztek meg Virginiába). Ma inkább arról szól, hogy együtt van a család, a barátok, emlékeznek az alapító atyákra, és hálás szível gondolnak vissza történelmükre, meg egyáltalán a saját életükre. Emellett persze elválaszthatatlanul összeforrt a pulykaevés szokásával. A pulyka elkészítésének megvan a hagyományos módja, legtöbbször kukoricakenyérrel és édes burgonyával tömik, de van olyan, hogy csibét tesznek a tyúkba, azt be a kacsába és úgy a pulykába a töltelékkel. Tipikus étel még a sütőtökpite is, amit megkóstoltam, és kifejezetten ízlett! A nagyobb városokban igazi fesztivál és parádé van ilyenkor, New Yorkban hatalmas léggömbökkel vonulnak végig a belvárosban. (Ezeket sajnos nem láttam élőben.) A másik tipikus hálaadási program a football (amerikai foci) meccs. Pali kivitt a megye tradcionális gimis rangadójára, a Manasquan Warriors vs. Wall Knights mérkőzésre. Nem játszottak valami jól, de a pom-pom lányok nagyon színvonalas műsorral szórakoztátták a közönséget végig. Még TV közvetítés is volt (láttam is magunkat másnap az összefoglalóban). Tettünk egy sétát az óceánparton, megnéztük a manasquan-i gazdag villákat, aztán hazamentünk, hogy segítsünk az ebéd előkészítésében. Rám bíztak két karfiolt, hogy csináljak velük valamit, így én is aktívan részt vettem a főzőcskézésben. A menü fantasztikus volt: előételnek óriásrákfalatok, rákszósszal töltött gombafejek, pulykamuffin és húsos kosár meg sajtsajtszeletek, aztán következett az elmaradhatatlan pulyka (hozzá természetesen töltelék és szósz), valamint édeskrpumpli, mandulás bab, besameles karfiol, rakott krumpli és parma csirke. Deszertnek pedig csersznyés pite vanília fagyival, Napóleon szeletek és 3 féle rolád. Hozzá kiváló magyar és kaliforniai borokat ittunk, igazán remek volt! Másnap Rena, Pali középső lánya viselte gondomat, kicsit kivettük részünket a Black Friday vásárlásból (sajnos semmi igazán hasznosat nem kínáltak), és sétáltunk egyet a megragadó Tatum parkban. Este Rena barátnőivel mentünk Red Bank-be mulatni. Egy könnyed sushi vacsora a trendi Asian Fusion étteremben, majd néhány JagerBomb a Globe pub-ban, végül pedig zenés mulatság a Dublin House-ban. Ahhoz képest, hogy csütörtökön még 20 fok volt, péntek este mínusz néhány, ami nem esett annyira jól, különösen éjszaka, de szerencsére a new yorki hétvégénkre ismét melegebbre fordult.

*****************************

Thanksgiving is almost as important here as Christmas. It is the fourth Thursday of November, celebrated since 1619. Originally the settlers gave thanks for the harvest, but nowadays it’s more about the family and friends, being together, being grateful for all the good things, while remembering the founding fathers and the US history. Thanksgiving is also about good food, huge parades with balloons and football games. Paul and Joni were so kind to invite me to their New Jersey house for the holidays, and provided me a wonderful, authentic Thanksgiving experience. (I got to know him through Balazs two years ago.) First, we went to the local high school football game (Manasquan Warriors vs. Wall Knights), and then had a wonderful thanksgiving meal with crab burgers, turkey muffins, stuffed turkey, sweet potato, “rakott krumpli”, chicken parma, cherry pie and many more. It was amazingly delicious! The next Friday is called Black Friday that means the official start of the Christmas shopping season. People go crazy and queue up from 4a.m. to be the first at the shops to buy at reduced prices. I went around with Rena (Paul’s daughter) and did some window-shopping, but hanging around the colorful Tatum park was a lot more enjoyable. We went to party with Rena’s friends to Red Bank, a tiny village with great pubs and fancy Asian Fusion restaurant. Though the weather turned freezing called suddenly, we had a wonderful night!

2007. november 22., csütörtök

Közlekedés // Transportation


Bár a biciklivásárlás kapcsán már írtam a közlekedésről valamennyit, azért maradt még mit mesélnem. Tény és való, hogy az amerikaiak autós nemzet. Még ha nem is kormánnyal a kezükben születnek, 16 éves korára mindneki megszerzi iziben a jogosítványát. (Ennek követelményei államonként változnak.) Az utak megfelelően szélesek, és fordítanak rá gondot, hogy egyirányúsításokkal mindenhol 2-3 forgalmi sáv legyen legalább. A városok körül több szintű körgyűrű van, ami kell is, mert rengeteget mozognak. Egy jobb étterem vagy bevásárlás kedvéért bármikor autóznak 30-40 percet. Rengeteg az SUV (terepjáró) és a pickup (platós kocsi). Az autók nagyjából európai áron vannak, viszont a benzin lényeges olcsóbb – nagyjából fele. Ezt úgy érik el, hogy alig van adótartalma. Egyesek szerint általános zavargások törnének ki, ha ezen a gyakorlaton érdemben változtatnának. Eddigi tapasztalataim alapján elég jól vezetnek, nem különösebben dudálnak vagy idegeskednek. A közlekedési szabályok nagyjából megegyeznek az otthoniakkal, azt leszámítva, hogy nincs jobbkéz szabály, és kisívben piros lámpánál is lehet kanyarodni. Egyenrangú kerszteződéseknél mindenhova STOP táblát rakknak, és az elsőként érkező mehet elsőként. Alapvetően minden ki van írva a táblákra szövegesen, előfordul, hogy annyi tábla lóg a kereszteződésben, hogy idő nincs végigolvasni mindet. Tájékozódni nem különösebben nehéz, mert mindenhol derékszögűek az utcák, és a belvárost leszámítva sorszámozottak. Ami meglepő, hogy az utak elég rossz állapotban vannak. Az autópályák még hagyján, de Baltimore-ban, a városban egészen olyan, mintha otthon lennék… A gyalogosokkal szemben előzékenyek, és mint említettem, a biciklisektől kifejezetten tartanak. A gyalogos lámpákban az tetszik, hogy minden forgalmas kereszteződésnél számolnak vissza, hogy hány másodperc múlva vált majd pirosra. Ezen felül mindenhol ki van alakítva mozgássérült rámpa, még az öregebb műemlékeknél is megoldották valahogy a liftet, és szépen kitáblázzák. Baltimore-ban egyetlen villamosvonal van, ami átszeli a várost, rengeteg megállóval, illetve két metró. Ezekkel nem utaztam még, mert másfele járnak, de a rossz nyelvek szerint nem fehérembernek valók. Hosszabb utakra is szívesebben választják a kocsit, viszont az autópályákon nagyon szigorúan veszik a sebességkorlátozásokat (általában 65Mph – 105 km/h). A MÁV megfelelője az AMTRAK, ami botrányosan drágán szállítja az utasokat, illetve a Volánbusz helyett Greyhound van, amiről szintén nagyon sok rosszat hallani. Az egyes államok saját társaságai viszont lényegesen olcsóbbak, és számos magánvállalkozás is van. Nagyon népszerűek pl. a kínai buszok, amik egészen baráti 20 dollárért szállítják az utasokat New York és Washington között. Természetesen ott a rengeteg repülőtársaság is, amelyek esetenként egészen megfizethető áron repködnek akár a két part között is. Általában az adók és illetékek is alacsonyabbak, mint Európában.

**************************

It is commonplace that the US is a motorist society. Pretty much true that they use their cars more extensively that any other nation I have seen. E.g. in the green house areas, sometimes there are no sideways, as they only move out by cars. The roads are wide just as the cars, and there are plenty of SUVs and Pickups. High schools have their own huge car parks already. Driving 30-40 minutes for shopping or eating out is just normal, therefore the traffic is always heavy, but I have not seen any stuck traffic jams what we have regularly in Budapest. The fuel is incredibly cheap (app. 0.6EUR/l), as there is not much tax on it. Everyone can afford a car, so they do. There are fewer traffic signs, as everything is written by words. An incredible amount of highways and interstate routes exist, however the peed limit is just 65Mph – 105km/h, and speeding is strictly fined. In general, they are good drivers and polite enough with pedestrians. There are ramps and elevators for disabled everywhere, even around the historical monuments. AMTRACK is the national railroad company, however they are very expensive compared to the state-owned, or regional transit. Similarly, the Chinese and other bus companies offer an affordable alternative to the Greyhound. The air traffic is extensive, and if you are lucky, you can fly to the other coast for a hundred.

2007. november 18., vasárnap

Idézet // Quote for the week

„Imádkozz, és bízz úgy, mintha minden Istenen múlna, és tégy úgy, mintha minden rajtad múlna!”
/Loyolai Szt. Ignác/

***********************************

"I don’t think that the good Lord cares whether you succeed or fail, but I think He does care that you try - and that you try hard."
/ Wilson Greatbatch/

Negyedik hét // Fourth week

Igazán jól sikerült ez a hét is. (Fel kellene ütnöm már a szininímaszótárat, hogy alternatívákat találjak a jó/remek/szuper kifejezésekre.) Minden esetre tartalmas és szórakoztató volt az elmúlt pár nap. A héten több nagyon izgalmas szeminárium volt, csütörtökön például Clint (az agysebész doki, akivel dolgozunk a roboton) tartott előadást. A szerdairól pedig részletesebben írtam a SurgRob blogban. Egyik este lementünk squasholni Marcinnal, és amíg nem volt szabad pálya, kipróbáltuk a Racquet Ball nevű játékot. Nagyon vicces volt! Hasonló a terem, mint a squashnál, de a labda sokal pattanósabb, rengeteget lehet utána rohangálni. Pénteken buliztunk egy nagyot, először Bob sikeres védését ünnepeltük meg a Dizzy Issie's-ben, majd a Red Maple nevű puccos szórakozóhelyen táncoltunk. Zárás után egy koreai étteremben kötöttünk ki. Rendesen végigettük a rengeteg fogást, ami a tradícionális koreai barbeque-val jár. Szombaton mászóverseny volt az egyetemi klubban, ami gyakorlatilag egész nap tartott. Végül is sikerült megnyernem a középső (intermediate) kategóriát, de azért kemény volt. A haladó kategória nagyságrendekkel jobb volt, a döntő különösen izgalmas mászásokat hozott. Most láttam először lányokat, akik sokkal jobban másznak, mint én. Minden estre az új ziazsákommal nagyon boldog vagyok. Este a Salzburg Marionette Theater bábtársulat előadásában néztük meg Mozart Varázsfuvoláját az egyetemi Shriver Hall teremben. 1952 óta folyamatosan mennek az előadások a majd' életnagyságú figurákkal, és töretlen a népszerűségük. Nagyon színvonalas volt, a bábokat fantasztikuan mozgatták és a dekoráció is pazar volt. A zene sajnos felvételről ment, de legalább kifogástalan minőségben. A vasárnapot kénytelen voltam némi munkával tölteni, hogy a szakmai dolgokkal is haladjak. Este elmentünk az Interfaith Thanksgiving Potluck Dinner-re, ami egy gigantikus hálaadási vacsora volt 7 egyetemi vallási kör (muszlimok, keresztények, zsidók, buddhisták, stb.) szervezésében. Nagyon változatos ételek voltak, és rengeteg (legalább 10 pulykát megsütöttek). Utána még Marcin jól elvert squash-ban, majd a laborban fejeztük be az estét. A hétvégén végre elolvastam Szabó Magda Bárány Boldizsárját - nagy élmény volt - mindenkinek melegen ajánlom! Közben megjött a Social Security Number-em, így a következő projekt a jogosítványszerzés lesz, de majd csak Hálaadás után.

*********************************

Incredible. Everything here is just incredible. The week was full of interesting seminars, lectures and fun events. On Friday, we went out and made a wild night through a bar, a dance club and a Korean BBQ restaurant at the end. On Saturday, they had a climbing competition at the gym, which took almost all day! I managed to get a first prize in the intermediate category, and won a chalkbag. So cool! In the evening the Salzburg Marionette Theater performed it's world famous attraction: Mozart - Magic flute with puppets. They were so clever, so nice and creative, did really deserved the frantic clap from the audience of Shriver Hall. As the performance took place at the campus, it was free for the Hopkins Students. Sunday was busy with work at the lab, but in the evening we went to the Interfaith Thanksgiving Potluck Dinner that was organized by 7 Hopkins religious student groups. In the mean time I was awarded by the very kind FAF title (by Benoit) that stands for "far away friend". Thanks!

2007. november 12., hétfő

Idézet // Quote for the week

Az elmúlt héten több barátomnak és családtagomnak volt születésnapja, nekik küldöm sok szeretettel!

"Az élet teljességét nem években mérik, hanem örömben. Kinek-kinek annyit ér az élete, amennyi örömet szerez másoknak."
/ Zay László/

******************************
To my beloved family and friends celebrating their birthdays recently. Carpe diem!

"Work like you don't need the money;
dance like no one is watching;
sing like no one is listening;
love like you've never been hurt;
and live life every day as if it were your last."
/Irish proverb/

2007. november 11., vasárnap

Biztonsagi kerdesek // Security issues

Baltimore-nak nincs eppen jo hire, mar ami a kozbiztonsagi viszonyokat illeti. Eleg sok szegeny van. A fekete (afroamerikai) lakossag aranya 70-75%, es tobbseguk kifejezetten elkulonulve, meghatarozott reszein el a varosnak. Nem fehereknek valo hely. A szegenyebb negyedekbe nem tanacsos bemenni, meg nappal sem. Az egyetem Homewood Campus es Hopkins Hospital resze is egy-egy veszelyesebb negyed kozepen van, de a varosi es az egyetemi vezetes mindent megtesz a kozbiztonsag javitasa erdekeben. Az egyetem hatalmas magan biztonsagi or halozatot tart fenn. Gyalogos, biciklis, Segway-es, autos biztonsagiak jaroroznek a Campus egesz teruleten es kornyezeteben is ejjel-nappal. Ezen felul minden sarkon van egy veszhivo, amely szirenazas mellett azonnal kapcsol egy operatort. Telefonon lehet hivni az ingyenes egyetemi biztonsagi autot, amely hazavisz a kornyekre. Kulon alapitvany gyujti a biztonsagi koltsegekhez valo hozzajarulasokat. Nem is megy rosszul! A korhaznal minden sarkon van egy orbode, es ha kered, a fegyveres or elkiser a kocsidig. Mindezen intezkedeseknek hala az egyetem terulete es 3 tombos kornyeke biztonsagos helynek szamit, azonban nagyon hirtelen az atmenet. (En egy sarokra lakom.) Hogy folyamatosan felhivjak a diakok figyelmet az ovatossagra, a helyi buncselekmenyekrol riportokat plakatolnak ki az egyetem egesz teruleten. Amerika, nagyon Amerika!

****************************
Baltimore has a really bad reputation concerning security. Homewood Campus and both the Hopkins Hospital are in a "middle of a questionable neighborhood" as Lonely Planet says. The university spends enormous amount of money to increase security. There are hundreds of Campus security staff that patrol all day-and-night in-and-around the Campus. They are on foot, by bicycles, cars, segways, etc. In the neighboring streets a lot of emergency poles can be found. You can contact an operator any time. There is the free Security Escort Van that you can call to drive you back home during the night. To raise the attention the campus is posted with the reports on criminal acts. Around the hospital, there is a security guard at every corner, and you can get armed accompaniment to your car. You have to be really careful where you go especially at night, but the close proximity of the Campus is absolutely safe due to the measures listed above. Just make sure you don't get lost! In case you want to be up-to-date, read this blog!

Harmadik hétvégém // Third weekend

Szakmailag a péntek elég gyenge nap volt: egész nap a kórházban szereltük a robotot, de az új feszültségszabályozó nem volt megfelelő, majd kiakadt a kalibrációs rutin, végül pedig a robot vezérlőrendszere ment szabadságra. Ettől függetlenül láttam egy érdekes hullán végzett septum csont eltávolítást.
Szombaton gulyást főztem a csapatnak, nagy élvezettel fogyasztották még a kínaiak is! Helmuth talált egy üveg Egri Bikavért a botlban, azzal öblítettük le. Este az egyetemi díszteremben a diákok éves elődaására került sor Cultural-fest néven, ahol is ki-mit-tud jelleggel a különböző öntevékeny körök mutatták be táncukat, éneküket, harcművészeti tudásukat. Nagyon színes és színvonalas volt a program. Utána még az egyetemkertben mókáztunk, mejd zárásig egy szórakozóhelyen táncoltunk. A vasárnapra meghírdetett biciklizés már nem volt olyan népszerű, mint a gulyásozás, meg sokaknak vizsgája lesz a héten, így egyedül vágtam neki a Gwynns Falls Park-nak. Odafele az egyik néger afroamerikai (a szerk.) negyeden kellett átvágnom. Nagyon fura volt, hogy tényleg 100% csak feketék vannak ott. A park meseszép volt az ősz minden színével, majd 2 órát bicikliztem benne. Este még nekiálltam kicsit dolgozni, hogy valami hasznom is legyen. Kozben kihalt a laptopom teljesen, és addig nem is lehet megcsinálni, amíg el nem kuldik postán a helyreállíto lemezt, merthogy azt jol kisporolták az eredeti készletbol. Különben minden nagyon rendben van!

**************************************

I love this place so far! Though we had some serious problems with our robot on Friday and therefore we could not conduct the cadaver tests we were intended to, I have seen some other septum bone removal-operations on cadavers. I cooked some Goulash on Saturday to the folks, and the just loved it! 1:0 to the Hungarian cuisine! Later we went to the Cultural-fest, where all the Hopkins students groups presented some daces, songs, attractions, martial art show and so on. We ended up at a club called The Den Lounge, and danced there till they closed at 2. I was the only one who managed to wake up on time the next day, and I took my time to cycle around to a beautiful green area, the Gwynns Falls Park. I was riding the Trail, and it was great fun as all the roads were empty. I did some work in the evening, and got to the point with my laptop where the Windows Vista screwed up with my hardware configuration, so I have to wait while HP sends my a recovery boot disk.