Idézet // Quote for the week

"Hiába fürösztöd önmagadban,
Csak másban moshatod meg arcodat."

/József Attila/

************************

"We do not stop playing because we grow old, we grow old because we stop playing."

/Benjamin Franklin/

Az angyalok városa // Angels’ LA

Mikor decemberben biztossá vált, hogy jövök az iSAIRAS konferenciára, felvetettem Triciának, hogy jöhetne velem. Ahogy közeledett a február egyre lelkesebb lett, mivel Los Angelesbe járt college-be (ez tulajdonképpen a BsC megfelelője), a University of South Californiára (USC), így rengeteg barátja van LA-ben, akiket már régen nem látott. A repülőút eseménytelenül telt, számomra csak az volt meglepő, hogy Phoenixben leszálltunk, és a gép fele kicserélődött, meg új személyzetet kaptunk. Los Angelesbe érkezve Tricia legjobb barátnője jött ki elénk (nála aludtunk az első nap teljesen új lakásában), és egyből elvitt minket a tengerpartra egy remek olasz étterembe. A szakadó eső ellenére kisétáltam a partra, hogy legalább egy pillantást vessek a Csendes óceánra. Péntekre sikerült megbeszélnem egy találkozót Farkas Dániel Professzorral (erdélyi származású), és jelenleg itt a Cedars-Sinai kórház MIS (robotsebészet) intézetének igazgatója. A legendásan rossz hírű Los Angeles-i tömegközlekedéssel nekem semmi gondom nem volt, és a Downtown részből simán bejutottam a Beverly Hills-nél levő kórházhoz. Útközben pillantottam meg először a 15 méteres betűkből 1923 óta álló Hollywood feliratot. A professzor fantasztikusan kedves volt, több órán keresztül mesélt nekem kutatásaikról, terveikről; körbevezetett a laborjaikban és elvitt ebédelni. Nagyon érdekes dolgokat hallottam tőle, amiket megpróbálok majd a SurgRob blogban leírni. A látogatás után Triciával és barátnőjével átfutottunk a LACMA múzeumon, ahol a sok modern rémség mellett azért feltűnt néhány klasszikus is. A múzeum előtt gyümölcsös fagyasztott joghurtot ettünk (jobb mint a fagylalt), utána meg a város leghíresebb hot dog-osánál, az 1941-ben alapított Pinks-ben ettünk. Este egy nagyon puccos, erőműből átalakított LA Downtown-i szórakozóhelyre mentünk (Edison).
Szombaton bebuszoztunk a belvárosba, és sétáltunk egy nagyot Beverly Hills-en, ahol fantasztikus villák és kastélyok sorakoznak a pálmafás utak mentén. Utána felmásztunk a Runyon Canyon-ba, ahonnan fantesztikus kilátás nyílik az egész városra. Még az eső sem tudta elrontani a jó kedvünket, remek képeket csináltunk.
A hétvégén elég sokat esett, pedig előtte levő hétvégén még végig 25 fok volt (meg szerencsére utána is). A helyiek mind szabadkoztak az idő miatt, mint mondták, ez a három nap volt itt a tél. Los Angeles, az angyalok városa, alapításakor a “Mi Anyánk, az angyalok királynőjének városa a Porciúncula folyónál” (El Pueblo de Nuestra Señora la Reina de los Ángeles del Río de Porciúncula) nevet adták neki. Az USA második legnagyobb városa, a vonzáskörzettel együtt mintegy 13 milliós metropolisz, és hatalmas kiterjedésű. A Downtown (Belváros) gyakorlatilag csak üzleti negyed, azon kívül viszont nem sok felhőkarcoló van, inkább csak kertes házak.
A hegyek lábánál fekszik Hollywood, amiből a híres rész tulajdonképpen egyetlen utca a színházakkal, mozikkal, filmmúzeumokkal és a környéken levő néhány nagy stúdio. A kötelező program keretében fényképezkedtünk a Kodak Theater előtt, a Mann Chineese Theater kéz- és láblenyomataival, bogarásztuk az ismerős hírességek nevét a Walk of Fame-en, és mivel másnap került sor a 80. Oscar díjátadásra, alkalmunk nyílt nézni a lázas készülődést. Sőt, a helyi Guinness rekordok múzeumába, és a szomszédos viasz múzeumba is betértünk. Tricia másik barátnője vett fel minket, és egy thai vacsora után egy szintén USC-s srác szülinapi házibulijába mentünk. Hihetetlen volt a ház: fenn a hegyen, kilátással, elképesztő méretekkel, műkincsekkel.
Egy kényelmes reggeli kelés után vasárnap a USC egyetem felé vettük az irányt. A kampusz nagyon szép, sok növény van rajta. Kb. 33.000 diákja van (és fele annyi oktató és egyéb munkatárs), és minden tudományág képviselteti magát. A rögbicsapatuk különösen sikeres, és emiatt hatalmas kultusza van a szurkolásnak is. Az ajándékboltban mindent meg lehet venni a csapat színeiben és a USC monogrammal. Bármerre megy az ember, a sárga-piros ruhákat látja – hatalmas biznisz. Az egyetem mellett van az Expo terület, egy szép rózsakerttel, és a Természettudományi múzeummal. Nagy bánatomra a dinó szekció be volt zárva, de azért a többi rész is érdekes volt. Délután kiautóztunk Santa Monica-ba, megcsodálni az óceánba lenyugvó napot. Bár nagyon felhős volt, így is jól nézett ki. Visszafelé Triciát kiraktuk a reptéren, mert ő utazott vissza Baltimore-ba, én pedig áttettem székhelyemet a Hollywood Drive közvetlen szomszédságában levő hostelembe. Innen még visszasétáltam az Oscar gála színhelyére, ahol láttam sorban távozni a sztárokat. Négy díjazottat is láttam (pl. Mario Javier, Bardemn Cotillard), de senki igazán híreset.
Hétfőn a konferencia szervezői révén lehetett csatlakozni egy egész napos túrához a Palomar Observatóriumba. 45 évig ez volt a világ legnagyobb teleszkópja 508 cm-es lencséjével. Los Angeles-től délre építették fel a 1700 méter magasan, fenn a Sziklás Hegységben. A 3,5 órás út gyönyörű tájakon vezetett keresztül, csodálhattuk a meredek hegyoldalakat és a narancsligeteket, azonban láthattuk az őszi bozóttűz okozta hatalmas károkat is. Gyönyörű idő volt fenn a hegyen, a 10 fős csapatunk mindenre kiterjedő alapos idegenvezetést kapott, és olyan helykre is bemehettünk, ahova a többi látogató nem. Adaptív kompenzációs lencséjének köszönhetően a teleszkóp élesebb képeket tud csinálni, mint a Hubble űrtávcső. Részletesebben a SurgRob blogban fogok beszámolni minderről. Este, miután visszaértünk a Hilton-ba, ahol a konferencia lesz, még sétáltam egyet a szomszédos Universal Studios élményparkjához tartozó szórakoztatónegyedben, majd hazafelé vettem az irányt.

******************************

Los Angeles’ original name was "The Town of Our Lady the Queen of the Angels on the River Porciúncula" (in Spanish of course), and was founded in 1871. Nowadays the second biggest metropolitan in the US spreads endlessly along the shore of the Pacific Ocean, with more than 3 million citizens just in the inner area. The Rocky Mountains start right at the backyard of LA, you only have to drive a few hours to get to excellent ski slopes. I was lucky to have Tricia with me in Los Angeles, as she went to college to University of South California (USC), and had plenty of friends to visit here (stay at) and show me around. Originally I came here for the iSAIRAS conference, but arrived a few days earlier to be a carefree tourist. Within a couple of days I managed to get a fair overview of the great variety the city offers (despite the unusually rainy weather). We strolled on Walk of Fame at the Hollywood Boulevard, saw the huge sign, the 80^th Oscar Academy Award Ceremony, Guinness Records and Vax museum, the fantastic LACMA museum, strolled around Beverly Hills and the amazing mansions around, climbed to Runyon Canyon to have a beautiful overview of the city, went out clubbing in Downtown LA and to outer house party, saw the sunset in Santa Monica, touched the Pacific, got to tour the USC Campus, the expo area, the Museum of Natural History, Universal Citywalk and many more. We also ate nice at Italian, Thai and American restaurants, tried the great local frozen yogurt, Jamba Juice fruit mix, hot dogs at Pinks and some pubs.
Beside the fun part, I visited the director of the MIS Technology Center of Cedars-Sinai Hospital, honorable Dr. Daniel Farkas, and we gave me an excellent introduction to their research projects and future prospects. (See SurgRob blog for further details.) As the upbeat to the iSAIRAS conference, I joined the organized tour to the Palomar Observatory in the Rockies down to the south. It is situated in a beautiful environment, and still one of the biggest telescopes on Earth, giving a better view on galaxies billions of light-years away. See SurgRob for more! No wonder, I love LA so far!

Recept extra

Ez alkalommal azt a receptet osztom meg Veletek, amit Tricia főzött Valentine nap alkalmából. Egyszerű és ízletes! (Ha bárki elég bátor, hogy kipróbálja az itt közölt ételeket, szívesen veszem a visszajezéseit.)

Fóliás csirke

Hozzávalók 4 személyre:
4 nagy szelet csirkemellfilé
4 szelet füstölt sonka, esetleg tarja
40 dkg borsó és kukorica (lehet mirelit)
25 dkg gomba
1 zacskó instant pulykatöltelék
1 zacskó sima gombakrémleves

Elkészítés: Elsőként víz hozzáadásával elkészítjük a tölteléket a porból. (Alternatív lehetőségekről itt olvashattok.) Egy nagyobb darab vastag alufóliára rakjuk ki a töltelék negyedét, rá a csirkét, arra a sonkát felkockázva. Ez után szórjuk meg borsóval, kukoricával és gombával, majd pedig a vízzel elkevert sűrű gombakrémleves szósszal öntsük nyakon. Ízlés szerint sóval, borssal fűszerezhetjük, vagy sajtot is reszelhetünk rá. Zárjuk le az alufóliát, majd még egy réteggel vonjuk be a tasakot. 40-45 percig süssük, amíg a csirke teljesen átfő a gomba levében. Az alufóliatasakban tálaljuk, köretként egyszerű rízzsel!

Jó étvágyat!

Februári események // February happenings

Régi vágyam teljesült, amikor hétfőn beiratkoztunk a most induló kezdő Salsa tánctanfolyamra Triciával. Az oktatás Hopkins diákoknak ingyenes, és a kezdeti forgások elsajítása után is lelkesek vagyunk még. Kedden egész nap ónos eső esett, méghozzá olyan intenzitással, hogy a biciklimet majd egy centi jég borította, amikor kijöttem fél óra után a közértből. Igen, bicikliztem a zord idő dacára, és nagyon mókás volt a jégpáncélba burkolózott aszfalton csúszkálni. Valantine nap alkalmából Tricia nagyon finom vacsorát főzött, fóliás csirkét browny-val. (A következő Recept Extrában erről olvashattok majd.) E jeles nap alkalmából magamat is megajándékozatam néhány (cserepes) virággal, így már nem olyan kihalt a szobám. Sikerült csórnom egy futó szárat is, ami remélem, hamarosan meggyökeresedik. Valamelyik nap, egy német sebész prof keresett meg emailben, hogy a neten bukkant rá az egyik előadásomra, és nagyon érdekli a témám, küldjek neki még anyagot. Éljen, éljen! Csütörtökön meg végre eljutottam a helyi katolikus közösség szokásos összejövetelére: egy nagyon fiatalos és lelkes pap vezeti az találkozókat, teljesen vegyes a társaság, és nagyon aranyosak. A sok munka dacára hétvégén eljutottunk síelni - ismét Whitetail-re. Ragyogó idő volt, és mivel a héten esett friss hó, nem voltak olyan jegesek a pályák. Az egész szezon legjobb csúszásait produkáltam. Vasárnap késő este, némi késéssel megérkezett Andris, Seattle-i konferenciájáról, hogy pár napig élvezze a keleti part szépségeit. Baltimore megmutatta neki számos arcát, volt szakadó eső, ragyogó napsütés, hózápor, viharos szél. Legalább kedden nagyon szép ideje volt, amikor Washingtonba ment. Hétfőn kezdődött az országos mérnök-hét, aminek keretében egy pizzapartit is rendeztek, tésztatorony-építő versennyel. Itt végre vettem pár JHU-s pólót, Salsa óra után meg a Charles Village Pub-ban mulattunk egy közös EESTEC-es ismerősünkkel. Kedden este a konyhában tüsténkedtem, ennek eredményéről majd egy későbbi Recept Extrában beszámolok. Szerda estére mindent beborított a hó, és egy nagy vacsorázás után Dizzy-ben kimentünk Andrissal, Triciával, Tommal light graffitiket csinálni. Ez is nagyon régi vágyam volt már, és szükség volt hozzá Andris jó kis gépére. (Itt az eredeti ötletadó.) Annyira jó volt! Emellett még a 3/4-es holdfogyatkozásban is gyönyörködhettünk. Csütörtökön ő felbuszozott New Yorkba, és meg elrepültem Los Angeles-be, az iSAIRAS konferenciára.

***********************

I have always wanted to try Salsa, and now we started a beginner class on Mondays with Tricia. We both enjoy it a lot, though we are only at the very beginning. Tuesday I was given the experience of riding a bike in sleety rain, as all the roads were covered with thick ice – while it was a little bit dangerous, I had great fun drifting back and forth. I guess, this was my first real Valentine’s, as we did not use to celebrate it. Tricia made a very nice dinner with baked chicken and brownies. The weather was fine, so we took the chance to go to Whitetail on Saturday, and had my best rounds of the season due to the fresh snow. Late night on Sunday, Andris arrived finally from Seattle to visit me for a few days. We had a great time, but this made my week even more packed. He did some sightseeing while I tried to catch up with work (he even helped me with the robot in the hospital), and we went out in the evenings together, or joined the programs of the engineering week. I cooked a newly invented recipe: rolled chicken on cream-bed. On Wednesday night, after a nice meal in Dizzy, we went out to Campus to do some light graffiti in the fresh snow. A new hype inspired by the beautiful SPRINT commercial. We had enormous fun under the Lunar eclipse, despite the chilly weather, and the results are also pretty nice. Thursday came very quickly, and while Andris took the Chinatown bus to New Your, I flew southwest to Los Angeles.

Idézet // Quote for the week

"A jó hadvezér nem harcias,
a jó harcos nem haragos,
a győzni-tudó nem támad,
a vezetni-tudó alázatos:
ez a nem-küzdő erény, az irányító erő,
a természet szolgálata, az ősi vezető."

/Lao Ce/

********************

"A man's feet must be planted in his country, but his eyes should survey the world.'

/ George Santayana/

Recept extra

A legutóbbi random főzésem (keressünk receptet, ami illik a rendelkezésre álló alap- anyagokhoz) annyira finom lett, hogy gondoltam, megosztom Veletek.

Az eredeti "brokkolis-karfiolos tészta" verziót a neten találtam, de kicsit átdolgoztam - íme:

Rakott tészta

Hozzávalók (kb. 6 személyre)
1/2 kg csavart tészta
1/2 kg darálthús
1/2 fej brokkoli
1/2 fej karfiol
2 szál répa
(esetleg cukkini vagy hasonló zöldség)
1/4 kg gomba
1 hagyma
2 tojás
2 doboz tejföl
3 tubus krémsajt
Mozarella, vagy egyéb, pl. füstölt sajt
só, bors, szerecsendió, pirosarany, petrezselyem

Elkészítés: A zöldségeket (a gombát kivéve) sós vízben megfőzzük, valamint külön edényben a tésztát is. A darált húst összekeverjük a két tojással, két tubus sajtkrémel, egy doboz tejföllel és az apróra vágott hagymával. Ízlés szerint sóval, borssal, szerecsendióval, petrezselyemmel és pirosarannyal fűszerezzük. A tepsi (jénai) aljára kis olajat öntünk, majd elterítünk egy réteg tésztát. (Húsimádók kezdhetik egy réteg kockára vágott bacon szalonnával.) A tésztára szétterítjük a húsos maszát, majd rá a leszűrt, apróra vágott zöldségeket (a gombát nyersen). Ez után következik még egy réteg tészta, amire felviszünk egy fedő réteg sajtkrémes tejfölt (lehet higitani). A tetejét gazdagon megszórjuk reszelt sajttal. 180 fokon kb. 40 percig sütjük lefedve, majd fedő nélkül, amíg a sajt megbarnul.

Jó étvágyat!

Idézet // Quote for the week

„Ha nem hagyunk létezni másokat, magunk sem létezünk.”

/F. Roustag/

********************************

"There are no accidents... just miracles!"

Február eleje // Beginning of February

A hetem egy része az új lakás csinosításával telt, meg főztem, mostam, vasaltam. Kezdek igazi rendes háziasszonnyá válni. Több jó szeminárium is volt, szerdán meg én is előadtam a labor meeting keretében egy választott Journal cikket (a da Vinci robot pontosságáról). Csütörtök délután végre sor került az Atlantis űrsikló startjára, amit jobb híján online néztem, de legalább anyuék is bekapcsolódtak a közvetítésbe. (Az STS-122 űrmisszióról bővebben fogok írni a következő postban.) Továbbra is csak ámulok azokon a lehetőségeken, amiket az egyetem biztosít a hallgatóknak: csütörtökön például minden gratuade student, aki felbukkant az egyik helyi vendéglőben kapott egy 10 dolláros utalványt, amit arra költött, amire csak akart. Szimpatikus hozzáállás.

Szombatra síelést terveztünk, de az utolsó pillanatban mindenki lemondta, így én sem tudtam menni. Sebaj, legalább kicsit utólértem magam az otthoni teendők kapcsán. Vasárnapra eleve egy egész napos kirándulást terveztünk Triciával Washington-ba, mivel a héten “Japan! Culture+Hyperculture” Japánról szóló kulturális program és fesztivál van a Kennedy Központban. Elsősorban a Robotopia Rising (A robotok éledése, felemelkedése) program érdekelt minket, aminek keretében bemutattak több humanoid szerkezetet. A Honda Asimo robotja demózott, valamint a Toyota robotja játszott trombitán. A műanyag robotokon felül persze volt Aibo is, meg Wakamaru és egy plüss robot, Paro. A fesztivál keretében mindenféle modern művészeti anyagok is bemutatásra kerültek, és volt több ismeretterjesztő előadás. Pár óra alatt mindent megnéztünk, de a méregdrága helyi étterem japán kínálata helyett a sarki kínait választottuk.
Még reggel szereztünk jegyet a Washington Monument-be, így kettőkor minimális sorbanállás után feljutottunk a 170 méter magas obeliszket formázó emlékmű legfelső szintjére, ahonnan mind a négy égtáj felé ki lehet tekinteni. George Washington-t az USA alapító atyjaként tisztelik, 1732-ben született, és számos háborúban kitüntette magát. 1787-ben ideiglenes elnöknek választották, majd 1797-ig szolgált az Államok első elnökeként. Egész életében demokrácia párti volt, és halálakor Lee kormányzó így búcsúzott tőle: "First in war, first in peace, and first in the hearts of his countrymen." (Első a csatában, első a békében, első az emberek szívében.) Ez a felirat olvasható a bejáratnál a márványtáblán is. Az eredeti tervek szerint egy díszesebb emlékmű készült volna, de 1858-ban, tíz év után a torony negyedénél elfogyott a közadakozásból származó pénz. 1876-ban Grant elnök közbenjárásával végül állami pénzből folytatták a munkálatokat, és 1884-es elkészültekor a világ legmagasabb építménye volt. (Egészen az Eiffel torony elkészültéig.) A Washington Monument után a Nemzeti Galéria szoborkertjében sétáltunk, majd pedig a fagyos szél elől a Nemzeti Archívum-ba menekültünk, ahol sokszázezer dokumentumot őriznek. (Például láttuk a holdraszállásnál használt checklist-et.) Fantasztikus gyűjteményük van a történelem mindenféle emlékéről, és a kupolateremben őrzik az USA három legfontosabb dokumentumát: Függetlenségi Nyilatkozat (1776), az Alkotmány eredeti példánya (1787) és a Bill of Rights (az első tíz kiegészítés az alkotmányhoz, 1789). Sétáltunk még egy nagyot a National Mall-on, de annyira hideg szél fújt, hogy teljesen átfagytunk. Minden esetre nagyon tartalmas és szép nap volt, és hazafelé megint én hezettem.

***************************

I spent some time on my my apartment, on decorating, ironing, cooking, especially on Saturday, as everyone canceled the scheduled ski trip. There were numerous interesting seminars this week, and I also had to present a selected article at the Journal Club of the lab. Atlantis finally got a green light and took off on Thursday. I could follow the start online at NASA's homepage - better than nothing. (My next post will tell more details about the STS-122 mission.) We planned to go to ski on Saturday, but finally everybody canceled the trip. At least we did not miss the visit to Washington DC on Sunday with Tricia. Our primary target was the Robotopia Rising exhibit within the frames of the Japan! Culture+Hyperculture cultural festival at the Kennedy Center. There was a demo with Honda's Asimo robot, Toyota's trumpet playing humanoid robot naturally an Aibo, Wakamaru and a plush robot, Paro. There was some modern art and several lectures to give a better coverage on Japan. In the afternoon we went up to the 555 feet tall Washington Monument, which has an incredible panorama over the entire capital. The original constructions started in 1848 to commemorate the founding father and first president (1789-97) of the US - George Washington. The motto at the entrance says: "First in war, first in peace, and first in the hearts of his countrymen." When the obelisk was finally completed in 1884, it was the tallest building on Earth (until the Eiffel tower was built). After all that we withdrew to the National Archives from the arctic wind, where they store the three most important documents of the US history (among million others): Declaration of independence (1776), first Constitution (1787) and the Bill of Rights (first ten amendments to the constitution, 1789). We walked more around the National Mall, but finally we got so cold that had to turn back to the car. Never mind, it was a beautiful day!

Az amerikai elnökválasztásról // On the U.S. presidential elections

Amerikában négy évente választanak elnököt. A soron következő választás november 8-án lesz, és mivel a héten volt az első forduló (vagyis annak jó része), igyekszem vázlatosan összefoglalni, amit tudni érdemes. Az elnök személye az 538 elektor voksán múlik, akiket a nép közvetlenül választ államonként eltérő rendszer szerint (és persze az esetek 99.9%-ában ők arra jelöltre szavaznak, akit eredetileg is támogattak). Egy államból csak a helyi választásokon győztes párt elektorai kerülnek be a testületbe. Mivel államonként eltérő számú elektor van (pont ahány szenátusi hely, azaz 2 + a népességgel arányos mennyiség), akár egy hajszálnyi különbség egy nagyobb népességű államban eldöntheti a szavazást. (Ahogy ez történt 2004-ben, amikor is egy hónapos húzavona és többszöri újraszámlálás után dőlt csak el, hogy Floridában G. W. Bush nyert, és Florida 25 elektorával megtámogatva őt szavazták meg elnöknek, noha országszerte összességében félmillióval többen szavaztak Al Gore-ra.) A fenti térkép mutatja, hogy melyik állam hány elektort adhat, illetve, hogy az USA térkép miként nézne ki, ha a területeket az elektorok száma szerint osztanánk vissza. (Forrás: Wikipedia)
A két nagy párt (Demokrata és Republikánus ) számos jelöltje már fél évvel ezelőtt elkezdte a kampányt, és most kedden volt az első napja a választási időszaknak, a Super Tuesday, a legelső hivatalos dátum, amikorra ki lehet írni az első fordulós választásokat. Tulajdonképpen ezen dől el, hogy a pártok melyik jelöltjüket állítják majd ki novemberben. Idén egyedülálló módon 24 államban tartottak rögtön már az első napon szavazást, ezért elkeresztelték Mega Tuesday-nek, vagy Super Duper Tuesday-nek. (Az érintett államokról lásd a lenti térképet.) Maryland-ben február 12-én lesz az első forduló, és bár én is el akartam menni, sajnos Tricia lekésett a regisztrációról, így nem kísérhetem el…
Minden esetre az első forduló eddigi eredményei alapján még nem dőlt el semmi. A Demokratáknál mindenképp valami különleges eredmény várható, mert a két nyerő elnökjelölt Hilary Clinton és Barack Obama (első női elnök, vagy első fekete elnök). Bár korábban egyértelműen Clintont tartották esélyesnek, jelenleg Obama annyira szoros versenyben van vele, hogy a legutolsó, pennsylvania-i választásokig (ápr. 22.) nyitott maradhat a kérdés. A republikánusoknál tisztább a helyzet, John McCain kapta a legtöbb szavazatot, és várhatóan a többiek sorra visszalépnek majd a javára, de a Republikánus jelölőgyűlésig még semmi sincs lezárva. (Hétvégén további öt államban volt szavazás, és mindenhol Obama nyert. A Republikánusoknál Huckabee kényszerítette szoros versenyre McCaint.)

**********************

The next quadrennial US presidential elections will be held on November 8. 2008, and as the primary election season just began this week, I will try to describe the most important issues in connection with it. The United States Electoral College consists of 538 Presidential Electors who are responsible to elect the president. The Electors are directly nominated by the people through the general elections. Every state can delegate as many electors as their number of seats in the Senate (2+a proportional number to the population), but only Electors belonging to the winner party. (The upper image shows the Electoral votes of every State.) As a result, a tiny difference in votes in one State can affect the overall result. (As it happened in 2000, when G. W. Bush only won by less than 1% in Florida ahead of Al Gore, but that 25 Elector was enough to make him the president.)
The primary elections take place from Super Tuesday (first Tuesday of February) to mid April. Citizens can vote for the several candidates of the two major parties (Democrat and Republican). This year a record number of 24 States held the primary elections on the first possible day (see lower image), therefore it was nicknamed Mega Tuesday or Super Duper Tuesday. (Maryland will only have it on Feb 12.)
The results showed that John McCain is the most likely Republican nominee, while at the Democrats, Hilary Clinton and Barack Obama are so neck and neck that nothing can be said for sure. (On last weekend, five further State voted, and Obama won in all.)

Januári láz // January fever

Nem valamiféle betegségre kell gondolni, csak kitört rajtam az általános pörgés; úgy is mondhatnám, visszatértem a régi kerékvágásba. (Korábbi ígéreteimhez híven igyekszem azért nem túlzásba vinni, de március elejéig biztos, hogy kemény lesz a tempó.) Az elmúlt hét mind ennek megfelelően igen eseménydúsra sikeredett. A szokásos napi pár óra munka, emailezés és sport mellett elköltöztem új helyemre. Egészen meglepődtem, hogy mennyi cuccot sikerült máris felhalmoznom, három kocsinyi kör volt, mire mindent átszállítottunk. Szerencsére a bútoraim többségétől sikerült megszabadulnom, csak az ágyam matrac és keret része maradt, de az jó lesz vendégaljnak. A régi lakásom furcsán visszhangzott az ürességtől, mikor elbúcsúztam tőle. Azonban nem bánom cseppet sem, mert az új helyem máris sokkal lakályosabb, és van rendes konyha, ami azt jelenti, hogy süthetek-főzhetek mindenféle finomságot (már amennyire időm engedi).
Szerdán került sor a labor Gála Estjére (Roboters’ First Annual Gala Dinner, ahogy elneveztük). Nem egy operabál volt, csak kitaláltuk, hogy a helyi Baltimore Restaurant Week keretében (ami olyan, mint nálunk az épp soron következő Torkos Csütörtök) elmegyünk egy előkelő étterembe, amire különben nem lenne pénzünk. Hogy az alkalmat emlékezetesebbé tegyük, elegáns öltözéket írtunk elő (“black tie”), és valóban mindenki előhúzta a jobbik skatulyáját (vagyis abból magát), így én is felvehettem végre az új koktél-öltönyömet. A hely (The Black Olive) nem volt különösen dekoratív, de különleges ételeik vannak, és a borlistájuk is nagyon impresszív: 28-7000 dollárig voltak a palackok. Némi hezitálás után polipsalátával indítottam, majd Village Pie-jal folytattam (pite tésztában összesütött spenót, mángold, borjúsajt ). A többiek inkább halat ettek, de érdekes módon mindenhez krumplifőzeléket adtak köretnek. Számomra meglepő, hogy a vendéglőkben hat fő fölötti foglalás esetén automatikusan rászámlázzák a zechre a 20% borravalót. Kedves tőlük… Minden esetre nagyon élveztük az estét.
Szombaton újra síelni mentünk, ezúttal több mint tizen vágtunk neki a 130 kilométerre levő Whitetail hegynek. Előző nap szakadó eső volt ez egész környéken, de mivel egészen jeges volt a csapadék, a hegytetőn mindent három centi jég borított be, ami fantasztikusan csillogott a napsütésben. Olyan volt az erdő, mint valami elvarázsolt rengeteg. Régi vágyam volt, hogy egyszer megörökíthessek egy ilyen tájat. A pályákat mégis sikerült megmenteniük a a jégtől, és nagyon jót síeltünk (boardoztunk). A többiek is elég jól tudtak, 6-8-an végig egy tempóban toltuk a havat, reggeltől estig.
Vasárnap a kórházban dolgoztunk a robottal, de délután az aktuális Shriver Hall koncerten ültünk már Tricia-val, és Alban Gerhardt német csellóművészt hallgattuk zongorakísérettel. Emiatt csak kis késéssel csatlakoztunk a többiekhez, akik Lawton-éknál nézték a Super Bowl-t 50’-os plazmatévén. A rögbi évad döntő mérközése a legnagyobb amerkai sportesemény. A 42. Super Bowl-t a New England Patriots vívta a New York Giants-el a Phoenix Stadium-ban, bő 70.000 néző előtt. A játékidő négyszer 15 perc, de mivel futóóra van, ezért egy mérkőzés 3-4 órát tart átlagosan. Ezalatt rengeteg reklámot adnak le, noha talán az egész világon ez a legdrágább reklámidő (kb. 10.000.000USD/10mp). A cégek külön erre az estére készítenek extrém és jópofa reklámokat, és sokan csak emiatt nézik a kupadöntőt, nem is a rögbi kedvéért. (100-150 millióan nézték folyamatosan a közvetítést.) Végül szoros küzdelemben a Giants nyert (megszakítva a NEP rendkívüli, egész szezonon át tartó veretlenségét), az amerikai nézők szerint ez volt minden idők egyik legjobb Super Bowl-ja, de be kell valljam, engem nem fogott meg annyira a játék. Társasági események minden esetre kiváló.

***********************************

I’m kind of back to my good old form: spinning around with 150 rpm, and living a speeding life. I just love it! Beside the ordinary programs, I had to move last week. I was really surprised how much stuff I managed to acquire within a short time of three months. It took us three rounds with Tricia's car to get everything to my new place, but by the evening, it already looked good.
The Baltimore Restaurant Week gave us an opportunity to hold the Roboters' First Annual Gala Dinner. That was a black tie event for the lab folks, as we went to a fancy restaurant (e.g. they had wines even for 7000USD ). I took some octopus salad, village pie and chocolate mousse. All was very tasty! I spent my Friday and Sunday in the hospital with Tian, cutting foam, but Saturday was different.
This time we were more, so app. 15 of the lab folks decided to go to ski. We chose Whitetail Mountain, which is still in the proximity of Baltimore. The day before, they had very bad sleety rain so they had to close down the entire resort, but thanks to the groomers, they managed to recover the slopes by Saturday. Besides, the entire mountain got covered with thick ice, the trees, the grass, the fences, the plates, everything. It was really like an enchanted crystal world. I could not stand to take a lot of pictures.
Sunday was the Super Bowl day. After the regular Shriver Hall concert, where we listened to some Beethoven and Schubert with Tricia, we joined the others at Lawton's place and watched the second half of the annual football cup finals. The 42. Super Bowl featured the New England Patriots against the New York Giants in the Phoenix Stadium, packed with 70.000 some people (another 150 million followed on TV). The football game consists of 15 min quarters, but as they stop the clock at every happening, the entire match can last for 4 hours. There is an incredible amount of commercials in the mean time, despite the ridiculous pricing (30sec for 26M USD). A lot of people only follow the games to see the funny and special ads. Finally, in a fierce battle the Giants emerged victorius, and the people voted it to one of the best five Super Bowls ever.

Idézet // Quote for the week

„Nem vagyunk azok, akik vagyunk, azzá kell válnunk akik vagyunk!”

/F. Roustag/

******************************

"He who controls the past, commands the future. He who commands the future, conquers the past."

/Cane/