A szellemi főváros // Intellectual capital

Boston mindig is haladó gondolkodású polgárairól és oktatási intézményeiről volt híres. 1630-ban alapították puritán telepesek, akik nyugodtan akarták végre gyakorolni vallásukat. 1635-ben kezdte meg működését meg az első köziskola, majd 1636-ban a Harvard egyetem, amely azóta a világ talán legismertebbb, legelitebb helye lett. A város vonzáskörzetében majd 100 egyetem és főiskola van, ahova mintegy 250.000 diák jár - fiatalos lendületben tarvta az egész vidéket. Itt található a világ első számú műszaki egyeteme is, az MIT (Massachusetts Institute of Technology). Rengeteg olcsó és jó könyvesboltjuk van, amit én is nagyon élveztem. Épp kosárlabda lázban égett a város, mivel a helyi csapat, a Celtics bejutott a döntőbe az NBA-ben, és épp nyerésre álltak a LA Lakers ellen. (Pár nappal később meg is szerezték a bajnoki címet 22 év után.)

Boston emellett történelméről is híres: az amerikai függetlenségi mozgalom tulajdonképpen innen indult. 1770-re állandóvá váltak az összetűzések a helyi lakosok és a brit koronát kéviselő mintegy 2000 angol katona között. (A feszültség fő oka az emelkedő adóterhek voltak, míg mindez nem járt megfelelő politikai érdekérvényesítési lehetőségekkel.) A bostoniak mindig is hajlamosak voltak tüntetni, protestálni, ha valami nem tetszett nekik. A brit járőröket inzultálták, megdobálták, és 1770 telén két halálos áldozata is volt az incidenseknek. A március 5-i estén mindez odáig fajult, hogy amikor a tömeg körbevette és lincseléssel fenyegette az őrt álló katonákat egyik este, ők tüzet nyitottak, és 5 embert megöltek (ez volt a "Bostoni mészárlás"). A helyzet nem javult később sem, és amikor 1773-ban a Korona elhatározta, hogy megszakítja az amerikaiak adóelkerülő módszerét, amellyel a francia csempészek révén jutnak hozzá az indiai teához, a felháborodott bostoniak a tengerbe zúdították a kikötőben állomásozó három teherhajó rakományát. A bostoni teadélután volt az egyik közvetlen kiváltó oka az 1775-től kezdődő fegyveres konfliktusoknak, amely során a 13 egyesült kolónia meglepő módon végül sikerrel szállt szembe a kor legnagyobb katonai hatalmával, és kivívta függetlenségét.

Mindig is terveztem, hogy ellátogatok Bostonba itt létem alatt, és a múlt héten megrendezett Robots 2008 szakkiállítás és konferencia kiváló apropónak tűnt. Mivel már úgyis New Yorkban voltunk, csak felpattantam a Chinatown buszra, és 5 órával később megérkeztem Massachusetts fővárosába. Pirosnál szálltam meg, aki szintén a HASEF-fel van itt, és együtt túráztunk a Grand Canyonban. Hétfőn rögtön a belvároson végigvezető, 4 km hosszan jelzett “Freedom trail” (Szabadság ösvény) játram végig, amely elvezet a legfontosabb történelmi helyszínekhez. Boston belvárosa egy félszigetre épült, amely könnyűszerrel bejárható gyalogosan is. Az út a Boston Common parkban kezdődik, amely a kontinens legrégebbi közparkja (eredetileg köz-legelő, majd katonai gyakorlóterep és kivégzőtér). Megnéztem a régi és az új városházát és az Old South Meeting House-t, ahol a fent is említett történelmi események jó része játszódott. Több temetőn vezetett át az út, majd a Haymarket piac után kiértem a kikötőbe. Ezen a részen csupa új építésű luxus ház áll, szép kilátással az apró szigetekkel tűzdelt óceánra, illetve a város üzleti negyedére. (Az egész környéken számos építkezést láttam, folyamatosan bővül a központ.) Utamat az északi részen folytattam, az olasz negyedben. Itt áll az egyetlen megmaradt 17. sz.-i ház, Paul Revere ötvösműhelye. Revere nagy hazafi volt, és azzal vált híressé, hogy 1775-ben egész éjszaka lovagolt, hogy idejében értesítse az amerikaiakat a brit seregek szárazföldi manővereiről, amikor elhagyták Bostont; a másnapi lexington és concordi ütközettel kezdetét vette a függetlenségi háború. Délután visszasétáltam a város déli részére, a Charles folyó partján elterülő MIT-ra, hogy találkozzam egy kedves olasz ismerősömmel, Chiara-val. Még Hyderabadban találkoztunk, és ő is egy évre jött az MIT-ra kutatni. Jelenleg űrrobotikával (“súlytalanságban mozgó, flexibilis tárgyakkat kooperáló módban manipuláló dual-robotkarok irányítása”) foglalkozik. Megmutatta a laborjukat, meg az MIT érdekesebb részeit, majd átsétáltunk a Cambridge városrészben lévő Harvard-ra. Nagyon szép a campusuk (de a Hopkins szebb), csak sajnos nem tudtunk bejutni az épületekbe-gyanítom, túl sok turista kíváncsi rá. A harvardos címerek iránti éhségünket a Harvard könyvesboltban és ajándékshopban élhettük ki, majd egy kellemes pizzázóban vacsoráztunk, amely érdekes módon egy régi temetőre nézett.

Másnap kezdődött a szakkiállítás, amire jöttem igazándiból, de még csak a látórendszerek része nyitott meg. Sok sok ipari kamerát mutattak be, közülük néhány a száguldó dobozokról is könnyűszerrel leolvasta a vonalkódot. A legjobb a Mátrix effekteket produkáló kamerarendszer volt (különösen, mert a sorsjátékukon nyertem egy iPod Touch-ot), illetve a képfelismerésen alapuló interaktív DJ asztal és zenepult. Boston felderítését a déli egyetemváros felé folytattam, majd néhány parkon és a kínai negyeden keresztül visszatértem a kikötői frontra, és Charlestowna-ban (északon) fejeztem be a sétámat. Aranyos volt, hogy nagy hőség miatt minden szökőkútban gyerekek játszottak. A hadikikötőben található az amerikai tengerészet legrégebbi szolgálatban levő hajója, az 1797-ben épült USS Constitution, valamint több másik múzeális hadihajó. A szomszédos domb tetején a washingtoni obelix harmadára kicsinyített mása magasodik, a Bunker hill-i csatának állítva emléket. Ugyan az angolok 1775 júniusában sikeresen elfoglalták a szomszédos dombon kiépített amerikai állásokat, de hatalmas veszteségeket szenvedtek, ami hozzájárult későbbi végső vereségükhöz. Este Ádám hívott meg új lakásába (ő is HASEF-fel van itt), és egy hatalmas adag milánóit főzött nekünk.

Utolsó napom is élménydús volt; immáron teljes menetfelszerelésben vágtam neki a városnak. Először is Chiara-val megnéztük a robot kiállítás másik részét is, illetve beültünk egy előadásra, majd pedig felmentem a 230 méter magas Prudential toronyház 52. emeletén lévő üvegteraszra, ahonnan egész Bostont kiválóan be lehet látni. Ebédre a leghíresebb helyi specialitást, a Clam chowder-t (halkrémleves) fogyasztottam, a maradék rövid időmet pedig a Művészeti múzeum pár érdekesebb alkotásának megtekintésére fordítottam. Este repülővel jöttem vissza Baltimore-ba, ahol Tricia meg a munkám vártak rám.

********************

Boston really touched my heart; not only the 300-year-old history that you can touch and experience everywhere around the city, not only the world renown universities such as Harvard and MIT, but also the charming french-style houses, the waterfront, the cheap books and the compact size of the inner city.
Boston was one of the first colonies, funded by puritans. It claims the first public school in the US, the famous Harvard University dating back to 1636. Bostoners are proud of the US history that they formed actively: in the late 18th century, the people got fed up with the British taxes and troops patrolling the streets and provoked many conflicts that led up to the increased pressure from the crown. Finally, in 1773 the new taxes on tea outraged the citizens so much that they destroyed the British tea cargo in the harbor (the “Boston tea party”) that lead to the armed conflict that become the American revolutionary war. The historical sites are located all around the downtown peninsula and a marked with a 4-mile-long route, leading to almost all. (This is the Freedom Trail.) I walked all day long despite the heat, and discovered the best places of the city that was all decorated with green flags, as the local Celtics basketball team was winning in the finals of the NBA against the LA Lakers.
Monday afternoon I met with Chiara who is studying space robotics at MIT. She gave me a tour to their lab and then walked together to see Harvard. (Nice campus indeed, but Hopkins is even more beautiful.) Tuesday, besides further touring the city, (USS Constellation, Bunker Hill Monument, Charlestown, etc.) I attended the Robots 2008 trade show in the Haynes Conference Center and went to Adam for a macaroni dinner.
Wednesday, I followed with the Robot and Vision show, and also climbed to the observation deck of the Prudential tower’s 52nd store. Before going to the airport, I only had some time to visit the Museum of Art and a fraction of their nice collection. Finally I took off above the beautiful sunset at Boston.