2009. május 22., péntek

Következő felvonás: Tokyo // Tokyo and beyond

Örömmel konstatáltam, hogy az éjszakai vonaton itt még az „ülőhely” is egy egyszerű fekhelyet jelent, ahol az ember kicsit kinyújtózhat. Persze sokat nem aludtam, de mégis egészen emberi módon néztem ki, amikor teljes menetfelszerelésben megérkeztem Tokyo elképesztően forgalmas főpályaudvarára. (Naponta közel 4 millió ember fordul meg rajta.) A szomszédból indult a busz Tsukuba-ba, ahol egész napos laborlátogatáson vettünk részt pár Hopkins-ossal. (Tricia már előző nap elutazott oda.) Tokyo elképesztő méretei jól látszottak már a buszút alatt, ehhez képest kellemes felüdülés volt az egyik legnagyobb japán kutatóintézet, az AIST (National Institute of Advanced Industrial Science and Technology) zöld parkos és nagyon nyugodt központja. Dr. Czinzei MR kompatibilis robotjait néztük meg, majd egy kellemes ebéd után endoszkópos vizsgálatokhoz alkotott gyakorló koponyáikkal játszottunk, végül pedig egy humanoid robotokat fejlesztő részleget néztünk meg. (Sőt táncolhattunk is az egyk robottal.) Minderről részletesebben a SurgRob-on fogok írni. Este visszabuszoztunk Tokyo-ba, és kimentünk Disneyland mellé, ahol Ági unokatesómék laknak. Nagyon hangulatos környék, relatív sok zölddel, és mégis közel a belvároshoz. A következő napok során innen fedeztük fel Tokyo és a környék nevezetességeit.
Első nap rögtön belecsaptunk a közepébe, és 5 órai kelés után a híres Tsujiki halpiacra mentünk. A nagybani aukciók ugyan már nem nyilvánosak, de így is döbbenetes volt a (haldokló) tengeri állatok látványa. Rengeteg olyan halat és egyebet láttam, amit eddig még a National Geographic-ban sem. Reggelink sushi volt a piac melletti étteremben, majd még pár specialitást kipróbáltunk. Átsétáltunk Ginza előkelő shopping negyedén (ami ilyenkor még épp csak éledezett), majd pedig szereztünk jegyeket a hetekben zajló szumo bajnokságra. Megnéztük az Edo-Tokyo Múzeumot, amely kívülről leginkább egy Star Wars-os ATAT lépegetőre hasonlít, de belül számos történelmi ereklye, makett, modell és izgalmas tárlat található. Következett Tokyo leghíresebb szentélye (a Senso-ji) Asakusa-ban. Masszív tömegen kellett végigverekedni magunkat az édesség- és szuvenírárusok végtelen utcáján, mire a központi részig eljutottunk. Utána átsétáltunk az Ueno parkba, hogy a Nemzeti Múzeumban még egy kis japán történelmet szívjunk magunkba. Négy óra tájban visszatértünk a szumo stadionhoz (aminek a környékén már feltűntek a harcosok), hogy a nap fontosabb mérkőzéseit (a rangosabb szumósok között) még láthassuk. Izgalmas volt, meglepően szórakoztató, és némelyikük elképesztően nagy darab... Az este zárásaként Akihabara-ban, az elektronikai negyedben sétáltunk.
A JR jegyünknek köszönhetően korlátlanul utazhatunk, így első kirádulásunk Kamakurába vezetett, az egykori fővárosba. A XIII. században Kamakura a világ 4. legnagyobb városa volt, ma főként épségben megmaradt szentélyeiről híres. A vonatról leszállva rögtön ott találtuk magunkat az Enkaku-ji templom előtt, amelynek hangulatos kertjében számos kis szentély és kolostorépület bújik meg. (Sőt, Buddha egyik szent ereklyéje, egy foga is.) A szomszédos Tokei-ji sokáig az elválni kívánó nők menedékhelye volt (akik három év szolgálat után kaptak feloldozást), majd később női kolostorként üzemelt. Különösen nagy hatással volt ránk a temetője, ahol a sűrű erdőn átszűrődő fény különleges hangulatot árasztott. A harmadik templom, a Johji-ji nem volt olyan szép, viszont jópofa barlang-szentélyek voltak a kertjében.
Furcsa módon egyetlen normális ételt árusító helyet sem találtunk, így kénytelenek voltunk beérni mindenféle helyi különlegességgel (pl. olajban sült lila izével.). Nyári melegben vágtunk neki a Daibutsu túraösvénynek, amely hangulatos dimbes-dombos úton vezet el több fontos szent helyhez. Elsőként a Genjiyama parkhoz és Kuzuharaoka szentélyhez érkeztünk, majd indultunk tovább a híres Daibutsu nagy buddhához. Sajnos Tricia lába közben annyira begyulladt (az egyik izülete), hogy kénytelenek voltunk visszafordulni (a nayakamban elvittem az első házig), a helyiek segítségével taxit hívtunk, és hazavonatkoztunk. Szerencsére estére már kicsit jobban lett.
**********
We explored Tokyo mainly on foot and on JR thanks to our pass. You can read more details on Tricia's blog.
- Tsujiki fishmarket (5)
- Edo-Tokyo Múzeum (4.5)
- Senso-ji in Asakusa (5)
- Tokyo National Museum (4)
- Sumo tournament (5)
- Akihabara electric town (4)
- Kamakura:
- Enkaku-ji temple (5)
- Tokei-ji (5)
- Johji-ji (4)
- Daibutsu hiking trail (5)

Nincsenek megjegyzések: