2010. május 19., szerda

Baltimore-i megálló // Stopover in Baltimore

Eseménytelen, szumma 8 óra repülőút után péntek délután érkeztem vissza Baltimore-ba, ahol épp csak pár napot töltöttem Nettánál, hogy szokjam az időeltolódást visszafele. Az alaszkai harmincpár Fahrenheitből hirtelen a majd 30 Celsiusban találtam magam, de hétfőre teljesen elromlott az idő, hideg lett, és olyan eső, hogy a járatok késtek miatta. Szombaton megrendeztük Tianéknál a szokásos gulyás partit, amire most csikós tokányt készítettem a változatosság kedvéért. Ennek is volt sikere. Jó, hogy Lassó Andrisék is befutottak a kanadai Queens egyetemről, mert különben nem győztük volna a 7 kg hús szeletelését. A vasárnap nyugisan telt, ellátogattunk az éves CS (computer science) összejövetelre, ami a tanszékvezető elképesztő házában volt. Legalább ismét találkozhattam Peter családjával. Délután lassan visszarázódtam a munkámba a temérdek alaszkai kép feldolgozása után, és hétfőn is főként a kutatással, meg az otthoni egyetemi ügyekkel foglalkoztam. Peterrel átbeszéltük a jövőbeli terveket, jó lenne valami projektben szinkronizálódni. Este egy könnyed vacsorát főztem Netta lakótársainak, aztán megnyújtottam az éjszakát, hogy ne legyen majd gondom a gépen alvással. Kedden reggel már csak annyi időm volt a laborban, hogy mindenkitől könnyes búcsút vegyek, kicsit még játszottam a robottal, aztán irány a reptér (zuhogó esőben), New York - JFK, kis megálló, aztán ugrás haza. Szerencsére az Eyjafjallajoekull ezúttal épp nyugton maradt. Ahogy a terveim alakulnak, egyhamar nem jövök vissza Amerikába, de talán van még esély találkozni a sok baráttal a következő USA konferencia-túrámon.
***********
Back to Baltimore meant 30ish in Celsius rather than Fahrenheit I got used to in Alaska. The short few days I had were only enough to arrange my AK pictures, catch up on emails, deal with my students’ issues. In addition, we held the regular cooking party at Tian’s place, with some Csikós Tokány (recipe here). This time, we made sure it’s going to be enough---thanks to Andras for showing up from Queens to help us out with chopping the 16 pounds of pork shoulders. Tuesday morning I said an emotional goodbye to everyone, and walked out of town in the poring rain to head home.

Nincsenek megjegyzések: