2010. szeptember 6., hétfő

EMBC Buenos Airesben // EMBC in Buenos Aires

Az egész út célja az IEEE EMBC konferencia volt, ahova egy szóbeli előadással és egy poszterrel jöttem. Lacinak két posztere, Andrisnak két előadása és egy Csillája is volt. A konferenciás napok elég mozgalmasan teltek, napi 12-13 óra folyamatos programmal. Rengeteg ismerőssel találkoztam, és újakat is szereztem persze. Szakmailag egy kiemelkedő esemény volt, Dr. Miguel A. L. Nicolelis plenáris előadása, aki az agy-számítógép kapcsolatokon dolgozó leghíresebb duke-i kutatócsoport vezetője. Már eljutottak odáig, hogy a rhesus majmaik probléma nélkül tudnak az agyukkal irányítani egyszerre egy robotkart és egy lépegető robotot, miközben a saját végtagjaikat normálisan használják. Elképesztő perspektívák rejlenek ebben a kutatásban. (Bővebben írok majd a témáról a SurgRob-on.) Egyre jobban élvezem ezeket a szakmai programokat (pedig a szocializálódós események most eléggé redukáltak voltak). Az összevont bankett és welcome reception katasztrofális volt szervezési szempontból, ugyanakkor a diákoknak rendezett fogadás kiemelkedő. Annyi kellemetlenségem volt, hogy laptopom egyre inkább bekrepált (ez még a régi, ami már a tavalyi EMBC-t sem szerette), sokszor csak úgy bírtam elindítani, ha egy bicskával nyomtam izomból az alját. Magyarok négyesben még kétszer nagy steak vacsorát csaptunk, és finom argentin vörösborral öntöztük a marhát.
Szombat délután már nem volt olyan izgalmas szekció, így elsétáltunk a város még felfedezetlen látványosságaihoz, elsőként a Recoletta temetőhöz, ahol a gazdagabbak a XIX. századtól egyre nagyobb épületeket húztak fel maguknak sírként, és valódi város alakult ki a temetőből. Sok híresség mellett itt nyugszik Evita is. Láttunk itt egy 200 éves fát (ombú-t), ami akkora volt, mintha már 2000 éves lenne. A szépművészeti múzeum után Csilláék visszamentek a konferneciára, mi meg Lacival végigsétáltunk a Callao utcán, ami olyasmi, mint a körút, rengeteg szép házzal, palotával, színházzal, elegáns kávézókkal. Itt található az a könyvesbolt, amely egy színháztermet vett birtokba. Végezetül elbúcsúztunk a Capitol-tól, a Casa Ronda palotától, és az estét a Palermo Viejo szórakozónegyedben töltöttük, ahol Csilláékkal beültünk egy tangó (milonga) estre. Próbáltuk elsajátítani a tánc alapjait, de túl nagy tömeg volt ahhoz, hogy igazán élvezhessük. Másnap reggel kibuszoztam a reptérre, búcsút vettem a várostól, és röpke 34 óra alatt három átszállással hazaértem. Igazán fantasztikus körutazás volt, de nincs idő lazításra, új kalandok várnak holnaptól!

*******
The main purpose of the whole trip was the EMBC conference. Laci had two posters to present, I also worked on one of those and had an oral presentation, Andris had two talks to deliver. The conference was busy as usual, 12-13 hours of scheduled lectures and sessions, and some social programs in addition. The general banquette was a big "forget", but the student reception made up for it. The most mindblowing lecture was Dr. Miguel A. L. Nicolelis'. He is the head of the brain-computer interface lab at Duke, doing a whole lot of crazy BCI stuff with rhesus monkeys. He showed how easy it will be to train out brain to control external limbs and entire mechatronic avatars, solely with our mind. (Will cover this on SurgRob.)
On Saturday, we sneaked out to Recoletta, where the rich dons and merchants started to erect amazing vaults from the late 19th century, creating a real necropolis. Besides many famous Argentinean, Evita also rests here. There is an amazing 200-year-old tree in front of the cemetery, an ombú. We visited the the Museum of Fine Arts, then Csilla and Andris headed back to the conference, while we walked all along Callao street with Laci. Here lies the El Ateneo bookstore, residing in a theater. I said goodbye to the Capitol, the Casa Ronda, and Palermo Viejo , the SOHO of Buenos Aires. We got in to a tango milonga night, to mix with the locals, and tried to learn the basics of the dance. Next morning I took the bus to the airport and said goodbye to the city. After a mere 34 hours and 3 changes I got back home to look after new adventures immediately.

Nincsenek megjegyzések: