Elég sűrűn váltották egymást a jó programok: következett a SCATh wokshop Madridban. A SCATh egy FP7 projekt, ami keretein belül évente rendeznek egy szakmai találkozót, és tavaly csak azért mentem el rá, mert a szomszédban volt, Graz-ban. (Idén meg pont azért, mert Madridban...) Közben az is kiderült, hogy ez egy nagyon rendes csapat, szakmailag erősen kapcsolódunk, így több kulcs emberrel voltam tavaly októberben Taiwanon és januárban is meglátogattam őket Lövenben.
Soha nem voltam még Madridban, de anyuék tavaszi útibeszámolója nagyon felkeltette a kíváncsiságomat. Madrid az ország geometriai közepén fekszik, és 1561-ben lett főváros (akkoriban csak egy kicsi, 30.000-es település volt.) Legtöbb építészeti műemlékét V. Fülöpnek és III. Károlynak köszönheti, de 1936-39 között hatalmas károkat szenvedett a spanyol polgárháború alatt. Ma mintegy 3,5 millióan lakják, és központja a Puerta del Sol tér, ahol mindig hatalmas a tömeg (utcai mutatványosok, zenészek, bohócok és artisták tucatjai szórakoztatják az embereket).
A belváros kellős közepén, a Sol és az Opera között sikerült egy teljesen kulturált hostelt találnom, és annak ellenére, hogy este 7-re értem oda, még aznap négy órán keresztül mászkáltam a városban (mert nagyon későn sötétedik), és rengeteg szépet láttam. Kezdtem a királyi palotával, amely számomra mindig a londoni Buckingham palotát idézi, de még annál is nagyobb. (Európa legnagyobb működő palotája.) A lemenő nap fényében vetettem egy pillantást az Almudena katedrálisra, aztán felderítettem a Plaza Mayor melletti piacot, a Sol környékét, majd végigsétáltam a Calle Mayor pompás fehér épületei között, hogy pont a kék óra legszebb pillanataira érkezzem meg a Metropolis épülethez, majd tovább a Cibeles palotához, amely városházaként szolgál, előtte a város egyik jelképének számító Cidebel szökőkúttal és szoborral. Szerencsére Madridban nem voltak szúnyogok (ellentétben Milánóval), és 5-8 fokkal hűvesebb volt, mint Budapesten, így remek turista időt fogtam ki.
Anyuék tanácsára az egyetlen teljes szabadnapomon átmentem busszal Toledo-ba (egy órányira délre), amely a XVI. sz. közepéig a főváros volt, és megőrizte középkori bájosságát, a városképe még ma is hangulatában olyan, mint amit El Greco láthatott annak idején. Miután felsétáltam a város magasabbik dombjára, az Alcazar erődben kezdtem a napot a fegyvermúzeumban. (Négy jelentős múzeum hadi kincseit egyesítették itt, és hozták ide Madridból.) A toronyba sajnos nem mentem fel, ami azért is kár, mert később kiderült, hogy vasárnaponként a katedrális tornya mindig be van zárva. A kis sikátorokban csavarogtam, bóklásztam, majd következett az egyik legnagyobb élmény, a toledói Szűz Mária Katedrális, amely monumentalitásával, dekorációjával kitűnik az összes többi templom közül. Külön képtára van (kiváló alkotóktól származó művekkel), valamint az idők során számos oltárral, sekrestyével, kerengővel és sírkamrával bővítették. Legjobban a főoltára és a kórusa tetszett. Következőnek elsétáltam a zsidó negyedbe, megnéztem a legnagyobb zsinagógájukat, El Greco "The Burial of the Count of Orgaz" c. képét (a háza és a múzeum már be volt zárva), valamint, ami sokkal jobban tetszett, a San Juan de los Reyes monostor a letisztult formavilágával és a kerengőjével. Mindezek után átsétáltam még a XV. sz.-i kőhídon, majd végig a város mellett a Tagus folyó túloldalán, ahonnan igazán megmutatkozik Toledo szépsége. Nagyon megkapó volt, minden kanyarból csináltam egy panoráma képet a városról, meg felmásztam a helyi sziklákra ugrálni. Búcsúzóul még egyszer felmásztam az Alcazar-hoz, aztán busszal vissza Madridba.
Hétfőn kezdődött a workshop a Madridi Egyetemen, amely során jó pár régi-új ismerőssel voltam együtt. Este a fogadás egy közeli parkban volt egy rendezvényházban, aztán a csapattal még bementünk a belvárosba egy ír kocsmába. Másnap volt az előadásom, rendben lement, aztán délután már vége is volt a szakmai programnak, és így nyakamba vettem a várost. Feltártam Anita elrejtett üzenetét, felmentem a Cibeles palota tornyába, lenéztem a városra, a Retiro parkba kicsit besétáltam, megnéztem a Szt. Jeromos templomot, majd pedig az utolsó két órára ingyen bementem a Pradoba, ahol az ország legrangosabb festménygyűjteményét tartják. Elsétáltam még az Atocha pályaudvarra, amelyben egy gigantikus pálmaház kapott helyet, majd pedig a híres medvés szobornál (Bear and the Madroño Tree) találkoztam újra a többiekkel, és kipróbáltuk az egyik Museo de Jemon sonkaházat, ahol egy euró a sör a bor, a tapas és minden egyéb. Nagyon jól mulattunk.
Szerdán már csak egy fél napom volt, a királyi palotával kezdtem (nem volt akkora nagy szám, mint mondjuk Schönbrunn), bár a királyi fegyvertár és a patika szép volt. Megnéztem az Almudena katedrálist belülről is. Ahhoz képest, hogy a XIX.-XX. sz.-ban épült, és csak 1996-ban szentelték fel, egész klasszikus a berendezése, és a színes üvegei tesztetős fényeket varázsolnak a belsejébe. Itt található a Madonna a Gyermekkel szobor és ikon - érdekes módon a kereszthajóba beillesztve.
Rohamtempóban elmentem még az Egyiptomtól (az Asszuáni gát megépítéséhez nyújtott segítségért cserébe 1968-ban) ajándékba kapott Debod templomhoz, megnéztem Cervantes szobrát a Plaza de Espana-n, és a Plaza del Toro-t, ami sajnos zárva volt napközben, de különben még mindig itt tartják a bikaviadalokat, amely a '30-as évekig a legnépszerűbb nemzeti sport volt. (Azóta természetesen a foci az. Legutóbbi sikereik nyomán gyakorlatilag minden második bolt focis szuveníreket árul.) Útközben még szereztem egy új bőröndöt, mert a sajátomat idefelé megtörték kicsit, majd még jó időben kiértem a reptérre. Gyanús volt, hogy nagyon kényelmesen kezdték meg a boardingot, aztán a gépben még egy órát ültünk, majd amikor még azt hittem, van esélyem Londonban elérni a budapesti csatlakozást, parkolópályára állítottak minket, és egy fél órát köröztünk (több más gép társaságában) London felett. Legalább szép volt az idő, jó kis columbusok voltak, és leszállásnál is jók voltak a fények az elvonuló vihar után. Mivel 15 percem maradt a gép felszállásáig, és terminált is kellett cserélnem, az esélytelenek nyugalmával sétáltam/buszoztam át, de mint ott kiderült, a budapesti gép akkor még meg sem érkezett! Végül 2,5 óra késéssel szálltunk fel Londonból (a csomagomat persze ezalatt sem sikerült a másik géphez odavinni), és hajnali 1/2 3-kor meg is érkeztünk épségben.
***********
Never been to Madrid before, so I was excited to attend the SCATh meeting there, especially since it was such a pleasant surprise last year already. Madrid is a great place with a lot of buzz, happenings and so. Highlights of the visit:
- Plaza Mayor
- Tapas market
- Puerta del Sol and around
- Debod temple, got from Egypt as a present
- Cervantes' statue at Plaza de Espana
- Plaza del Toro, house of the famous bull fights
- Metropolis building,
- Cibeles palace,
- Visiting Alcazar with a major armory museum
- Strolling in the small alleys
- The great Cathedral of Toledo with its own gallery, altars, vestry, kloister and stombs, choir
- Synagoge in the middle of the historical jewish district,
- El Greco's "The Burial of the Count of Orgaz"
- Monastery of San Juan de los Reyes
- The 15th century stone bridge over the Tagus river, where you can really see the beauty of Toledo
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése