Az angyalok városa // Angels’ LA

Mikor decemberben biztossá vált, hogy jövök az iSAIRAS konferenciára, felvetettem Triciának, hogy jöhetne velem. Ahogy közeledett a február egyre lelkesebb lett, mivel Los Angelesbe járt college-be (ez tulajdonképpen a BsC megfelelője), a University of South Californiára (USC), így rengeteg barátja van LA-ben, akiket már régen nem látott. A repülőút eseménytelenül telt, számomra csak az volt meglepő, hogy Phoenixben leszálltunk, és a gép fele kicserélődött, meg új személyzetet kaptunk. Los Angelesbe érkezve Tricia legjobb barátnője jött ki elénk (nála aludtunk az első nap teljesen új lakásában), és egyből elvitt minket a tengerpartra egy remek olasz étterembe. A szakadó eső ellenére kisétáltam a partra, hogy legalább egy pillantást vessek a Csendes óceánra. Péntekre sikerült megbeszélnem egy találkozót Farkas Dániel Professzorral (erdélyi származású), és jelenleg itt a Cedars-Sinai kórház MIS (robotsebészet) intézetének igazgatója. A legendásan rossz hírű Los Angeles-i tömegközlekedéssel nekem semmi gondom nem volt, és a Downtown részből simán bejutottam a Beverly Hills-nél levő kórházhoz. Útközben pillantottam meg először a 15 méteres betűkből 1923 óta álló Hollywood feliratot. A professzor fantasztikusan kedves volt, több órán keresztül mesélt nekem kutatásaikról, terveikről; körbevezetett a laborjaikban és elvitt ebédelni. Nagyon érdekes dolgokat hallottam tőle, amiket megpróbálok majd a SurgRob blogban leírni. A látogatás után Triciával és barátnőjével átfutottunk a LACMA múzeumon, ahol a sok modern rémség mellett azért feltűnt néhány klasszikus is. A múzeum előtt gyümölcsös fagyasztott joghurtot ettünk (jobb mint a fagylalt), utána meg a város leghíresebb hot dog-osánál, az 1941-ben alapított Pinks-ben ettünk. Este egy nagyon puccos, erőműből átalakított LA Downtown-i szórakozóhelyre mentünk (Edison).
Szombaton bebuszoztunk a belvárosba, és sétáltunk egy nagyot Beverly Hills-en, ahol fantasztikus villák és kastélyok sorakoznak a pálmafás utak mentén. Utána felmásztunk a Runyon Canyon-ba, ahonnan fantesztikus kilátás nyílik az egész városra. Még az eső sem tudta elrontani a jó kedvünket, remek képeket csináltunk.
A hétvégén elég sokat esett, pedig előtte levő hétvégén még végig 25 fok volt (meg szerencsére utána is). A helyiek mind szabadkoztak az idő miatt, mint mondták, ez a három nap volt itt a tél. Los Angeles, az angyalok városa, alapításakor a “Mi Anyánk, az angyalok királynőjének városa a Porciúncula folyónál” (El Pueblo de Nuestra Señora la Reina de los Ángeles del Río de Porciúncula) nevet adták neki. Az USA második legnagyobb városa, a vonzáskörzettel együtt mintegy 13 milliós metropolisz, és hatalmas kiterjedésű. A Downtown (Belváros) gyakorlatilag csak üzleti negyed, azon kívül viszont nem sok felhőkarcoló van, inkább csak kertes házak.
A hegyek lábánál fekszik Hollywood, amiből a híres rész tulajdonképpen egyetlen utca a színházakkal, mozikkal, filmmúzeumokkal és a környéken levő néhány nagy stúdio. A kötelező program keretében fényképezkedtünk a Kodak Theater előtt, a Mann Chineese Theater kéz- és láblenyomataival, bogarásztuk az ismerős hírességek nevét a Walk of Fame-en, és mivel másnap került sor a 80. Oscar díjátadásra, alkalmunk nyílt nézni a lázas készülődést. Sőt, a helyi Guinness rekordok múzeumába, és a szomszédos viasz múzeumba is betértünk. Tricia másik barátnője vett fel minket, és egy thai vacsora után egy szintén USC-s srác szülinapi házibulijába mentünk. Hihetetlen volt a ház: fenn a hegyen, kilátással, elképesztő méretekkel, műkincsekkel.
Egy kényelmes reggeli kelés után vasárnap a USC egyetem felé vettük az irányt. A kampusz nagyon szép, sok növény van rajta. Kb. 33.000 diákja van (és fele annyi oktató és egyéb munkatárs), és minden tudományág képviselteti magát. A rögbicsapatuk különösen sikeres, és emiatt hatalmas kultusza van a szurkolásnak is. Az ajándékboltban mindent meg lehet venni a csapat színeiben és a USC monogrammal. Bármerre megy az ember, a sárga-piros ruhákat látja – hatalmas biznisz. Az egyetem mellett van az Expo terület, egy szép rózsakerttel, és a Természettudományi múzeummal. Nagy bánatomra a dinó szekció be volt zárva, de azért a többi rész is érdekes volt. Délután kiautóztunk Santa Monica-ba, megcsodálni az óceánba lenyugvó napot. Bár nagyon felhős volt, így is jól nézett ki. Visszafelé Triciát kiraktuk a reptéren, mert ő utazott vissza Baltimore-ba, én pedig áttettem székhelyemet a Hollywood Drive közvetlen szomszédságában levő hostelembe. Innen még visszasétáltam az Oscar gála színhelyére, ahol láttam sorban távozni a sztárokat. Négy díjazottat is láttam (pl. Mario Javier, Bardemn Cotillard), de senki igazán híreset.
Hétfőn a konferencia szervezői révén lehetett csatlakozni egy egész napos túrához a Palomar Observatóriumba. 45 évig ez volt a világ legnagyobb teleszkópja 508 cm-es lencséjével. Los Angeles-től délre építették fel a 1700 méter magasan, fenn a Sziklás Hegységben. A 3,5 órás út gyönyörű tájakon vezetett keresztül, csodálhattuk a meredek hegyoldalakat és a narancsligeteket, azonban láthattuk az őszi bozóttűz okozta hatalmas károkat is. Gyönyörű idő volt fenn a hegyen, a 10 fős csapatunk mindenre kiterjedő alapos idegenvezetést kapott, és olyan helykre is bemehettünk, ahova a többi látogató nem. Adaptív kompenzációs lencséjének köszönhetően a teleszkóp élesebb képeket tud csinálni, mint a Hubble űrtávcső. Részletesebben a SurgRob blogban fogok beszámolni minderről. Este, miután visszaértünk a Hilton-ba, ahol a konferencia lesz, még sétáltam egyet a szomszédos Universal Studios élményparkjához tartozó szórakoztatónegyedben, majd hazafelé vettem az irányt.

******************************

Los Angeles’ original name was "The Town of Our Lady the Queen of the Angels on the River Porciúncula" (in Spanish of course), and was founded in 1871. Nowadays the second biggest metropolitan in the US spreads endlessly along the shore of the Pacific Ocean, with more than 3 million citizens just in the inner area. The Rocky Mountains start right at the backyard of LA, you only have to drive a few hours to get to excellent ski slopes. I was lucky to have Tricia with me in Los Angeles, as she went to college to University of South California (USC), and had plenty of friends to visit here (stay at) and show me around. Originally I came here for the iSAIRAS conference, but arrived a few days earlier to be a carefree tourist. Within a couple of days I managed to get a fair overview of the great variety the city offers (despite the unusually rainy weather). We strolled on Walk of Fame at the Hollywood Boulevard, saw the huge sign, the 80^th Oscar Academy Award Ceremony, Guinness Records and Vax museum, the fantastic LACMA museum, strolled around Beverly Hills and the amazing mansions around, climbed to Runyon Canyon to have a beautiful overview of the city, went out clubbing in Downtown LA and to outer house party, saw the sunset in Santa Monica, touched the Pacific, got to tour the USC Campus, the expo area, the Museum of Natural History, Universal Citywalk and many more. We also ate nice at Italian, Thai and American restaurants, tried the great local frozen yogurt, Jamba Juice fruit mix, hot dogs at Pinks and some pubs.
Beside the fun part, I visited the director of the MIS Technology Center of Cedars-Sinai Hospital, honorable Dr. Daniel Farkas, and we gave me an excellent introduction to their research projects and future prospects. (See SurgRob blog for further details.) As the upbeat to the iSAIRAS conference, I joined the organized tour to the Palomar Observatory in the Rockies down to the south. It is situated in a beautiful environment, and still one of the biggest telescopes on Earth, giving a better view on galaxies billions of light-years away. See SurgRob for more! No wonder, I love LA so far!