Nem telt el sok idő a legutóbbi utam óta, és a jól eltervezett konferenciás köröm máris megkezdődött. Korábbi rövid látogatásom után Bostont szavaztam meg az USA legélhetőbb városának, és a pozitív benyomásom most sem változott nagyon, igaz minden itteni barát és ismerős úgy kezdi, hogy „Igen, igen; jó hely, de látnád a telet! Megvesz az Isten hidege novembertől áprilisig.” Nekünk azonban megint csak a kánikula meg a végén egy kis eső jutott.
Az EMBC konferencia az egyik legjobb negyedben, Back Bay-ben került megrendezésre a Mariott és a Westin szállókban párhuzamosan (mivel egyben nem fért volna el a 2500 ember és a sok -ok párhuzamos szekció.) Mókás volt, hogy a két épületet egy pláza köti össze, így a boltok között folyamatosan a kiöltözött badge-es embereket lehetett látni.
A szakmai program kicsit elmaradt a várakozásoktól (a korábbi évekhez képest kevesebb volt a sebészrobotikai szekció, és az időbeli eloszlásuk sem volt túl jó.) Ugyanakkor mindig hall az ember érdekes, izgalmas új fejlesztésekről, és jó dolog elbeszélgetni a sok-sok ismerőssel. A szociális programokban mindig is jó volt a szervező EMBS tagozat, és idén külön megtiszteltetés volt számomra, hogy a Lunch with Leaders eseményen meghívott vendégként vehettem részt.
Külön jó volt, hogy a konferencia kapcsán szervezhettem egy látogatást a Harvardhoz tartozó Brigham and Women’s Hospital világon egyedülálló műtőjébe, az AMIGO-ba. Egy volt Hopkinsos kolléga vezetett minket körbe, és mindent alaposan megmutatott a műtéti navigációt, intra-operatív röntgent, MRI-t és PET-CT-t felvonultató kísérleti műtőben. (Erről részletesebben a SurgRob-on számoltam be.)
Az EMBC konferencia az egyik legjobb negyedben, Back Bay-ben került megrendezésre a Mariott és a Westin szállókban párhuzamosan (mivel egyben nem fért volna el a 2500 ember és a sok -ok párhuzamos szekció.) Mókás volt, hogy a két épületet egy pláza köti össze, így a boltok között folyamatosan a kiöltözött badge-es embereket lehetett látni.
A szakmai program kicsit elmaradt a várakozásoktól (a korábbi évekhez képest kevesebb volt a sebészrobotikai szekció, és az időbeli eloszlásuk sem volt túl jó.) Ugyanakkor mindig hall az ember érdekes, izgalmas új fejlesztésekről, és jó dolog elbeszélgetni a sok-sok ismerőssel. A szociális programokban mindig is jó volt a szervező EMBS tagozat, és idén külön megtiszteltetés volt számomra, hogy a Lunch with Leaders eseményen meghívott vendégként vehettem részt.
Külön jó volt, hogy a konferencia kapcsán szervezhettem egy látogatást a Harvardhoz tartozó Brigham and Women’s Hospital világon egyedülálló műtőjébe, az AMIGO-ba. Egy volt Hopkinsos kolléga vezetett minket körbe, és mindent alaposan megmutatott a műtéti navigációt, intra-operatív röntgent, MRI-t és PET-CT-t felvonultató kísérleti műtőben. (Erről részletesebben a SurgRob-on számoltam be.)
********
The EMBC conference featured less surgical robotics sessions than in the past years, and somehow the schedule was not really according to my taste, but I still managed to find some interesting results and new groups to talk to. The social programs were great, just as before! I was particularly distinguished to take part in their Lunch with Leaders event, as an invited guest. In addition, I organized a labtour to Harvard's Brigham and Wome's Hospital, to the famous AMIGO surgical suite. (You can read more about it at SurgRob.) Above all, most pleasant is to meet with all the good friends and professional contacts. The world is getting smaller, indeed.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése