Kifejezetten szeretem azokat az utakat, amikor több program van egymás után, és jut idő egy kis kikapcsolódásra, turistáskodásra is. Ez a legutóbbi kör pont ilyen volt. Az egész apropót egy hamburgi befektetői találkozó adta, mivel kiderült, hogy pár nappal előtte van Brüsszelben az Európai Endoszkópos Sebészeti Társaság téli szimpóziuma, így gyorsan összeállt a fejemben a program. „Ha már erre jártam”, felkerestem régi jó barátomat, Benoit-t, akivel mindkét alkalommal együtt voltunk Montpellierben, találkoztam az EU bizottságban dolgozó ismerősömmel, Emilivel (őt Tel Avivból ismerem), valamint meglátogattam végre a K. U. Leuven egyetemen a robotikai csoportot, akikkel már sokszor találkoztam különböző konferenciákon. (Legutóbb pl. a SCATh-on.) A csütörtöki nap nyugisan telt, felderítettem a várost, körbesétáltam a központját, elfoglaltam szállásomat közvetlenül a főtéren (a Grand Place hostelben), és este egy remek helyi étteremben találkoztam Emilievel. A várost gyalogosan könnyen át lehet szelni, nem is kellett metróznom, csak egyszer. Az estéket nagyon élveztem, mert minden alkalommal gyönyörű naplemente és utána ragyogó „kék óra” volt. Egyetlen kellemetlenség az volt, hogy nem volt WiFi a szálláson, így órákat csöveztem a sarki McDonaldsban.
Pénteken délelőtt volt az EAES szimpózium, ahol a terveknek megfelelően megismerkedtem Sir Alfred Cuschierivel, az ALF-X robot fejlesztőivel, és még jó pár emberrel. (Bővebben a SurgRob-on.) A meeting után elsétáltam az igazságügyi palotába, ami elég nagy benyomást tett rám, mivel brutálisan monumentális épület (a legnagyobb, amit a XIX. sz.-ban építettek). Teraszáról (csak úgy, mint a királyi palota dombjának többi részéről) szép kilátás nyílik az óvárosra. Megnéztem a Notre-Dame du Sablon és a Notre-Dame de la Chapelle templomokat és. Naplementét nézni felmentem az egyik belvárosi parkolóház tetejére, majd a kék órában a főtéren fényképezkedtem. Elsétáltam még a pisilő kisfiúhoz (Manneken-Pis), majd munkával töltöttem az estéből hátralevő időt. (Nagy nehezen sikerült végre a szingapúri méréseinkből készített cikket egyenesbe kalapálnunk.)
Szombaton elsétáltam Brüsszel folyójához (Senne, illetve már csak egy csatorna, amit még meghagytak belőle), majd a botanikus kertbe, az afrikai negyedbe és a hangulatos XIX. sz-i Art Nouveou lakónegyedbe. A nap meglepetése a Cinquantenaire emlékmű (Belgium 500 éves fennállására épített monumentális kapu) tömbjében elhelyezkedő Katonai Múzeum volt, amely nemcsak ingyenes, hanem a szokásos történelmi ereklyéken kívül hajókat, repülőket, speciális tárlatokat is bemutat. (Pl. egy igen szórakoztató politikai karikatúrista páros kiállítása volt látható.) Mindemellett fel lehet menni a diadalív tetejére, ahonnan remekül látszik az Európai negyed két monumentális épülete, a Bizottság Központja és az Európai Parlament. Este Benoit-val találkoztam, aki megmutatta az egyetemi kórházat, Brüsszel legelitebb lakórészét, majd náluk vacsoráztam. Felesége, Sophie, most várja a második gyereküket, a kis Chloé-val meg egész jól eljátszottam.
Vasárnap már nyitás előtt ott voltam a főtéri Musée de la Ville de Bruxelles-nél (igaz, pont szembe volt csak a szállásommal), és megnézhettem a közepesen izgalmas tárlatukat a város történetéről, kialakulásáról. A felső emeleten található a Manneken-Pis „öltözőszobája”. A legfurcsább történetek keringenek a szobor és a legenda eredetéről, de tény, hogy már a XV. sz. eleji krónikák említik. 1747-óta rendszeresen felöltöztetik mindenféle kosztümökbe. Aznap épp a helyi evezős klub egyenruháját kapta. A Grand Place a városházával különben minden napszakban fantasztikus látványt nyújt. A házak egységesen a XVII. sz. végéről valók, ugyanis 1695-ben XIV Lajos erődemonstráció céljából porrá lövette a belvárost, és az ágyúi a városháza tornyát használták irányzéknak. (Azt ugyan nem sikerült eltalálniuk, de körülötte a téren minden mást igen.) A házak egy-egy gazdag céhhez tartoztak, és számos szimbólum, dekoráció emlékeztet az egykor lakókra, funkcionáriusokra. Átsétáltam a Galeries Royales St-Hubert-en (a varázslatos csokoládéboltok között), majd el a helyi ócskapiacra, kóstoltam friss osztrigát, megnéztem a városfal egykori kapuerődjét (kívülről), valamint elmerültem a helyi piac forgatagában. Következett a szépművészeti múzeum (Musées Royaux des Beaux-Arts de Belgique), amelynek változatos és igen gazdag gyűjteménye van főként festészetből. (Kiemelkedő a Brueggel kollekciójuk.) Átsétáltam a Parc de Bruxelles-en a Parlamenthez (erre még úgy is jövök februárban), és végezetül megnéztem a képregénymúzeumot, amely könyvtárjában több mint 30.000 kötetet őriznek. Este naplementenézés és munka volt a program.
*******
Brussels was quite a positive surprise. My original goal was to attend the EAES symposium, to meet Sir Alfred Cuschier, the developers of the ALF-X robot and some others (More on SurgRob.) I primarily liked the architecture in Brussels, despite the fact that apparently they tried to stick a modern building in between every two old.
- The majestic Palace of Justice
- Notre-Dame du Sablon and the Notre-Dame de la Chapelle
- The Grand Place is magnificent, together with the Musée de la Ville de Bruxelles
- Galeries Royales St-Hubert is also a must see with the choclate shops
- Manneken-Pis
- Art Nouveou district
- Cinquantenaire arc
- Most awesome Military Museum
- The Sunday flee market
- Buildings of the EU commission and the European Parliamen
- Musées Royaux des Beaux-Arts de Belgique
- Parlament (a little British style)
- Cartoon museum
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése